Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-04-28 / 28. szám

J 920 április '28. közélelmezési hivatal 70 fillérért hozatott for­galomba. Ma ugyanazt a szappant 2 koronáért ‘árusítják; mint pár üzletben megnéztük, a szappan régi áru, már jól kiszáradt. Gyertyát is kapni, úgy halijuk kg -kint 40—45 koronáért. Télen nem volt, mert akkor kellett volna legjobban. Mi csak azt kérdezzük, hány kézen kell keresztül menni iiy fontos, közszükséget ké­pező árunak, hogy végre legyen és legyen olyan árakon, amint azt a fogyasztó megfizetni kénytelen. HÍREK. — nyugalomba. Sztráska G/örgy törvény­­széki bíró és Veszelovszky Járásbiró hosszú érdemes szolgálat után nyugalomba vonulnak. — Oroos uálaszlás. A kerületi munkás­­biztositó pénztár igazgatósága teljes ülésében dr. Gaál Zsigmond, dr. Singer Dezső, dr. Me­­zey János és di. Bardócz Józsefet orvosokká vá­lasztotta meg, kerületi beosztásuk eddig isme­retlen. — Gyászomat. Diósy Irma magánzó, néhai Diósy Anial vaskereskedő leánya, mint igaz részvéttel értesülünk, e hó 27-én hosszas szen­vedés után elhunyt. A megboldogultat nővérei: Salmiidthauer Lajosné és dr. Küffer Béláné gyászolják a széleskörű rokonsággal. Temetése Ipril. 29-én d. u. lesz a karholikus temető kápolnájából. Nagy részvéttel vesszük a szomorú hirt, mely egy köztiszteletben álló családot borított mély gyászba. Dr. Weisz Miksáné sz. Oblalh Riza urhölgy elhunytával, akit e hó 26 án hosz­­szas szenvedéstől váltott meg a halál. Benne férje dr. Weisz Miksa köztiszteletben álló ügy­véd polgártársunk önfeláldozó jó hitvesét, gyer­mekei Ibolyka, férj. dr. Rohonyi Oszkárné és dr. Vajda Andor ügyvédjelölt szerető édes­anyjukat gyászolják. A megboldogultnak teme­tése f. hó 28-án megy végbe. őszinte részvéttel vettük hírül, hogy dr. Virágh Gyula tatai járásorvos felesege, Papp Lenke, élete delén elköltözött az örök békeség honába. Halálát köztiszteletben álló férjén kívül négy fiúgyermeke gyászolja. Temetésén nem­csak Tata és Tóvaros közönsége jelent meg, hanem végtisztességtétel végett a környékbeli ismerősei közül is sokan resztvettek. Súlyos csapás látogatta meg Achátz Istvánné m. kir. alezredesnél, szül. Varjú Jolánt, volt községi elemi iskolai tanítónőt. Amint őszinte részvéttel értesülünk, édesanyja, özv. Varjú Zsigmondné, született Oszlopi Csiz­madia Mária, 68 éves korában hosszas szen­vedés után elhunyt e napokban. Temetése va­sárnap d. u. ment végbe nagy részvét mellett. Az elhunytban Achátz István komáromujvárosi m. kir. alezredes anyósát, Varjú Lajos nyug ekecsi jegyző, Varjú józsef pénzügyi főtanácsos sógornőjét gyászolja. Amint igaz részvéttel halljuk, súlyos css­­pás látogatta meg Paal Dénes csúzi földbirto­kost. Édesanyja, id. Paál Dénesné, szül. Fehér Erzsébet 74 éves korában hosszabb betegség után csendesen elhunyt. Temetése f. hó 22-én ment végbe Csúzon osztatlan részvét kíséreté­ben. A jótékonyságáról ismert úrasszony halála a Paál, Perényi és a Nyáry családot borította gyászba. Müller Márk pékmester életének 58-ik évé­ben hosszú szenvedés után elhunyt. Halálát gyermekén kívül nagyszámú rokonsága gyá­szolja. Temetése ma délután fél 5 óiakor lessz. — felűifizetések. A komáromi Dalegye­sület műkedvelői gárdája által 1920. április 25-én tartott dalestélyén felülfizetni szívesek voltak: Aprili Miklós 20 K, Spitzer Béla, Mó­­rocz Emílián 10—10 K, Fried Mihály, Kovács Károty 7—7 K, ifj. Lenhardt Mihály, Stark Jénő 2—2 K. Összesen 58 K. A Dalegyesület elnöksége ez utón mond hálás köszönetét a szives adakozásért. — Postagalambok tartása tilos. A komá­romi rendőrkapitányság közhírré teszi, hogy a honvédelmi minisztérium rendelete folytán a ci­vil lakósságnak a posta galambok tartása és nevelése az egész köztársaság területén meg van tiltva. A megtalált ily fajta galambok mérsékelt kártérítés mellett lesznek lefoglalva és a besz­tercebányai galambházba lesznek elküldve. „Komáromi Lapon" — Kenesseg Béla mérnttki Irodát nyit. A magyar mérnöki kar egyik kitűnősége, váro­sunk társadalmának szeretve tisztelt tagja, Ke­­nessey Béla. min. oszt. tanácsos, akinek szak­tudásához olyan sok alkotás fűződik, a cseh­szlovák kormány rendeletéből nyugdíjba menni kénytelen. A nyugalom évei azonban továbbra is a munkásságát fogják jelenteni, a kiváló erő magánmérnöki irodát fog nyitni. Az erre vo­natkozó körlevelét, melyet melegen ajánlunk olvasóink szives figyelmébe, itt közöljük le egész terjedelmében: A cseh-szlovák kormány pozsonyi minisz­tere tudatván velem, hogy engem az állam­­szolgálatba nem vesz át, hanem nyugdíjazáso­mat rendeli el, elhatároztam, miszerint magán­mérnöki irodát nyitok. 28’/j évet töitvén a vizügyi műszaki szol­gálat terén, s ebből több mint 27 évet kineve­zett tisztviselői, 18 évet pedig több kultúrmér­nöki hivatal főnöke minőségében, — a leg­utóbbi 121/» évet a komáromi kultúrmérnöki hivatal élén — ezen idő alatt.olyan széleskörű, nagy helyi ismeretekre tettem szert, amelyek re.Tiénylenem engedik, hogy vállalkozásom nem lesz sikertelen. Készséggel elvállalom ai ösz­­szes taiajjavitási, talajtelkesitési, vízépítési, vizerőlétesitési és átalakítási, úgyszintén egyéb gazdasági építkezési ügyekben a műszaki ta­nácsadó szerepét, minden e szakmákba tartozó ügyek és terveknél szakvélemény adását, bár­mely építkezés ellenőrzését és leszámolását, tervek, költségvetések, létesítmények felülvizs­gálását, esetleg építkezések, kivitelek vezetését, valamint az összes műszaki, de főként a viz­­épitészettei-és vizgazdasággal, vizikártételekkel kapcsolatos ügyekben a bíróságok előtt szak­értőként való közreműködést, továbbá arra való tekiiítettel, hogy vízjogi engedélyezési és viz­­rendőri ügyekben olyan gyakorlatom van, amilyennel csak kevés ember rendelkezik e te­rületen, elvállalom az ilyen esetekben való ta­nácsadói, képviselői vagy megbízotti tisztet Az utóbb említettek kivételével — me­lyekre csakis a nyugdíjazást megelőző és leg­közelebb várható szabadságolás ulán vállal­kozhatott, — az egyéb természetű megbízatá­sokat ugyancsak a szabadság megkezdése után való végrehajtás kö elezettsége mellett már mostan elfogadom. Megjegyezni kívánom egyben, hogy a ma fennálló rendelkezések értelmében a kultúrmér­nöki hivatalok ezután nagyobb és nagybirto­kosoknak csakis igen kivételes esetekben áll­hatnak rendelkezésre, azok kizárólag a magán­­inérnöki karrá lesznek utalva s igy a tapasztalt szakember támogatását nem nélkülözhetik. Midőn ezek közlése után nagybecsű tá­mogatását és megbízását, valamint azt is kérni szeiencsém van, hogy engemet a felsorolt ügyek ben ismerősei körében is ajánlani szives lenne, egyben ama biztosításnak óhajtok kifejezést adni, hogy minden elvállalt ügyben egyetlen törekvésem leend megbízóim érdekének a leg­szigorúbb tárgyi igazság megőrzése mellett a legteljesebb mértékben való képviselése és meg­óvása. Vagyok kiváló tisztelettel Komárom, 1920 április hóban. Kenessey Béla min. oszt. tan,, oki. mérnök. Lakás: Komárom, Széna-tér 9 szám. — Cgy tanfelügyelőről. Győrffy Imre, volt komáromi, majd tatai tanfelügyelő, volt komá­romi polgári iskolai tanár, a kommunizmus alatt Tatán működött, mint tanfelügyelő. A kommunizmus bukása után több ízben letar­tóztatták s újra szabadlábra helyezték. Legu­tóbbi szabadulása után Győrffy Imre önmaga ellen kért fegyelmit a kultuszminisztériumtól. A lefolytatott vizsgálat Győrffy Imrét rehabili­tálta és a miniszter visszahelyezte állásába, szolgálattételre a tatai tanfelügyelőséghez osz­totta be. Hogy ügye teljesen tisztáztassék, most a megyei közigazgatási bizottságnál kért ön­maga ellen fegyelmit. Ügye befejezéséig sza­badságolását kérte a kultuszminisztertől. — társas uacsora Tegnap, hétfőn este kedves, intim társaság jött össze a Dalegyesü­let téli helyiségében barátságos társas vacso­rára. Jóleső érzés szállta meg a jelenlevők lel­két annak tudatára, hogy ebben a veszekedő, marakodó, gyűlölködő világ kietlen homoksiva­tagéban van egy kellemes oázis, ahol csendes békességben, egyetértésben és barátságban meg­3. oldal, férnek az emberek vallás, vagyon, társadalmi állás, politikai meggyőződésre való tekintet nél­kül egy szent hevület köti össze itt az embe­reket a rajongó magyar fajszeretet, a magyarság tudata. Az egyszerű, de ízletes vacsora alatt az első felköszöntőt dr. Kamrás József {örvény­széki bíró mondotta. Méltatta azt a szép és példás egyetértést, barátságot, amely a Dalegye­sület tagjait összeköti. Majd meleg szavakkal köszönte meg azt a páratlan ügybuzgalmat, fá­radhatatlan munkásságot, amelyet Klug Lajos egyesületi tag kifejtett a Dalegyesület nagyter­mének és a többi helyiségek tatarozási, átala­kítási munkálatainál. Az egyesület hálájának jeléül emléktárgyat nyújtott át az elnök az ünne­peinek. A társas vacsora szép sikerének orosz­lánrésze Vaskó Imre, Argay Lajos, Nagy János, Hodossy Károly egyesületi tagokat illeti. Vacsora után a szebbnél-szebb régi magyar nóták ke­rültek elő és az egyesület működő karának előadása meleg sikert aratott. — fi hidátkelés korlátozása. A katonai parancsnokság közli, hogy április 28-átóI kezdve az egy napra szóló hidatkelési igazolványok ér­vényükéi veszítik és ezentúl ilyen igazolványok csak nagyon megindokolt esetben adatnak ki. — Borzalmas szerencsétlenség. Múlt szá­munkban röviden megírtuk, hogy Jakab János perbetei gazdát Madáron egy gránát szetron­­csolta. Mint madari tudósítónk írja — sajnos a robbanásnak még egy áldozata volt. Jakab János perbetei tekintélyes gazda meglátogatta a múlt héten régi jó ismerősét Édes Ferenc nép­szerű madari gazdát, aki a bírói tisztséget hosszú ideig viselte közmegelégedéssel. A két jó ismerős megnézte a gazdaságot is és az istálló előtt hosszasabban elbeszélgettek. Az udvaron a gyerekek a halárban talált Schrap­nell hegyével játszottak. Ide-oda gurították a fényes és a tavalyi vörös támadásból a határ­ban maradt veszedelmes játékszert. Amikor a srapnell hegye a két beszélgető gazda köze­lébe gurult, Jakab János fölvette és kiváncsiam nézegette. Édes Ferenc jóakaratulag figyelmez­tette, hogy ne igen babráljon ezzel az ördön­­gös portékával, hanem dobja el. Jakab János szólfogadott. körülbelül három méternyire elha­jította a schrapneli csücskéjét. Szerencsétlen­ségre az éppen a hegyére esett és föirobbant. A robbanás hatása borzalmas volt. A két sze­rencsétlen gazdát nem is szétroncsolta, hanem vaiósággai szétfecskendezte. Az istálló faláról, s az állatok hátáról úgy kellett levakarni a ké­­holttest szétfröccsented darabjait. Amint értesü­lünk, nem ez az ellő hasonló szerencsétlenség, ami már Madáron történt. A vörös hadsereg tavaly hosszabb ideig táborozott Madar hatá­rában és igen sok srapnellt és töltényt hagy­tak széjjel a határban, amelyeket a tudatlanok most összeraknak és játszanak vele. Ismeret­­terjesztő előadásokon kellene megértetni az ottani lakosság kicsinyével és nagyjával, hogy milyen borzalmas vége lehet az ilyen játéknak. Hozzáértőkkel pedig össze kellene szedetni a határban még kint heverő veszedelmes dolgokat. — mulatság flagymegyeren. A nagymegyeri munkásság az Érzsébet ligetben nyári mulat­ságot rendez május 1-én világpostával és kon­fetti csatával. — fl komáromi jégggárból. Hosszabb szü­netelés után a komáromi jéggyár újra megkezdte működését. Egy tömb jég ára 5 K, féltömbbé 3 korona. — megint a Duna habjai sodortak partra városunk határában egy erősen bomlásnak in­dult női holttestet. A törvényszéki bomolás foeja megállapítani, vájjon bűntény forog-e fenn, vagy hogy bűncselekmény elkövetésére mutató ténykörülmények hiányában valószínű az a feltevés, hogy öngyilkosság, esetleg vé­letlen szerencsétlenség okozta-e halálát az is­meretlen nőnek. — Csallóközben ismét veszélyeztetik a kóbor cigányok a közbiztonságot. Legutóbb Ekecsen és Kulcsodon követtek el betöréseket, mindegyik helyről nagyobb értékű ruhanemüe­­ket és élelmiszereket loptak. Körömszakadtig tagadnak. A furfangos cigány-ész előrelátó, úgy tervezi és hajtja végre a betöréseket, hogy rajta ne csípjék; a lopott holmikat pedig el­rejtik. Ha elfognak nehányat a karavánból, ár­tatlannak bizonygatja magát, olyan ártatlannak, mintha életében soha rosszat nem, hanem csak jól cselekedett volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom