Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-03-10 / 14. szám
2. «letal. Ko mri tfc rom I Uapo It * 19%9. március ! 0. uzsora megfékezésére hívja fel a bizottság figyelmét. Kürthy István bizottsági tag azokat az üzelmeket teszi bírálat tárgyává, amelyet egyes felelőtlen egyének a vármegye északi részén müveinek, ahol a népet, amely már-már visszatért előbbi békés polgári foglalkozásához a forradalom romboló viharának elcsendesőlése után, újból földosztásra és más kommunisztikus tervekre izgatják és annak alacsony indulatait ébresztgetik fel. A szónoknak vannak szociális tapasztalatai és érzéke is, a népet ismeri és azzal foglalkozott is, most is hozzáfordullak ez ügyben tanácsért és igy lett ezekre figyelmessé. Óva inti a kormányzat felelős tényezőit, hogy ezt a romboló munkát ne tűrjék, mert az teljes anarkiára vezet, itt is megismétli a morvaországi sajnálatos eseményeket és akkor feltartóztatni többé nem lehet. — Majd a közigaz-’ gatási bizottságnak a megye tervezett felosztása tárgyában elhatározott felirata iránt tett kérdést. Az elnöklő zsupán Fejérváry Géza felszólalására megjegyzi, hogy a katonai rekvirálás elhárítása érdekében közbenjárt. Ha a kivetett kontingens összejön, az elkerülhető is lesz, el lenkező esetben nem. — A katonaságnak nincs joga csak rendes ártérités mellett igénybevenni gazdasági terményeket. A katonaságnak a tej literjét nem egy koronán, hanem a megállapított áron kell fizetnie. Minden panaszt hozzanak a zsupáni hivatal tudomására lehetőleg a visszaélést elkövető katonák nevével, vagy a csapat és őrség megjelölésével. A munkásbiztositás ügyéről információkat fog beszerezni. Dr. Tafferner zsupáni tanácsos válaszol Palkovich Viktor kérdéseire és megnyugtatja, hogy gyorsan vizsgálat tárgyává teszi a gutái malom lezárásának ügyét. A gazdasági lakások épitése a közgyűlés napirendjére kerül, de csak rendes utcatervek bemutatása és jóváhagyásától teszik függővé az engedélyezést. A tanítók fizetés ügye most már el van intézve, azokat legközelebb folyósítják. A tanítók a VII. fiz. osztályig léphetnek elő és előnyösebb helyzetbe jutnak, mint a megyei alkalmazottak, Dr. Fulkman zsupán Kürthy István felszólalására kijelenti, hogy kínosan érintette őt már a múltkori hasonló tárgyú felszólalás, mert azonnal vizsgálatot indított és a főkolompost a zsupáni hivataltól azonnal eltávozottá. Sajnálja, hogy a választási agitációba ilyen nemtelen eszközöket is belevisznek lelkiismeretlen egyének. Minden politikai gyűlés engedélyezése előtt garanciákat kér a szónokokra nézve, hogy ilyesmivel nem izgatják a népet és a gyűléseket csak ezen garancia mellett engedélyezi. Komáromszemerén künn járt, de látogatása nem volt politikai természetű és a szlovák könyvtár megnyitásával volt kapcsolatos. Ekkor semmi izgatás nem folyt. Kéri a felszólalót, adjon a vizsgálat részére szeméiyleirást vagy egyébb adatokat a tettesekről. Kürthy István az adatokat bejelenti és konstatálja, hogy a földosztó ivet látta és az egy ottani 300 holdas birtok felosztására vonatkozott. Tudomásul veszi, hogy a zsupán ez ügyben szigorú eljárást helyezett kilátásba. Az előadók jelentései közül: Dr. Mezey tisztiföorvosé, előadja, hogy a vármegye területén az influenza járvány volt igen elterjedve. De hólyagos himlő esetek is fordultak elő Muzsla, Bajcs, Bagota, Udvard, Csúz községekben. A zsupáni hivatal ez ügyben szigorú rendeletet adott ki. Volt 6 diEéria és 1 vörheny eset is de haláleset nélkül. Berzsenyi-Janosits József műszaki főtanácsos jelenti, hogy az állami utak hidak jó karban vannak, de a megyei utak és hidak kívánnivalót hagytak fenn. A költségvetés fedő anyagra 36000 K hitelt irányoz elő a i 33000 K szükséglettel szemben. így az utak nem javulhatnak. Majdák pánzügyigazgató a trafik ügyről tesz jelentést. Komáromba behozta a dohányjegyeket, a községekben pedig az igazságos elosztás végett összeiratta a 18 éven felüli férfi lakosokat. A többi előadó jelentésének meghallgatása után az albizottságok tartottak ülést dr. Tafferner zsupáni tanácsos elnöklete alatt. Posta és távirda taríf . i, _.iyve kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Az ügyvédek fogadalma. — Saját tudósitóikíél. — Még ennek az évnek az elején történt, hogy az ügyvédeket felhívta a kormány htíségi fogadalom letételére. Az ügyvédi kar az egész államban tiltakozott ez allen, é» a komáromi ügyvédek is memarandummal fordultak ez ügyben a kormányhoz. A felirat hatástalan maradt, illetve a fogadalom letételére uj határidőt tűztek ki. időközben a prágai ügyvédi kamara elérte azt, hogy a kormány félévi haladékot adott a fogadalom letevésére, amelyet a lapok közöltek is. Ezen az alapon újabb felterjesztést intéztek és a lapokat is csatolták a helyi ügyvédek, amelyben a fogadalom tétele elleni aggodalmaikat újból kifejtették. Ebben az ügyben most különös fordulat állott be: a pozsonyi Ítélőtábla elnöke felhívást intézett a komáromi járásbírósághoz:, hogy közölje vele azon ügyvédek neveit, akik a fogadalmat nem irták alá, hogy a kamara tagjai sorából való kitörlésük iránt intézkedjék. Mintegy harminc ügyvéd sorsáról van itt szó, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni, mert ez a legkomolyabb közérdek. A jogkereső közönség óriási sérelmével járna az, ha a pozsonyi tábla csakugyan erre a lépésre határozná el magát, amely annyit jelentene, hogy a komáromi bíróságok munkája egyszerre megállana, s közönség jogsegély és jogszolgáltatás nélkül maradna, se polgári, se büntető, se telekkönyvi ügyeket elintézni nem lehetne. Ilyen anarkisztikus áliapot előidézése a kormány célja nem lehet. Az itteni ügyvédek álláspontja a jog álláspontja, ugyanaz, ami a prágai ügyvédeké volt és azönos a pozsonyi kamara álláspontjával. A fogadalom az a része, hogy az ügyvédek a kormánynak is tesznek engedet mességi fogadalmat, ellenkezik a joggal, mert a kormányok váltakoznak, s különösen parlamentáris kormányok között, amelyek gyökere a nép épviseletbe nyúlik le, merőben ellentétes programom változások is történhetnek. Ez ügyben a pozsonyi ügyvédi kamara is állást foglalt alábbi határozatában: Bz az ügyvédi kamara most közgyűlést tartott, amelyen részletesen foglalkozott az ügyvédi eskü kérdésével. Utallak arra, hogy a prágai ügyvédi kamara tagjai is olyan helytelennek és visszásnak tartották az esküforma egy részét, ho^y annak megváltoztatása iránt lépéseket tettek a prágai igazságügyi kormánynál. Ott sikerült is hat havi halasztá t kapni a törvény várható megváltoztatására való tekintettel. A pozsonyi kamara egyhangúlag elhatározta, hogy ebben az ügyben felterjesztő ít intéz a kormányhoz. Ebben a felterjesztésben elmondják, hogy. a kamara tagjai az előirt esküt ugyan aláírták, mert az egzisztenciájukat fenyegető következményeket máskép el nem háríthatták, az ügyvédi kar azonban, mint a jog ismerője é» őre, lelkiismereti szavát követi, mikor az eskü letétele ellenére tiltakozik az idő előtti eskü kivétele el len, főleg tiltakozik az ellen, hogy az ügyvédség, amciy minden jogállamban, mint a jog védelmére hivatott független testület van elismerve, a kormány iránti engedelmességnek esküvel való megfogadására köteleztetett. Múlandó kormányok iránti engedeimesség nem tartozhatik az ügyvédi "kar erkölcsi kötelességei közé, mert ezen engedelmesség megfogadása aláássa az ügyvédségnek minden jogállamban elismert függetlenségét és lehetetlenné teszi a jog megvédését és érvényesülését. A kormányok változnak, lehetnek megalakulásuk vagy további működésűk idején alkotmány és törvényellenesek is. Mindezek alapján az ügyvédi kamara a törvény megváltoztatását, illetve hatályának felfüggesztései kéri, ami kihatna a kamara tagjai által letett esküre is. Az elátkozott család. Történelmi sziámii 1 előjátékkal 5 felvonásban. Jókai Mór hasonlócimü regénye után irta dr. Szijj Ferenc. Talán Jókainak egyik regényét se szeretik annyira olvasni Az aranyember-en kívül a komáromiak, mint Az elátkozott család-ot. Itt játszódik le az egész regény városunk falai között s a város és a benne élő földbirtokosok történetének emlékezetes részeibe, mint miliőbe helyezi bele szép regénye hőseit és hősnőit a halhatatlan szerzó. Nagy nevű földink e regényében mutatja be azt az emlékezetes korszakot, midőn a* 1763-diki rettenetes ,,földrengés a varos nagyrészét rombadönti. A századokon át viszalykodó felekezeíek ebben a rettenetes csapásban az Isten ujját látják és megbékülnek, sőt a katolikusok maguk biztatják és támogatják a reformátusokat, akiknek eddig nem volt szabad templomot építeni, hogy siessenek minél előbb házat emelni az Istennek. A közös jóakarat hamar felépiti a Rozalia téren a ref. templomot. Igen ám, de a regény egyik főhőse: Malárdy alispán egy év múlva megirigyli a reformátusodtól a békességet, a törvény betűire hivatkozik s elrendeli a templom lerombolását. A reformátusok papja, Gútay Taddeus borzalmas átkot mond arra, aki először emeli Isten házára a kezét. A kirendelt ácsmesterek nem mernek a templom lebontásához fogni. Mtlárdy alispán Kénytelen az első fejszecsápast a templomra mérni. Beteljesült az átok, de egyformán érte a megátkozottat és az átokmondót. Malárdy, büszke, gőgös alispán egyenkint veszti el legdrágább kincseit: a leányát, majd odavesz a hatalma, az alispáni szék, oda a gazdagsága. A sors csapása megtöri a két ellenfelet. Malárdy meggyőződéssel hirdeti a történet végén, hogy „A vallásért nem haragusznak többé egymásra az. emberek. A szerelő szivek nem kérdik többet egymástól, hogy milyen vallásu vagy ?“ Gútay Taddeus is kijelenti utolsó percében, hogy „Nincs már többé elátkozott csalad!“ Ezt a Hatalmas drámai lendülettel m girt népszerű regényt hozzáértő nagy tudással, rajongó szeretettel párosult buzgalommal dolgozta föl színdarabnak dr. Szijj Feienc városunk polgánnedere s ezzel szaporította a Jókai-szindarabok számát. A minden tekintetben sikerült drámának előadására a komáromi Ref. ifjus .gi Egyesület derék műkedvelő gásdaja vállalkozott. A csoportosítást, betanítást, a rendezést Vargha Sándor ref. lelkész végezte nagy körültekintéssel, gonddal és szép sikerrel, ahol ez nem csekély munka, ha tekintetbe vesszük, hogy 69 s^e éppel és 52 szereplővel kellett az előadásonra készülni. A főpróbák már fényesen igazolták, hogy e nehéz feladatot fényesen ’oldotta meg a rendező, ami a ieikes műkedvelő garda ügybuzgalmának is kös-öiihttő. A bemutató előadás március hó 10-én, szerdán este 7 órakor iesz a Kollégium nagytermében felállított uj színpadon. Az előadás jövedelme a ref. templomban építendő,' uj orgona alapjára fordittauk. A íőpróbákon volt alkalmunk a szereplők sikeres játékában gyönyörködnünk. ígazaban mind az 52 szereplő derekasan megaiija a helyét. Különösen említést érdemei mégis: Mokos Kálmán (Malárdy alispán), dr. Eöldessy József (Bajcsy András), Kollár Lajos (Gútay Taddeus), Hegyi Zsigmond (Viktor), Salamon Juliska (Malárdyné), Szendi Bözsi (Lilla), Luka Ilonka (Makosné), Lelkes Ferenc (Kálmán) a műkedvelők nívóját messze tu haladó művészi játéka. Biztosra vehetjük, hogy a közönség zajos tapssal, sürü kihívással fogja viszonozni az előadók nyújtotta élvezetet. Az előadást több napon át meg fogják ismételni. Helyárak: 10, 6 és 3 K. Jegyek előre válthatók d. u. 3—5 ig a Kollégiumban. isiit Ili íéíhéii. (Visszaemlékezések.) Dr. Baranyay József főmunkatársunk, a Vagyunk szerkesztője kapta az alábbi sorokat özv. Szépe Pálné urhögytől, Molnár Ádám nevelt leányától azzal a kívánsággal, hogy a Vagyunk folyóiratban közölje Mivel a levélben leirt kedves visszaemlékezések elsősorban a komáromiakat érdeklik, különben a sorok írója szívesen beleegyezik abba, hogy érdekes tartalmú levelét itt adjuk közzé: A Komáromi Lapok 1920. évi január havi első számában egy rövid közlemény jelent meg Molnár Ádám tekintélyes ügyvéd és királyt ügyészről, amikor az az 50 éves születési és
