Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-05-12 / 32. szám
2. oldal. „Komárunis Lnpok“ zán nem csudálom, hogy az akkori férfiak nem féltek a haláltól. Ennél az italnál százszor jobb lehetett a halál. A rómaiak étkezése háborúk idején még a görögök étkezésénél is egyszerűbb volt. Csupán azt főzhették, amit a földmivelés és állattenyésztés adhatott. Sokáig még sült kenyerük sem volt, s e helyett valami rántás-félét ettek, a pulo-t. Az ilyen nehéz időkben csak nagyon kevés húst fogyasztottak. Inkább zöld főzeléket — olerát — hüvelyes veteményt — leguminát — ettek. A rómaiak Karthágóból ésa macadóniai hadjáratokból visszatérés után azt tapasztalták, hogy a fent leirt étkezés előnyösebb a réginél, mert abban az időben szépek, erősek, hosszú életűek voltak a rómaiak. Egy régi francia szakács könyvben szintén nyoma van, miként változott az étkezés rendje a nagy háborúk után. Többek között említést tesz a marhahús tilalmáról és hogy ebből kifolyólag több szárnyast fogyasztanak. Megemlíti még, hogy a szárnyast növényi anyaggal — gomba és burgonyával — töltik, hogy több legyen. A kevésbbé jobb falatokat mint pld. szárnya, háta, megfőzve a húst megdarálták zsemlével, tojással vegyítettek és különböző alakban használták. Ezek után vissza térek ami étkezésünk szép és letűnt korához, amikor a konyha művészet elérte a legfelső fokot, mert ízletes és tápláló formát öltött. Amikor dr. Thanhoffer L. a Táplálkozás c. előadásában megemlíti, liosy a háziasszonyok segítő társai a közegészség fentartásában az orvosoknak. Mert mint irja: a „Táplálkozásban rejlik a vidámság, roszkedv, megelégedés és kedélytelenség egyaránt: s a főzés művészetében — a családi boldogság“. Igaza volt Thanhoffernek, mert a háború előtt a kunyhótól a palotáig táplálóan és ízletesen főztek. De a világháború elsöpörte a megszokott főzési formát. Meg kellett szokni, hogy ez sincs, az sincs, s ma már alig van valami a régebbi szokásokból. Ne essünk azonban kétségbe, iti a tavasz és cselekedjünk úgy mint a római nők, termeljünk zöld főzeléknek valót és tenyésztessünk sok szárnyast, hogy mi is azt tapasztalhassuk miszerint a férfiaink ismét szépek és erősek lettek. Sulyok Juliánná. Ili bajisi vállalat váiosoabban. Azelőtt büszkék voltunk arra, hogy Komárom a legkedvezőbb közlekedési eszközökkel rendelkezik. Vasútvonalai Budapest, Bécs, Érsekújvár, Pozsony, Guta, Székesfehérvár felé röpítették az utasokat, viziutain ugyancsak Budapest. Bécs és Győr felé adtak olcsó utat a vizíjármüveknek. A kisebb jármüvek a Vágdunán is kényelmesen járhattak. A változott idők Komárom közlekedési viszonyait úgyszólván teljesen középkori állar pótba lökték vissza. Azért többszörös az örömünk, amikor arról értesülünk, hogy a dunai hajózási körökben és Komáromban is közismert és népszerű hajózási vállalkozó a közeljövőben személy és áru szállításra berendezett hajózási vállalatot létesít a Duna mentén fekvő falvak és komárom között. Karva, Dunamocs, Dunaradvány, lzsa, Örsujfalu, Aranyos, Keszi, Füss, Néma, Csicsó, Szap, Bős községek nem lesznek elzárva tőlünk, nemcsak kocsiháton, hanem viziuton is ntngindul köztük és Komárom között a személy és áruforgalom. Örömmel tesszük közzé a híradásunkat e létesítendő uj hajózási vállalatról, amely a megbénult szentély és áruforgalomtól visszafejlődő városunk gazdasági viszonyait jótékonyan, fogja érinteni, illetőleg befolyásolni. Erősen hisszük, hogy az arra hivatott körök a hidelzárás, illetve az átkelés korlátozása következtében a városra zuduló mérhetetlen károkat e vállalat engedélyezésével, sőt támogatásával ellensúlyozni igyekeznek és az előirt útirányban a hajózást melőbb megnyitni siettetik; Komárom eddigi siralmas állapotai rohamosan javulni fognak az uj vállalattal. Tej és tejtermények, vaj, túró, tejfel, baromfi, tojás, • zöldség, főzelék és salátafélék ésegyéb élelmicikkek gyorsan és rendszeresen jutnak el Komáromba, ahol a háztartási viszonyok ma már . közelednek a tarthatatlan állapothoz. De még ez nem minden. A személy és áfuszállitás következtében a vidék lakossága mind szorosabb kapcsolatba kerülne Komárommal, a vidék terményeit közvetlenül és minden közvetítő kereskedelem kikapcsolásával tetemesen olcsóbban vehetné meg a város lakossága, mint eddig. De kiszámíthatatlan előnyökkel járna ez a vállalat létesítése városunk erősen pangó iparára és kereskedelmére is. Tíz-tizenöt község ide kapcsolása hamarosan éreztetni fogja jótékony hatását ezen a téren is. De nemcsak Komárom nyer ezzel az uj válalattal, hanem az ide kapcsolandó vidék is. A Duna mentén fekvő falvak biztos és állandó piacot nyernek terményeiknek. Olcsó, kényelmes ulon érhetik el a megye székhelyét. A falusi gyerekek középiskolai továbbképzése is könynyebben megoldható, ha a tanulók a hajóval bajárhatnak a városba naponkint. Gazdasági, kereskedelmi, kulturális, ipari és ilyen forgalmi előnyök egész sorozata parancsoló kéréssel követeli a terv mielőbbi létesítését. Komárom vármegye és város közgyűlésére, az érdekelt községek képviselőtestületeinek ülésein sürgősen kel! e kérdéssel foglalkozni és kérvénnyel, felirattal, küldöttséggel annak sürgős megoldását elősegíteni. Hal a magyar nillagászai Iliié®. Irta: tass fínfal. A csillagászat szakszerű művelése hazánkban alig két évszázados múltra tekinthet vissza. Voltak ugyan tudománykedvelő főuraink s a királyi udvarban neves külföldi csillagászok is megfordultak, az asztronómiának azonban állandó hajlékot egyik sem épített. Hogy e téren is tennünk kell valamit,, azt elsősorban szerzetes tanáraink érezték. Ők voltak az elsők, kik az asztronómia művelésének meghonosításán fáradtak. Így a Pázmány Péter hercegprímás alapította nagyszombati egyetem 1735 körül bővült ki „csillagvizsgáló torony“nyai, melynek tervezője a jezsuita Weiss Ferenc volt. Az egyetemnek 1777-ben történt Budára helyezésével a csillagvizsgáló is oda költözött és a várpalota főszárnyának közepére épített három emeletből álló torony legfelsőbb emeletén helyeztetett el s még tíz éven át Weiss vezetése alatt működött. Az 1770 óta végzett megfigyelések az Ephemerides Viennenses“ és a „Beiliner Ephemeriden“ évfolyamaiban jelentek meg. Weissnek 1785-ben történt elhalálozása után két másik jezsuita atya, majd 1803-ba í Pasquich János zenggegyházmegyei áldozár, a még II. József alatt Budáról Pestre áthelyezett egyetemen a mathematika és csillagászat tanára vette át a várpalotai intézet vezetését. Kinevezésével jobb fordulatot vett a magyar csillagászat Ugye. József főherceg nádor rendelkezésére ugyanis fel lett szólitva, hogy minél hamarabb jelölje meg azokat az eszközöket, melyeket a nagyon hiányos és többnyire már elavult eszköznyüjtemény kiegészítése szükségesnek tart és a bécsi kormány a főherceg-nádor közbenjárására nemcsak jóváhagyta a Pasquich ajánlotta műszereknek beszerzését, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a beszerzendő műszerek egy uj, a tudomány követelményeinek megfelelő'helyen és épületben helyeztessenek el. Pasquich választása a Gellérthegyre esett. Ezt a történetünkben nevezetes hegyet a Bécsben működő magyar csillagász, Hell Miksa már a csillagvizsgálónak Nagyszombatból Budára történt áthelyezése alkalmával, mint erre a célra legmegfelelőbbet jelölte meg. A tudomány akkori követelményeinek megfelelőbb helyet nem is lehetett találni, mert szabad kilátást, izolált csendes fekvést, a megfigyeléseknek kedvező levegőt, végül a műszereknek szilárd felállítását biztosította a Gellérthegy. A csillagászati megfigyelések mai szubtilis követelményeit természetesen már nem tudja biztosítani a Gellérthegy, különösen azóta nem, mióta Pest és részben Buda is gyárvárossá kezd kifejlődni. Egy modern csillagvizsgáló céljaira ma a budai hegyek közül a nagy Svábhegynek a víztorony környékén lévő gerince volna a legalkalmasabb, feltéve, hogy a szükséges vízmennyiség biztosítható lenne. A Duna jobbpariján Esztergom és Buda között szintén található több kiváló pont. ,. Bár a maga idejében Pasquich igen helyesen választotta ki a Gellérthegyet csillag1920. május 12. vizsgáló helyéül, mégis több támadás érte. Így. 1819-ben egy pesíi német folyóiratban a következő támadás jelent meg: „A csillagász torony személyzete, a csillagászok, távol a várostól, egy lakatlan hely tetején, kitéve a tél viszontagságának és a farkasok éhségének, kénytelenek tengődni“. Pasquich az őt jellemző humorral azt felelte: „Az obszervatórium melletti lakóház minden kényelemmel el van látva s úgy építve és berendezve, hogy a lakók az időjárás viszontagságai ellen védelmezve vannak A várossal való közlekedést a téli hónapokban is könnyen lehetett föntartani. A hegyen rácvárosiak laknak, igaz, hogy ezek nem tudósok, de épp oly kevéssé farkasok, melyek zord teleken a csillagászokat felfalnák.“ Hogy egyébként mily helyes érzék vezette Pasquichot a hely megválasztásánál, igazolja legjobban az, hogy az utolsó évtizedekben keletkezett nagyszabású amerikai csillagvizsgálók mind magasabb és a városok épületeinek s gyártelepeinek ezernyi kéményeiből kiszálló füsttől megmérgezett levegőtől minél távolabb eső helyeket keresnek fel, hol ez intézetek nyugodt fejlődése több emberöltőn át biztosítottnak vehető. Ismét a minden szép és hasznos iránt fogékony József nádornak köszönhette, hogy tanácsát illetékes helyen meghallgatták. Az 1813- ban megkezdett építkezés két éven belül be volt fejezhető és 1815. október 15-én rendeltetésének át lehetett adni, ünnepélyesen megnyitni az intézetet, melyet a bécsi kongresszus után Budára érkezett három szövetséges fejedelem is megtekintett. Ez a fejedelmi látogatás különben azzal az előnnyel járt, hogy az egyébként fukar Ferenc császár még néhány kívánatos műszer beszerzéséhez is hozzájárult. A maga idejében a gellérthegyi csillagvizsgáló Európa e^yik legjobban berendezett ilynemű intézete volt; Bessel, a hírneves, königsbergi csillagász Európa egyik főcsillagvizsgálójának mondotta. Felülmúlta a bécsit és a bogenhauseni (ma München egyik külvárosa) és később részben a nápolyi csillagvizsgálók megtervezésénél mintául szolgált. Pasquich 1816-ban kezdi meg rendszeres megfigyeléseit segédjével, Kmeth Dániel kegyesrendi szerzetessel. Már beteges és eiötehaladott korú lévén, kieszközölte, hogy helyetteséül Littzov Károly, a kazáni csillagvizsgáló igazgatója utódlási joggal hivassák meg, ki a felajánlott állást szabad lakásból és 2000 forintból álló javadalmazás kikötése mellett elvállalta. A két kiváló csillagász együttműködése sajnos, nem volt szerencsés, mert nem tudott köztük megértő harmónia sohasem kifejlődni, ami pedig a sikeres együttműködésnek egyik t főfeltétele. Littzov ezért már 1820 ban Bécsbe ’ távozott, hol egyetemi tanszéket és igazgatót állást nyert. 1824 ben az'aggastyán Pasquich visszalépett hivatalától s utódja a zseniális Tittel Pal, a nagy Gáussnak egyik kiváló tanítványa lett. Ezt megelőzőleg a gróf Esterházy Károly egri püspök által 1786 ban Hell Miksa tervei szerint létesített csillagvizsgálónak volt a vezetője. Működéséhez ezért jogosan sok reményt fűztek. De egyetemi tanszéke is lekötötte és már 1831-ben elég fiatalon elhunyt. Négy évi interregnum után, mely alatt egy teljesen tapasztalatlan ifjú, az alig 20 éves Montedégói Albert Ferenc mint őr gondozta az intézetet, Mayer Lambert premontrei szerzetes, a bécsi csillagvizsgáló adjunktusa került az intézet élére. Az időközben keletkezett hiányok pótlása és munkatársak nevelése után rendszeres megfigyelésekhez foghatott Mayer, de a múlt század negyvenes éveinek politikai hullámai a Gellérthegyei is csapkodták és megzavarták a békés kutatásokat. Megnehezítették a i helyzetet a 48-as események, minden munkát pedig a következő év,ben Budavárának ostroma tett lehetetlenné. Mayer mint idegen és mint pap kénytelen volt menekülni, a műszerek nagy részét pedig az ostrom alatt Albert Ferenc, nem egyszer halálos veszélynek téve ki magát, mentette meg. • ..í' ; Szegény Pasquich nem sejthette, hogy halála után alig húsz évvel később a nagy gonddal tervezett, fáradságos munkával létesített gellérthegyi obszervatóriumát kitűnő eszközéinek egy részével együtt a háború brutalitása tönkre fogja tenni. - 1 Szabadságharcunk leveretése után a bécsi kormány a Gellérthegyet várrá alakította át ti . 1852-ben az intézetet (nipt a hadi,, érdekekké!
