Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-06-02 / 38. szám

1920. junius 2.- K o w áromí LapoK" B. oldal. — Házasság. Fiedler József lengyáros, Fiedler Gyula, a tanyi, komáromujvárosi és több lengyár tulajdonosának fia, az 'újvárosi lengyár vezetője és Birke Anna hétfőn házas­ságot köíöttek Weckelsdorfban. — Egy kis fiú adománya. Ki ne ismerné és ki ne szeretné Alapi Ducikát, Alapi Gyula dr. főlevélláros kedves és okos kis fiát, aki a kath. iskola III. osztájának szorgalmas növen­déke ? Róla szól most a nóta. Legutóbb az iskolában ügyes szavalatáért 20 egész koronát kapott jutalomul. Dacára a nagy drágaságnak, 20 koronáért már sok minden jó dolgot lehet kapni, ami a kis fiuknak nagyon kedves, mond­juk: csokoládéi, finom bonbont, drazsét, cuk­rászsüteményt és efféle jókat, amelyek a szem­szájnak ingere. Alapi Ducikára azonban hiába kacsingattak ezek az édességek a kirakatok üvegjei mögül, Ducika megállta a helyét, ellen­állott a csábnak. Nem vett haszontalan dolgot, Jianeni hallván, hogy Komáromban éhező kis gyerekek is vannak, akik javára nem igen akar­nak adakozni a gazdagok, hát hogy jó példát mutasson nekik, azt az egész nagy vagyonát, ä becsületes szorgalommal megkeresett iO K-t az éhező gyermekeknek adta. Elment Ivánffy bácsihoz, a Komáromi Gyermekgondozó titká­rához és szerényen átadta az egész összeget. Szerencsére a mindenütt jelenlevő szemfüles sajtó éppen ott volt és igy nemcsak megírhatta Alapi Ducika igazán megható cselekedetét, de nyomban el is szavaltatta a kis mecénással azt a verset, amiért a- jutalmat kapta. Kitűnő hangsúlyozással adta elő Estdrődy Legenda c. versét, amely arról szól, hogy a Magyarok Istene hogyan is teremtette a kurucot, meg a labancot — A farnadi körorvosi állásra junius 15-ki határidővel pályázatot hirdetnek. A körzethez Farnad, Kúra!, Nagyölved, Érsekkéty községek tartoznak, — Hizrt késett a fagyunk? Azt hittük eddig, hogy csak egy jelentéktelen csepp va­gyunk a tengerben, ameiyet senkise keres, amely után senkise érdeklődik, hogy hova lett, mi lett vele? Örömmé! tapasztaltuk azonban, ennek az ellenkezőjét most az utóbbi héten, amikor a Vagyunk technikai okokból égy hetet késett a megjelenésével. Mindenki és melegen érdeklődött, hogy mi van a Vagyunk-kal, mikor jelenik meg a legújabb száma sib.? Ez-a meleg és nem várt érdeklődés uj bizalmat, uj remény­séget öntött belénk és amikor a szivünkhöz nőtt folyóiratunk legújabb számát útnak bo­­csájtjuk, arra kérjük a Vagyunk minden ba­rátját, jóakaróját, ne sajnálja azt a kis fáradsá­got és ismerősei körében toborozzon híreket, előfizetőket a tiszta magyár szellemben szer­kesztett Vagyunk-nak. Csak igy, ha barátaink felkarolják a mi és ezzel a sokat szenvedett magyarságnak kulturális ügyét, ieszünk képesek a Vagyunk-ot továbbra is föntartani. A magyar kultúra őrtüzenként akar lobogni továbbra is a Vagyunk a lehangoltság csillag­­taiaii sötét éjszakájában. Ne engedjék magyar testvéreink, hogy a magyar átok: a részvétlenség, a nemtörődömség kioltsa ezt a fanatikus magyar fajszeretetünktől szított és táplált őrtüzet. Dr. Baranyay József a Vagyunk szépirodalmi és tudományos folyóirat szerkesztő tulajdonosa. |S év óta gyógyítanak csúzt, kösz­vényt, neuralgiát stb. TRENCANSKE TEPLICE (Trencsén-Teplicz) (Slouensko) rádiumtartalmu kénes hőviz- és iszapfürdői. Felséges kiima. Elsőrendű ellátás. Olcsó elő­­idénuárak. Prospektusai »Ívesen szolgál a fflrdíiigazgatáság. — megint a katonai sebes autók. A katonai teherautókról sokat irtunk már, a károkról is, amelyeket okoztak, házak megrepedésérőí, víz­vezetéki csövek eltörésérői, vakolatok hullásáról. »Égy ideig a városon kívüli utakon jártak ezek *^az autók, az országutakon. Hétfőn ismét meg­jelentek és a város legszűkebb utcáin szágul­doztak. A Széchenyi-utcán, — rendőrség épü­lete előtt is, — körülbelül harmincszor szágul­­tdott el a teherautó. Minden ház megremeg és 'meginog, mikor az a sok tonna súlyú járómü dlrobog közöttük. A háztulajdonosok oltalmat 'kérnek a rendőrségtől, hogy ezektől a károktól védje meg őket. A lakosság mindig csak ká­lókat és károkat szenvedjen? — Hz éhező gyermekeknek. Dr. Folkman István zsupán engedélyével a gyermekgondozó emberbaráti céljára Stván József, gabonahivatal főnöke 7 q lisztet utalt ki a gyermekgondozó bizottság agilis tagjának Kiss Endréné úrnő kórtéré. Amennyiben e lisztkvantum havonta havonta rendelkezésre fog állani a Gyermek­­gondozó konyhája az étkezésre felvetteknek he­­tenkint 2-szer vagy 3 szór friss kenyeret fog adni a leves, illetve kakaó mellé, amit bizo­nyára szívesen fog venni az ételeket jó étvágy­­gyal fogyasztó gyermeksereg. Ha Komárom vár­megye és város tehetős polgáraihoz intézett állandó kérésünk meghallgatásra talál, reméljük, hogy a konyha által rendezett kiosztások a legjobban rászorulók részére nemcsak egészsé­gük megóvásában fog áldásos eredményt hozni, de lehetővé teszi azt is, hogy a város leg­szegényebbjei költségmentesen napjában lega­lább egyszer erős táplálékhoz, jussanak. — Hz „Iglói diákok“ megismétlése A kö­zönség kívánságára a kath. Legényegyesület műkedvelő gárdája Űrnapján este 8 órakor újra előadja az „iglói diakokatamelyet már négy­szer játszottak el és mind a négyszer telt ház elölt. Az utóbbi sikerültnél-sikerültebb műked­velői előadások közöli az elsők között foglal helyet a Legényegyesületnek ez az igazán első­rangú előadása. Jegyek elővételben kaphatók a Legényegyesület helyiségében szerdán este 7—8 óra között. —■ „Ó diákuilág aranykora napjaid de el­tűntek!“ panaszolja a régi német burs-dal. De néhány este újra visszatért a kath. Legény­egyesületnek, melynek derék műkedvelő gár­dája csütörtökön már ötödször játsza az „Iglói diákok“ regényes diákíörténeiet. Jó kedv, derű, pajzánság lölti be az egész házat s a vidám kacagás egy percre is alig szünetel. Odrolina bácsi minden szavát a közönség kacaja kiséri. Ezt az igazán kedves darabot oly természetes könnyedséggel jáfszák, a Legényegyesület ügyes műkedvelői hogy igazi hivatásos színészektől is aiig lehet kívánni különbet. — fi köngutár foryalma. A Jókai Egyesü­letnek kullurpalotai kölcsönkönyvtára az elmúlt május hóban is élénk, emelkedett forgalmat mutatott. Májushóban 12 szer veit nyitva a könyvtár, e nyitási napokon 1429-en fordultak me* olt és 1507 művet 1893 kötetben vettek kölcsön. A kölcsönkönyvtár heíekint háromszor: hétfőn d. e. 9—12-ig, szerdán és pénteken d. ii. 2—5-ig van nyitva. Olvasó dij 10 IC, amely féléyi részletekben fizethető. A Jókai Egyesület tagjai egész évre 5 K olvasói dijat fizetnek. E csekély összegért hetenkint háromszor, egy év alatt 150 szer cserélhető ki a könyv úgy, hogy egy-egy műre alig esik pár fillér esik. — fl strandfürdő idilliéiből. A vágtoroki úgynevezett strandfürdőnek nagy szenzációja volt a napokban. Sok előkelő idegen érkezett oda, vidám és bohó ifjú emberek, akik azon­ban nincsenek bizonyos helyi szokásokkal tisz­tában. Ez a fiatal társaság a fürdésben a nyu­gati kultúrától kissé eltérve, a teljes szabadsá­got juttatja érvényre és igy egyszerűen elmellőzte az alsóruha kötelező használatát, nagy és élénk riadalmára az ott fürdőző komáromi hölgyeknek, akik hátat fordítva a fürdő önkéntes látogatói­nak, sietve menekültek vissza a város felé. Meg kell állapítanunk, hogy a hölgyeknek csak félig van igazuk; a szabadsághoz hozzátartozik az is, hogy úszónadrág nélkül fürödhessék az ember, viszont az illendőség azt követeli, hogy ahol másodmagamnial fürdőm, ott fürdőruhát használjak, ahol pedig hölgyekkel vegyest fü­­rödhetem — tehát igen kellemes szórakozásom nyílik — ott olyan fürdőruhát használjak, ami- Ostendétől Palermoig kötelező a müveit európai emberre. Ha a jószívű hölgyek a rövid alsó­nadrágot elnézik is, vagy megbocsátják — ennek a teljes hiányait nem fogják költői sza­badságnak tekinteni, mert ami szabad Jupiternek, az nem szabad semmiféle fajta idegennek. — Cipő n hadiáruákuak, ruha a munka­képtelen rokkantaknak. A megyei hadigondozó népiroda 4 — 8 éves szülődén hadiárvák közt cipőket oszt ki az őszre és olyan hadirokkan­taknak, akiknek rokkantsági százaléka 75°/<> on felül van, akik munkaképtelenek és ezt hitelesen igazolják, csekély fenmaradt ruhakészletét kiosztja Jelentkezni lehet a községi elöljáróságoknál és helyben a Rokkantegyesületnél. — Dadászterölel. A köböikuti vadászte­rületet junius 21-én adják bérbe. — Hagy a hashiány. A hatóságok rámutat­nak a jelenlegi általános marhahús hiányra és egyúttal figyelmeztetik a marhatenyésztőket arra, hogy ezen a körülményen csak általános inten­zív jellegű állattenyésztéssel lehetne segíteni, különösen felhívják a figyelmüket a házinyul tenyésztésre és hivatkoznak a francia-angol és belgaországi házinyul tenyésztésre, ahol a házi­­r.yul tenyészetet nagyban és kellő szakértelem­mel űzik. A házinyul tenyésztés nem háládat­­lan, amennyiben gyorsan szaporodnak és fej­lődnek a nyulacskák és azonkívül Ízletes és tápláló hússal és értékes szőrmebőrrel rendel­keznek. A házinyul tenyésztésre vonatkozó útbaigazítás füzet alakjában megrendelhetők Ján Kálal Bernardiciach u Táborában 2 K 20 fillérért füzetenként. A tudósítás arról nemtesz említést, hogy e füzet magyar nyelven tárgyalja e házi nyuiíenyésztést. — Kirándulóhely felavatása. Szép ünnep­ség keretében avatták fel a pünkösdi ünnepek alatt az örsujfalusi fogyasztási szövetkezet nagy­termét, tekepályáját és tágas verandáját. A nagy­terem pompásan bevált nagyteremnek, a tágas verenda pedig pompás helyet ad a borozó és beszélgető társaságoknak. A tekepálya pedig igen alkalmas nagyobb dobóversenyek lebo­nyolítására is. A kiránduló helyekben olyan szegény város, mint Komárom, sokat nyert e helyiségek megnyitásával. Kellemes helyek ezek kirándulásoknál. — Uj egyesület flagymeggeren. A műit héten alakult meg Nagymegyeren a régen tervezett Keresztény Ifjúsági Egyesület. Az alakuló közgyűlésen a tisztikart igy választották meg: védnök: Eggenhoffer Gyula földbirtokos, elnökök: Dávidházy János nemesócsai főszol­gabíró, Marczy József nagyinegyeri esperes­­plébános, Fekecs Sándor ref. lelkész, igazgatók: Lapicz János r. kath. s. lelkész, Tóth László kántortanitó, pénztárnokok: Dosztál Ignác, Beke Gyula, Németh Géza, jegyzők: Bogár Elek, Bognár Ferenc, ezenkívül 20 választmányi lagot (10 nőtlen és 10 nős), 12 háznagyot, 12 dékánt, és 50 rendezőt választottak. Az egye­sület megalakításában nagy érdemeket szerzett Lavicz János lelkész és Tóth László tanító. Az egyesület célja az ifjúság művelése és nemes szórakoztatása. E célból tekepályát, sakk-kört, külcsönkönyvtárat létesít, színpadot építtet, műkedvelői gárdát, dalárdát szervez. — 16 korona a zsirszalonna kilója, sajnos nem nálunk, hanem a város dunajobbparti részében, A túloldali tisztviselők és közalkalmazottak 16 koronán (az itteni pénzérték szerint 4 koronán) kapják állami ellátás utján a zsirszalonna kiló­ját. Úgy látszik, odaát javulnak az élelmezési viszonyok és ezzel a közalkalmazottak helyzelé. Nálunk még a közalkalmazottak nem kapnak természetben való'állami támogatást. — Sok a ueszelt kutya. Csallóközben igen sok a kóbor veszett kutya. Több embert és állatot megmartak már, az egész járásban el­rendelték az ebzárlatot. — fekete himlő Csallóközben. Csicsó köz­ség határában fekvő Kócs és Odoló majorok­ban egy veszedelmes ragályos betegség lépett fel: a fekete himlő. A hatóság figyelmeztet mindenkit, hogy lehetőleg kerülje e helyeket. MAITZ REZSŐ Apolló mozgószinháza Komárom, Duna-rakpart. előadások kezdete 7 és 9 órakor. Szerdán és csütörtökön junius hó 2-án, 3-án A Charentoni rejtély Dráma 4 felvonásban. Tavaszi gyakorlatok Vígjáték 3 felvonásban. Péntek, szombat és vasárpap 4-én 5-én 6-án Madame Dubarry Történelmi dráma 7 felvonásban XVI. Lajos király idejéből. Mársékfdtv« halyárak. Füjfáfa ltján zent fi Stílus

Next

/
Oldalképek
Tartalom