Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-05-29 / 37. szám
Vlegyweitcg^etfili évfolyam. 3?. szám. Szombat* 1920. május 29. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: S'géez évre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombaton. fess! és rnegyel MM tiisadíli lap. Főszerkesztő: GAÁL GYÜLA dr. Főmunkatárs: BARANYáY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendrk. Kéziratokat nem adunk vissza. / A falu jegyzői is, a közigazgatás igavonói, e csendes szerepükből, melyek számukra csak szürkén egyforma hétköznapokat jelenteitek, a munka, a robot napjait, kilépni készülnek, amire bizonyára meg kell lenni a maguk saját okainak. A jegyző mostanáig nem igen zúgolódott, némán viselte sorsának keresztjét, mely nem is két, de számos malomkő közé állította. Ezek koptatták idegeit és felőrölték munkabírását és munkakedvét egyaránt. A jegyzőkről is törvényt hozott a megszűnt forradalmi országgyűlés, mely törvénytárának szintén efemer értékű alkotása lesz, mert onnan bizonyára a legrövidebb időn belül kikerül. Nem a törvényen végigvonuló uj szellem, a közigazgatás alapelveinek megváltoztatása, az önkormányzat kiküszöbölése a közigazgatásból és helyébe a centralizáció kiépítése az, amely állásfoglalásra készteti a jegyzőket: ez az . ügy politikai oldala, amely a iörvényhozásra és a közönségre tartozik. De uj helyzetük, szolgálati viszonyaik megváltozása, illetményeik ügye, el nem odázható tehermentesítésük nagy és égető kérdései várnak megoldásra, mert ilyen körülmények között tőlük eredményes működést kívánni nem lehet. Az uj törvény a jegyzőt a faluval szembe állítja, aki olt az állami hatalmat képviseli, de ehhez elfeledi e jogait intézményesen biztosítani, ezt képviselni nyomatékkai nem tudja s e szerepkör az amúgy sem népszerű jegyzői állás tekintélyét emelni nem fogja. Korlátlan áthelyezés jogát biztosítja a kormány részére, tehát ha a főszolgabírónak, — a kormánybiztosról nem is beszélünk, — a pénzügyigazgatónak, a tanfelügyelőnek, az államügyésznek, az államépitészeti hivaiainak, a gazdasági felügyelőnek1 nem felel meg a működése, az mind feletteséhez fordulhat és áthelyezését kérheti. A jegyzők nagy csereberéjét jelenti ez a törvény, ez pedig a közigazgatás teljes leromlását. A jegyző meg se melegedik egy községben, amelyhez sokszor még három-négy is tartozik, már az áthelyezése a kezében van. A jegyzőnek meg kell a helyi szokásokkal ismerkednie, a faluval, a néppel, a helyi viszonyokkal; bizonyos helyeken bizonyos dolgok nem sikerülnek, eredményes végrehajtásuk nem biztosítható. Hübelebalázsok teljesen elronthatnak bizonyos okos és emberies ügyeket és intézményeket is, népszerűségüket tönkretehetik, ha nem körültekintően csinálják. Legsúlyosabb sérelem azonban az átmeneti öt ér, melyben véglegesen kinevezve nem lesznek, hanem állásaikért évenként kell íolyamodniok. Mi következik ebhői: az, bogy a kormány állandóan rostálja és mustrálja őket, politikai, nyelvi, faji és más szempontokból is. E mellett az anyagi ügyekről egy szó sincsen a törvényben. Hol van az a beígért fizetési osztályok szerint való beosztása a községi és körjegyzőknek, azt a törvényből kiolvasni nem tudjuk. Bizonyára olt. ahol a megyei tisztviselőké, akik a közigazgatás hermafroditái, hol államiak,- hol önkormányzatiak, államiak, ha kötelességektől van szó. és önkormányzatiak, ha a fizetésük kerül szóba. A falu jegyzője mindenkor becsülettel végezte el dolgát. Volt köztük gyengébb munkaerő, aki esetleg eredményeket kevesebbet éli el, de a magyar jegyzői kar és itt kizárólag ezt tessék érteni, - — hivatása és feladata magaslatain mozgott. Most, hogy a politika a közigazgatásból jórészt kikapcsolódott, nagyszerűen lehetne c kiváló kvalitásaikat értékesíteni a közigazgatás . számára.- A- törvény tervezője, a törvényhozók1 nem ismerik a falut és nem ismerik a jegyzői kart. Bürokratikus munka, paragrafusok sorakozása szép sorrendbe. tilalomfáksiirü egymásutánjai sorakoznak benne anélkül, hogy jogokat biztosítana, munkakedvetambiciót fokozni tudna. A lalu jegyzője még ma nem nyolcórázik. mint a földmunkás is kezdi már. Tudatábanmél kötelességeinek és azt teljesíti késő este és kora hajnalban. Nagymunkát végez, idegfeszitőt, felelőssége kiterjed mindenre Most még több teher van váfiain, mint eddig: állandó lelki feszültséggel dolgozni, eredményes munkát végezni nem lehet. A munkás, ha elvégezte nyolcóráját, átöltözik és a maga szabad és független ura. A jegyző sohasem az, mert minden percben megszólalhat a telefonja. A jegyző a közigazgatás sorkatonája, aki a háborút megnyeri. De a hadvezérek, már a modernebbek, — nem a begyöpösödött agyú öreg generálisokra gondolunk— tisztában vannak azzal a fontos tapasztalattal, hogy háborút csak olyan katonával lehet megnyerni, akiben lelki elszántság és meggyőződés is él az izomerő mögött. A csendőrrel előre kergetett katona nem nyeri meg a csatát. Mert nem is akarja. A cégtáblák ügye. junius végéig kivúnja a rendelet a cégtáblák átfestését. — Nagy izgalom a kereskedők és iparosok körében. — Saját tudósítónktól. — Lapunk múlt számában is közöltük a főkapitány falragaszokon közölt rendeletét a cégtáblák kötelező átfestéséről. A rendeletet tulajdonképpen a zsupán adta ki és a főkapitányt bizta meg annak végrehajtásával. Az iparosok és kereskedők vannak főképpen ezen rendelettel sújtva, az az osztály, amely az állam lerheihez hozzájárul. Bontsuk elemeire a rendeletet azzal a hidegvérrel, mely a műtőnek elengedhetetlen feladata, a kritika kése nem öl, bár sebekbe vág, hogy azokat meggyógyítsa. Súlyos seb ez a magyarság szempontjából. Komárom magyarsága^ el nem vitatható. A legutóbbi népszámlálás az itt lakó csehszlovák lakosságot másfél (1 5%) százalékban állapította meg. Tegyük fel, hogy ez az arány azóta megváltozott, hogy ez az elem kétszer, háromszor annyira emelkedett, akkor a polgári lakosság 5%-át éri el. Ezek nem értik meg a magyar cégfeliratokat, tehát cseh-szlovákul is ki kell irni az üzlet nevét. Továbbá az itteni helyőrség érdekében, mely csak csehül és szlovákul beszél. A rendelet tehát praktikus szempontokkal okolja meg ezt a kérdést, amely tisztára politikai természetű és az elszlávositás egyik előhírnöke. Az a néhány százalék cseh-szlovák nyelvű lakos van olyan intelligens, hogy a cipész üzletet megtudja különböztetni a fűszer és rövidáru kereskedéstől. Az a katona nem csak pseh szlovákul beszél, menjünk esti sétánkon végig a városon, sok katonától hallunk magyar szót, különössen a gyöngédehb nemmel való érintkezés körül. E sorok írója nemrégiben egyik nagy cseh iparvárosban járt, figyelemmel kisérte az üzleti életet, a kereskedelmi forgalmat, az életet. Ebben a városban tekintélyes számú német is él, akik erőteljesen adnak életjelet magukról időnként. A városban azonban német cégfelirást alig lehet látni, legfeljebb a bankok feliratai közt a több nyelven is kiirt: pénzváltóüzlet, idegen valuták adásvétele van németül is jelezve. A németség legalább 20%-a az összlakosságnak és német cégtábla még sincsen, mert azt a cseh nem tűri meg. Nekünk tűrnünk kell, — hogy a lakosság talán ideiglenesen, esetleg átmenetelileg itt tartózkodó része kedvéért, mely jobbára hivatalnok elemekből áll, akiknek nyelvünket meg kellene ianulniok, ha ilt eredményes munkát akarnak végezni, — a.magyar város képét teljesen megváltoztassák. Hol is vannak a nemzeti kisebbségek jogai? Mik is ezek a jogok? Ha nyelvünkben nem domborodhatik ki faji különállásunk és nemzetiségünk, akkor ne is beszéljünk kisebbségi jogokról és kulíurszabadságról. A komáromi iparos és kereskedő körökben izgatottan kommentálják a rendeleiet és minden törvényes . eszközzel állást foglalnak elleng. A rendelet szerint junius végéig kell a cégtáblákra a cseh-szlovák feliratokat ráfestetni. Kodéi sís iiIiÉi liiíe Csütörtökön d. u. 4 órakor Komárom thjf. város törvény halósági bizottsága Folkmann István zsupán-kormánybiztos elnöklete alatt rendkívüli sürgős elintézés kívánó ügyek nagyszáma teile szükségessé a rendkívüli közgyűlés összehívását. Már a közönség köréből is sürgető kívánságok hangzottak föl, hogy a városi közgyűlés minél előbb összehívandó. ' A bizottsági tagok nagyszámmal jelentek meg e gyűlésen, részint a fontos ügyek miatt, részint azon körülmény folytán, hogy funkciójuk, megbízatásuk nemsokára véget ér, helyüket fel fogják váltani a választott bizottsági tagok, őket még a zsupán kormánybiztos nevezte ki.
