Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-04-21 / 26. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 26. szám. Szerdai 1920. április 21. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Városi és Begyei Mii Mali lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Iában sehol nem szerepelhet, fel nem léphet, semmiféle nyilvános, vagy nem nyilvános működést ki nem fejthet, miért is nyomatékosan figyelmeztetem, hogy ettől a jövőben minden körülmények között tartózkodjék. Erről Komárno város rendőrfőkapitánya egyidejűleg további hivatalos miheztartás és tudomásul vétel végett értesittetik azzal, hogy az eddig Komárnoban „Magyar Nemzeti Párt“ címen szerepelt politikai párt megszűntnek tekintendő. Komárom, 1920. április 15. Dr. Folkman zsupán-kormánybiztos. A képviselőválasztás* — 1920. ápril 14. — Sok szóbeszéd előzte meg a választás napját, amelyet általában kritikus napnak jósoltak politikai jövendőmondók. A jóslás nem vált be, ápril 18. csendes és derült vasárnap maradt, amint azt mi is képzeltük. A lakosság magatartása méltóságteljes és | fegyelmezett volt és méltó a fontos aktushoz. Először választott a nép, az általános választói jog alapján most vettek részt a nők is az alkotmányban. Sehol semmi rendzavarás, sehol ‘a tüntetésnek, a rendbontásnak legcsekélyebb jele sem volt észlelhető. Ez a közönség érettségét mulatja, de azt is tanúsítja, hogy teljesen megértette miről van szó. igaz, hogy a hatóság és a helyőrség felkészült erre a napra, de sehol hatósági beavatkozásra nem volt szükség. Ami a politikai hatóságok munkáját illeti, a legnagyobb magasz(alással és elismeréssel kell adóznunk a magyar közigazgatási tisztviselői kar rátermettségéről, mely ezt a teherpróbát is fényesen állotta ki. Ez a szavazás a legpéldásabb rendben folyt le és már hétfőn délig minden községből beérkeztek az eredmények a párkányi járás két községe kivételével. Komáromban 13 bizottság előtt folyt a szavazás, egy bizottságra a 13 375 szavazóból tehát körülbelül 1000 jutott. Ebből a számból 3026 szavazat elmaradt, ez a szám az időközi halottakra, elköltözöttekre, betegekre és távollevőkre esik. Leszavazott 8221 férfi szavazóból 6486 (ezek közül katona szavazó 2700), az 5184 női szavazóból 3863. A vidéken is ez az arány azzal a különbséggel, hogy ott az összeirási adatok pontosabban voltak elkészíthetők, mint a városokban. A választás eredménye a szociálista pártoknak: a cseh-szlovák és a magyar-német szociáldemokrata pártnak juttatott többséget; a legközelebbi párt ezek mögött a kér. szociálista párt, amely távolról sem fejtett ki olyan agitációt, mint a többi szociálista párt és a kisgazda párt. Ez utóbbi eredménye a várakozáson mélyen alul maradt és nem bizonyos, hogy küld-e egyáltalán képviselőt? A vármegyében a szlovák pártok egészen jelentéktelen számú szavazatot kaptak, ezt is az itt állomásozó katonaság köréből. Érdekes a zsidóság állásfoglalása, akik a zsidó nemzetiségi pártokra adták le szavazatukat egyébb alkalmas polgári párt hiányában. A szavazatok megoszlásit az alábbi statisztikai kimutatás tünteti fel városunkat és vár* megyénket illetőleg: II mia ii( kaptak többséget a választásokon, ezzel a lénnyel számolva, ebből több tanulságot és következtetést vonhatunk le. Az első tanulság a szervezettség, amelynek e győzelmet köszönhetik a szocialista pártok: ez a szervezettség hiányzott a polgári pártokból. Programmal rendelkeztek, de a Programm terjesztőivel nem. A mérkőzés mérlege a baloldalra billent, de ez nem azt jelenti, hogy a dolgozó polgári pártok, amelyek nacionalista alapon állansk, de szintén a munkát hirdetik és vallják a jövő gazdasági élete egyedüli célravezető eredményes eszközének, ne igyekezzenek a jövőben szintén tényezők lenni. Tekintélyes számarányuk, vagyonuk, mely az állam fentartásának anyagi eszközeit nyújtja, értelmiségi fölényük erre egyenesen kötelezi őket. Ezt a munkát különösen a községi élet terén kell kifejteniük, ahova érdekszálaik kapcsolják őket, ahol gyökerük van. A szocialista pártok parlamenti többségre jutása politikai rendszerváltozást alig jelent. Eddig is szocialista kormány ■volt, hogy ennek melyik árnyalata kerül a kormány rudja mellé, az talán nem lehet közömbös politikai szempontokból, amelyek bennünket nem érintenek. Mi azokat a társadalmi vonatkozású kérdéseket akarjuk vizsgálni, amelyek a közönség figyelmét ma leginkább lekötik. A többségi pártok bizonyára a teljes közszabadság jogait kivánják érvényre emelni, ezek közt a sajtó szabadságát is, hogy gondolatainkat szabadon közölhessük és ebben egyedül a törvény korlátozzon bennünket. A dolgozó osztályoknak, tartozzanak akár a szocialista, vagy egyéb pártokhoz, egyforma érdeke a drágaság megszüntetése vagy csökkentése. Sajnos, ezen a téren az eddigi szocialista kormány nem tudott lényegesen változtatni, sőt azt mondhatjuk, hogy egyenesen visszaesést tapasztalunk a folyó év eleje óta. A drágaság kérdésével egyenlő fontosságú a munkanélküliség problémájának megoldása. Ha a munka gépezete egyszer megindul és a termelés rendje ipari és gazdasági téren rendes medret vájhat magának, néhány átmeneti év nehézségeit leküzdve ismét eljutunk arra a pontra, ahol a munka nemcsak a máról holnapra való betevő falat megszerzését, de sorsunk jövő biztosítását is jelenti. A hivatalnok nyomor megszüntetése is elsőrendű követelése a társadalomnak. Az állam igazgatásának e gépezete nem maradhat abban a szánandó sorsban, amelyben ma él és tengődik. Az a fontos munka, amelyet a hivatalnoki kar és a bíróság végez, megbecsülést és méltánylás érdemel. A biró, aki életünk, szabadságunk, vagyonunk, becsületünk és jogaink felett ítélkezik, ne legyen rosszabb sorsban a testi munkásnál. A kultúra teljes szabadsága, tehát területünkön magyar nyelvünk minden joga iskolákban, köz és hivatali életben elengedhetlen posztulátuma minden itt élő embernek, ebben a kérdésben nincsen poliiikal választófal, azt mindannyian elvünk gyanánt hirdetjük és valljuk pártkülömbség nélkül. Végül a közgazdasági és mezőgazdasági kérdések nagy komplexuma, a gazdasági termelés, a közellátás kérdései, a földbirtokreform, a hadikölcsön, az adózás igazságqs rendezése azok a megoldásra váró feladatok, amelyek a meginduló parlamenti élet tanácskozási és törvényanyagát fogják alkotni.' Ennek a gépezetnek a hajtóereje a többségi pártokban rejlik s most dől el, bogy a szociáldemokrácia, mint forradalmi párt, megtalálja-e a nyugodt és békés élet feltételeinek, a zavartalan munkának, mint az állami lét egyedüli eszközének biztosítékait. Most már nem ellenzék többé, mely a harcot hirdeti és az ellenmondás fegyverzetével dolgozik. A kormányzati felelősség a néppel szemben, amelyet képvisel, súlyos terheket rak a leendő kormány vállaira, amelyet hordoznia kell nemcsak vállain, hanem lelkiismeretében is. = fi magyar nemzeti Párt betiltása. A Magyar Nemzeti párt a zsupán-kormánybiztostól a következő értesítéseket vette: I. (Magyar fordításban.) A komárommegyei zsupán urnák Komárom. A magyar nemzeti pártnak 1920. 3/24. napján 3656/1920. sz. átiratával ide felterjesztett programmját nem vehetem tudomásul, mert e programm egyenesen ellentmond az 1920. február 29-én a törvények és rendelefek tárában 121. sz, a. megjelent alkotmány-levélnek és köztársaságunk integritása ellen irányul. Ezekből az okokból az 1920. február hó 12-én 1517. Adm. I. sz. és 1920. II/12-én 1337. Prés. sz. a. kelt itteni körözvény értelmében e programmot nem veszem tudomásul. A miniszter helyett: Dr. Doleis s. k. 11. Dr. Aranyossy László urnák, mint a Magyar Nemzeti Párt megbízottjának Komárno. Szlovenszkó Minisztériumának fenti tárgyban hozott 3915/au. 20. Adm. I. számú döntését, illetve ennek az eredetiről szóló másolatát azzal hozom tudomására, hogy Cim pártja eddigi programmjával és eddigi elmével egyálta- <
