Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-05-05 / 30. szám

1920 május 5. „Komáromi Lapp& B. oldal küzdőitek és szenvedtek a komáromi fiuk s bizony sokan maradtak el közülükmind­örökre. Omló piros vérüket, szép fiatal életüket áldozták fel a háború telhetetlen Molochjának Oltárán . . . Azután nevek hangzottak, melyek már csak nevek, megszűnt életek emlékének meg­­rögzitöi. Nevek, melyek a hŐ6Í dicsőség és a megkönnyezett elmúlás mirtusz-, babér- ága­ival megkoszorúzva élőszivekben élnek tovább s kegyeletes megemlítésük könnyeket csalogat­nak ki a szemekből. Böday Aladár, Brokés István, Czumpf János és Mihály. Fekete János, fakab András, Lasznik József, P. Nagy István, Németh Jószef, Szőllősy Ferenc, Tálos Lajos, Vargha Jenő, Vida József. Hat évvel ezelőtt piros arcú, reménydus fiatalok, ma pedig egyik honi földben, másik idegenben alszik, pihen csendesen . . . Hány szív dobogott hango­sabban a jelenlevők keblében. A népes terem­ben sok szem könnyezett, sok barát emlékezett az utolsó ölelésre, vagy kézszoritásra. Mintha egy évek hosszú során át tartó temetésnek ez egy fázisa lett volna. Legyetek ti kimúlt életek egy iszonyú koporsóra sziveltépö váddal aláhuiló hantok, temessélek el örökre azt a ré­mes szörnyűséget, a háborút s dörögjétek oda minden fülbe: Ne fegyvert kovácsoljatok, ne kardot fényesítselek, hanem virágot plántáljatok a sírokra, gyógyirt hintselek a szivek sebeire, áldott békét adjatok pihenő teíemeinknek és Utánunk buslakodo kedveseinknek. Az egyesület 13 tagját már nem várja vissza. Fekete Sándor, Kiss Imre, Mike Lajos és Nagy Vince rendes tagokat még várják a szülői és baráti karok ölelésre. Bárcsak belel­­jesülne a reménység, ne kellene oda Írnunk nevüket a 13 mellé. Miután az alelnök örök emlékezet okáért megemlékezett a háborúban résztvett 69 rendes és 12 pártoló tagról, kik már — Istennek bála — itthon pillérük ki szenvedéseiket és megedzve teljesitik a vihar-dulás okozta pusz­tulás helyreállításában kötelességüket, a jelen munkájának ismertetésére tért ál. Van az tgy­­feínek 133 rendes és 67 pártoló tagja. A tag­sági dijakat a megváltozóit viszonyoknak meg­felelően , mérsékelten felemelte a választmány. Az egyesület az elmúlt hónapokban — 1919 október havában megtörtént újra megalakulása óta — rendezett egy reformációi ünnepélyt, egy műsoros táncmulatságot, egy vallásos es­télyt, melyeken az egylet énekkara és tagjai — szórakozásra szánt idejük feláldozásával — egy uj színpadot! készítettek. A felállított szín­pad értéke meghaladja a 15000 koronát, költ­sége pedig nem volt több 3600 koronánál. E tekintetben az érdem Fekete Gyula tagé, aki irányította az egész munkálatot és idejéből leg­többet áldozoit. Légyen nagy fáradtságáért csekély jutalma az egylet köszöneté és hálája. Két színdarabot adtak elő az egylet tag­jai az uj színpadon. Az első, mint felavató darab: Szijj Ferenc dr, városunk polgármes­terének Jókai regénye alapján készült „Az elát­kozott család“ c. bíilfelvonásos színmüve volt, melynek tiszta jövedelméből 3/’4 rész a ref. egyház uj orgonájának felállítására ajánltatott fel. Ugyancsak előadták Vargha Sándor aiel­­nöknek Gárdonyi regényeiből összeállított „Göre Marisa lakodalma“ c. bohókás népszínművét, melynek tiszta jövedelme 6011 K volt, mely összeg az uj színpad költségeinek fedezésére és egy zongora beszerzésére fordittatott. Az alelnök tartalmas jelentését örömmel fogadta el a közgyűlés s a múlt évek szám­adása a folyó év költségvetése és a vagyon­mérleg letárgyalása után áltért a tisztikar meg­alakítására. Kollár Lajos indítványára Konkoly Thege Bélát, az egylet 23 éven át buzgó elnökét érdemeinek elismeréséül örökös tiszte­letbeli elnökké, Uaál Gyula dr.-t, a komáromi ref. egyház tevékeny főgondnokát elnökké, Vargha Sándor ref. lelkészt alelnökké, Vágó Edét titkárrá, Keszegh Sándort jegyzővé, Elek Sándort könyvtárossá, Kollár Lajost ellenőrré, |<ossár Istvánt zászlótartóvá és Bóday Zoltánt háznaggyá választotta a közgyűlés. A jelenlevő Gaál Gyula dr. meghatva köszönte meg a jmegnyilvánult bizalmat s ékes szavakkal bűz* íditotta az ifjúságot a történelmi múlttal rendel* tíelkezö Kollégium épület feliratában foglaltak fMusis positum) szellemében a válvetett kultur­­ínunkára. A választmány megalakítása ulán a köz­gyűlés — a régi szokás szerint — a 10 évné idősebb egyleti tagokat: dr. Baranyay Józsefet' Fekete Gyulát, Söröss Lajost, Vörös Bélát' Vörös Jánost, kik mindannyian tevékenyen működtek közre az egylet felvirágoztatásában, elismerő oklevéllel tüntette ki. Ezek után több tárgy nem lévén a köz­gyűlés szétoszlott abban a tudatban, hogy vau hivatása az Ifjúsági Egyletnek városunkban s ezt a hivatást, mint a múltban, a jelenben is, sőt a jövőben tnég nagyobb mértékben be fogja tölteni: a jellemek képzését és talpig emberek nevelését, kik a mull szent hagyomá­nyaira támaszkodva Istenbe vetett hittel néznek a jövő feladatai elé. Krónikás. Megszűnt a hid lezárás. Korlátozták a forgalmat. — Szerdán nyílik meg a hid. — — Saját tudósítónktól — A hid lezárás Komáromban érthelő elé­­güiellenséget és aggodalmat keltett. Több száz embernek vagyona, birtoka van odaát, amely ulán érdeklődik és utána néznie szükséges. Nyolc napig tartott a korlátozás, amíg közle­kedni egyáltalán nem lehetett a hiJon. Ez nem csak helyi szempontból, de tudjuk, hogy Ko­márom az egyik átkelési pont a két állam között és igy az országos forgalom szempontjából is súlyos körülmény volt a híd lezárása. Ez ügyben öt tagú küldöttség tisztelgett pénteken dr. Srobár miniszternél, ahol kérték a 36 óiás időzés engedélyezését, amely főleg a szőlőmunkók ellenőrzése céljából a szőlőbirto­kosok létérdeke. A miniszter kilátásba is he­lyezte a kérelem kedvező elintézését. A szőlőbirtokosok ez ügyben a lendőrfő­­kapiiányhoz is kérelemmel fordultak, amelyet Ágoston Miklós gazdasági egyesületi titkár nyújtott át, ebben szintén ezt kérik a helyi hatóságtól is. A helyi védőszakasz parancsnoksága ér­tesít, hogy a hid szerdától, folyó hó 5-étől kezdve ismét meg lesz nyitva, egyelőre azon­ban csak az állandó átKeiési igazoiványosok részére. Az egy napi engedélyek további intéz­kedésig érvényte ettek maradnak. A szőlőbirto­kosok igazulvanya azonban többnyire B. jelzésű és igy az átkelésből elvannak zárva. \ HÍREK. — Oruosi megbízás. A Komáromi Első Polgári Betegségiül Egylet választmánya elhunyt orvosa, dr. Csukás István helyére dr. Bardócz József orvos doktort választotta meg (Tjtaly K. utca 8.) cs tagjait étről ezen az utón is éitesiíi. Az uj egyleti orvos működését május i-én kezdte meg. — ff Rceoylet elnöksége felkéri a választ­mány tagjait, hogy csütörtökön, május hó 6-án délután 4 ólakor az Első Takarékpénztár tanács­termében választmányi gyűlésre minél számo­sabban megjelenni szíveskedjenek A gyűlésen a közgyűlés halárnapja lesz megállapítva és több fontos iigy megtárgyalva. Miután a Nő­egyletnek szolgája nincs, ezen érlesités egy­szersmind a választmányi gyűlésre meghívó is. — Gyászrouat Ruzicska Dénes műépítész, amint őszinte részvéttel értesülünk 36 éves ko­rában Budapesten április 26 án elhunyt. A megboldogultat özvegye, sz. Bindernics Ilonka gyászolja. Halálozása gyászba borította Ko­márom több ismert családját, kikhez rokon­sági kötelék fűzte. — Szijj Bálint kisgazda orsz. képviselő a magyar nemzetgyűlésben beszédet mondott, melyben a gabonaárak méltányos megállapítását sürgeti, reámutat a ruházat megdrágulására és annak maximálását sürgeti; felszólalásának ten­denciája a rekvirálások ellen irányul. — Halálozás. Súlyos csapás látogatta meg Juhász Miklós ekecsi-jegyzőt, nővére: Juhász Ilonka, férjezett Czimerer Albinná 33 éves ko­rában, boldog házasságának tizedik évében hosszas szenvedés után május 1-én csendesen elhunyt Komáromban. Temetése hétfőn d. u. ment végbe a komáromi ref. temetőben nagy részvét mellett. Férjén, szülein, testvérein kívül égy kis leánykája siratja'. — fl Hath begényegyesület közgyűlés«. Vasárnap d. u. fai tóttá a Legényegyesület évi közgyűlését dr. Szunyogh Xav. Ferenc elnök­lete alatt. Az elnök megnyitó beszéde után Zsidek Béla jegyző felolvasta az elmúlt évről szóló jelentést. Az egyesület egy évi működé­sét a iegjobbau mutatja az a statisztika, mely szerint az egy esztendeje az újjáalakuláskor az egyesületnek volt 15 tagja, 990 korona kész­pénze és a katonaságtól tönkretett épülete. Egy év alatt a tagok szama 150-re növekedett, a pénztári forgalma közel 50-00 K-át tett ki és az épületének kijavítása folyamatban van. Ifjú­ságunk kulturális nevelésében fontos szerepei tölt be a Legényegyesület, melynek működése elé most nehéz akadályok gördültek. A hely­beli szociáldemokrata párt hivatalos lapjában, a „Munkáslap“-ban névszerint felszólított vagy 40 tagot, hogy 3 nap alatt jelentkezzenek a párttitkárságnál. Ott pedig azzal fogadták őket, hogy csak úgy maradhainak meg a szakszer­vezetben, ha egy nyilatkozatban kijelentik, hogy kilépnek a Legényegyesületből. Ha ezt nem tsszik, akkor kizárják őket- a szakszervezetből és ennek következtében a munkájukat is való­színűen elvesztik. Mint az egyesületi elnökség értesít ben­nünket, a szociáldemokrata párt ezen e járása ellen dr. Szunyogh Xav. Ferenc azonnal tilta­kozott és ismételten tárgyalt a Munkásotthon­ban a pártvezelőséggel. Lehetséges, hogy talán sikerül békésen is elintézni ezt az ügyet, de ha nem, akkor dr Szunyogh Xav. Ferenc kész az egész kérdést feljebb vinni és Pozsonyban a minisztériumban is kérni az Egyesület jogainak megvédését, mert az állítólag „jog és törvény alapján“ álló szociáldemokrata pártnak ez a tette minden, csak nem a „jog .s törvény“ tiszteletben tariasa, hanem ezt úgy nevezik, hogy terror. És a terror ellen a Legényegye­sület vezetőinek a nyilvánosság előtt is tilta­koznia kell még akkor is, ha egyébként kény­telenek lennének is meghajolni az erőszak előtt. A közgyűlést a katli. Legenyegyesület dalárdá­járól éneke fejezte be a legényegyesületi in­duló elénekiésévej. — ff komáromi .gyermekgondozóról. Eddig 380 gyerőiek és szoptatós anya jelentkezett. A konyha, amennyire a szükséges felszerelési munkaiatok befejezése lehetségessé teszi, csü­törtökön nyílik meg. A gyermekgondozó konyhá­jára adakoztak: Spitzer Béla 50 K, Hacker Dezső 5 K, Hikisch Károly 100 K, Nagymegyer, Nádasdy Géza 30 K, Trug!/ János 50 K Me­­gyercs. Eddigi gyűjtés 235 K. Midőn a nemes­­í-zivti adakozóknak adományaikért köszönetét mundunk, egyben kérjük a közönséget, hogy a jó példákon felbuzdulva, a Gyermekgondozó konyha részére szives adományokkal támoga­tásunkra lenni szívesek legyenek. Minden leg­csekélyebb adományt hálásan fogadunk és nyug­tázunk A Komáromi Gyermekgondozó neveben Iván ív Géza titkár. — felhiuás Mindazon rokkantak ill. ha­diözvegyek, akik ujságelárusilásra vállalkoznak, ebbeli igényüket legkésőbb május 3-án d. u. 5 óráig jelentsék be a Rokkantegyesület helyi­ségében. — A tanács az elárusitást kizárólag rokkantjaink ill. hadiözvegyeink részére enge­délyezte. Keszegh titkár. — H róni. kai. iskolaszék ülése. A kato­likus iskolaszék dr. Madurkay plébános elnök­lete alatt ülést taitoll, mely az iskola 1919. évi zárószámadását tárgyalta, amely 44591 K 96 f. bevétellel szemben 44008 K kiadást tüntet fel. Az 1920. évi költségvetési 79703 K keretében javasolja az iskolaszék megállapítani. Az isko­laszék gyűlését követte a képviselet ülése, mely ezekkel a tárgyakkal foglalkozott. — fi komáromi szőlősgazdák küldöttsége Pozsonyban. Régi panasza a túloldalon szőlő vagy más birtokkal biró komáromi gazdáknak, hogy az állandó átkelési igazolvánnyal (prokáz­­zal) csak 12 órát tölthetnek a komáromujvárosi oldalon és még aznap visszakell térniök. A monostori birtokosok még csak végezhetnek valamint egy nap alatt is, de lehetetlen a hely­zetek azoknak, akiknek távolabb fekszik a bir­tokuk. Az oda és visszautazásban, helyesebben a gyalogolásban telik el az összes idejük, mert se kocsi, se vonat nem áh legtöbbször rendel­­kezésüksre. Agyon fáradva é.rnek ezek á birto­kosok a szőlőjükbe, s ott fél vagy legfeljebb égy órát tölthetnék. A drága vagyont érő szén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom