Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-04-17 / 25. szám

\ 1920 április 17. „Komáromi Lapo-K“ 3. oldal — Brokes Ede temetése. Lapunk múlt szá­mában már közöltük Brokes Ede halálának hírét. Brokes Ede okleveles ügyvéd volt, de az ügyvédség gyakorlását hamar abbahagyta s aty­jának egyik gazdaságát vette át. Később a 'Pálffy-féle koridősbségi uradalomnak lett a bér­lője. 34 év óta gazdálkodott már a förgepatonyi urodalomban. Ezenkívül tevékeny részt vett vár­megyei közéletünkben, a Gazdasági Egyesület és a csallóközi ármentesitő társulat működésé­ben. Brokes Ede hat év óta betegeskedett, éle­tének szivszélütés vetett véget. A haláleset me­­.gyeszeríe őszinte részvétet keltett. Ö2v. Brokes Edéné szül. Orlh Auguszta szerető férjét, Brokes Ede dr,, Eggenhoffer Gyuláné szül. Brokes Guszti, Brokes Mátyás szeretet édes atyjukat gyászolja. Múlt szombat d. u. szentelték be hült tetemét Diósförgepatonyban, vasárnap d. u. pedig helyezték Kopáromban a családi sírbolt­ban örök nyugalomra. A beszentelésnél jelen voltak Bartal Aurél, Bittó E>énes volt főispánok, Bartal Ferenc, Bartal Kálmán és a járás intel­ligenciája, valamint Patonyszél gazdaközönsége. — fi liiiiorr.fi előadása. Szinmüirodalmi szempontból is dicséretes munkát végzett a komáromi Kát. Legényegylet vezetősége, ami­kor szorgalmas műkedvelőivel felujitotta a magyar vigjátékirodalom egyik drágagyöngyét, Szigligeti Edének Liliomfijál. A mai tulmodern 5 magyarnak hazudott de valójában magyartalan és a tiszta, magyar erkölccsel hadilábon álló szinmüirodalmi termékek síppal, dobbal dol­gozó reklámvállalatai a feledésbe, háttérbe szo­rították ezt a szellemes vígjátékot. A Legény­­egylet vezetőségéé az érdem, hogy felelevení­tette ezt a darabot, amelyet a komáromi ifjabb nemzedék nem ismert egyáltalában, az öre­gebbek is csak kevesen. A Líliornfi keddi és szerdai reprize Komáromban valósággal pre­mier számba ment. Az elmés, fordulatokban, meglepetésekben gazdag vígjáték szereplői kö­zött nagyon jó volt Hegyi Lajos (a címszerep), Jovanics Gyula . (Szellemű), Kreska József (Gyuri pincér), Takács Antal (a fogadós), Ba­ratt] Ernő (Adolf), Cseh László' (Schwartz), Czilling József (Szilvái professzor), A nők kö­zül pedig meg kell dicsérnünk: Simon Bözsike (Mariska), Windisch Mariska (Erzsi), Balogh Erzsi (Camilla), Cseh Erzsiké és Lukovics Bözsike szereplőket. Mindegyik szereplőnek ki­jutott a meleg ovációból és a lámpák elé hí­vásból. Az előadás kerekded, gördülékeny volt. A szereposztás, szerepíudás is kifogástalan. Az énekszámok úgy a szőlők, mint a duettek, va­lamint a táncok nagyon tetszettek a közönség­nek. Elismerés illeti a szereplőket, s a rendezőt, aki ugyancsak derekas munkát végzett. — Eljegyzés. GoicJbergcr Lipót Alistáiból eljegyezte Löwinger Jolánkát Komáromban. — fiz fcdóhiuaíai pénzzéuara. A helybeli állami adóhivatal a pozsonyi állampénztártól nem kapja rendesen ellátmányait és igen sok esetben nem képes fizetéseket,teljesíteni. Olyan eset adta elő magát hétfőn is, amidőn az oda forduló ügyfelek bemulatott nyugtái kifizetésre nem kerültek. Az állam hitele érdekében eze­ket az eseteket el kellene kerülni. De nagy bajt okoz ez a vidékről bejövő közönségnek is, amely az adóhivatalnál dolgát nem képes el­végezni és több ízben kell megkísérelnie, mig ez sikerül. — fi komáromi árszabályzó bizottság. Az árszabályzó bizottságba a következő komá­romi iparosokat válosztötták be: cipőfelsőrész­­késziíő; Derzs Valentin, cipész: Benkő Lajos, csizmadia: Lukovics József, szíjgyártó: Len­­hardt Mihály, férfiszabó: Wolf Gyula,-kosztüm­­szabó: Tokarik Antal, női szabó: Goldman Jolán, bádogos: Bakos Károly, kovács: Blu­­menstein Herman, lakatos: Dosztál Jakab, bognár: Kelemen Ferenc, szobafestő: Scheiner József, borbély: Kvatek Ferenc, fényképész: Wojtovich. Rezső, kávés: Maitz Rezső, cukrász: Blázsovics János. Nevezettek a rendörkapitányi hivatal által egybehívott időközönkint tartott ármegállapitó bizottságokban az egyes ipari szakmákat képviselik. — Házasság. Wiesner Jenő Dűnaszerda­­helyről f. hó 19-én köt házasságot Fischer Jan­kával Komáromban. — Ipar és kereskedelem, Ivánffy Géza, hírlapíró társunk ily cimü szaklapjának a leg­újabb száma is változatos tartalommal jelent meg. — Kamarai kirendeltség Komáromban. A komáromi kereskedők mozgalmat indítottak az iránt, hogy a pozsonyi kereskedlmi és iparka­mara Komáromban kamarai kirendeltséget léte­sítsen. A pozsonyi kamara kifejezte erre nézve hajlandóságát. — „Barázda“ címmel uj heti lap indult meg Komáromban, mint az Orsz. Magyar Kis­gazda párt hivatalos közlönye. Szerkesztője dr. Mohácsy János komáromi ügyvéd. — fiz iglói diákok előadása. Ki ne ismerné Az iglói diákok c. kedves diáktörténetét, amely minden előadásán tetszést aratott ? A komá­romi Kalh. Legényegylet derék műkedvelő gár­dája legközelebb az Igléi diákokat fogja elő­adni. A rendezést ezúttal is Szunyogh X. Fe­renc, az egyesület agilis elnöke fogja végezni, ami már a biztos sikernek a záloga. — Uj lap Pozsonyban A föld címmel uj hetilap indult meg, amely Zoch Samu képviselő­­jelöltnek, volt pozsonyi zsupánnak és a szlovák nemzeti pártnak igyekszik híveket toborozni a magyarság között. — Kertmegnylíó ünnepéig. Közel 20,000 K-t áldozott a Komáromi Dalegyesület, hogy a kórházi használat által tönkretett helyiséget ki­tatarozza, rendbehozza. A nagytermet újra fes­tette, uj férfi és női öltözőt építtetett úgy, hogy az sukkal tágasabb lesz, mert oldalt nem fog­lalják el az öltözők. Kedves és kényelmes teke­pályát építettek az árnyas, parírozott udvarban, amelynek megnyitását társasvacsorával és dobó­­versennyel a közeli napokban tartják meg. Mese szép lesz ez az árnyas, parkozolt, ligetszerü udvar tele kedves kertiházakkal, lugasokkal. A sok-sok rózsaíő is kellő gondozásban részesül és újra remélhetjük, hogy bőséges rózsatermés­ben gyönyörködhetünk az idén is. A Dalárdá­kért egyik kedves szórakozóhelye lesz Komá­romnak. A kerthelyiséget valószínűleg valószí­nűleg Csallóköz i(tgi mondái mesebeli neve után Aranykertnek-' fogják elkeresztelni a kert­­megnyitási ünnepélyen, amelyet május hó első felében tartanak meg. A kertmegnyitásra olyan gazdag programmol dolgozott ki a dalárda agi­lis vezetősége, hogy arról még hónapok múlva is beszélni fog a közönség. Gazdag műsoru kabaré, halászié, tekeverseny, virágkorzó, kon­fetti és szerpentin csaía, szépségverseny, a da­lárda hatásos szerenádja, világposta és még sok más fogja a gazdag műsort tarkítani. A dologra még visszatérünk. 1 —- Komáromiak Gúlán. A komáromi Le­gényegylet szorgalmas műkedvelő gárdája ér­dekes újítást léptet éleibe. A gárda ugyanis körútra indul a vidék nagyobb községeibe. Az első állomás Guta nagyközség lesz, ahol a szükséges előkészületeket a közönség kedvenc költője Borka Géza végzi nagy ambícióval és szeretettel. Szállást szerez a szereplőknek és a gardedámjaiknak. A műkedvelői gárda agilis vezetőjükkel Szunyogh X. Ferenc, az egyesület elnökével jövő szomoaíon mennek ki Gútára, ahol szombat és vasárnap este Szigligeti ked­ves vigjátékát, a L.jliomfit fogják előadni. A nagy érdeklődés miatt valószínűleg vasárnap d. u. is meg kell ismételni a darabot. Komáromi tanoncmunkakiálliiás. Az Ipartestületben Pongrácz Sándor ipartestületi előljárósági tag javaslatot terjeszíelí az Ipartes­tület elöljárósága elé, egy 1921. évben tartandó tanoncrriurika' kiállításra. A javaslatot egyhan­gúlag elfogadták és bizottság kiküldését hatá­rozták el a kiállítás megszervezése előmunká­latainak kidolgozására. . — Uj menetrend a komárom—érsekujuári uonalon. Április hó 15-étől kezdve igy közle­kednek a vonatok az érsekujvári vonalon: Érsekújvárból indul reggel 5 óra 25 perckor, d. e. 10 óra és d. u. 5 órakor, Komáromból indul d. e. 7 óra 39 perckor, délben 12 óra 40 perckor és d. u. 6 óra 2 perckor. — fi komáromi fBszerkereskédők szak­csoportja beadványt intézett a városi közélel­mezési hivatalhoz, amelyben a csoport által delegált kereskedők utján kéri a cukorkiosztási arány megállapítását, illetve véleményük meg­hallgatását. — fi komáromi iparosok anyagbeszerzési szövetkezet létesítésén fáradoznak, amely a lánckereskedelem szülte anyaghiányon lesz hi­vatva segíteni. — Közgyűlés. A komáromi Dalegyesület április hó 25-én rendes évi közgyűlést tart. . — fl garázda „Barázda.“ A dr. Mohácsy János, ez időszerint „kisgazda“ szerkesztésébert tegnapelőtt megjelent „Barázda“ cimü lap a „Keresztény szociális párt“ ismert nyilatkoza­tával két cikkben is foglalkozván, azok egyi­kében ilyen, a szerkesztő ur finom irodalmi és szalonképességéről tanúskodó nyájaskodásokat vagdos nemcsak a kér. szoc,, hanem a Magyar Nemzeti párt vezetőségének is a fejéhez. „Hazug nyilatkozat", „arcátlan cselekedet*, „hazugságtól hemzsegő nyilatkozat“, „a szé­­gyenpirja nem ül ki a nevezett pártok vezetői­nek arcára az ilyen tudatos hazugságokra“, „a. minden hazugságra kapható vezetők“, „elvete­mültség ilyen vézetéknek kérni“, majd tehetet­len dühében igy kiált fel: „Egy olyan pártnak, mely a magyarságot semmibe sem veszi, mely­nek hazug és rágalmazó vezetői annak — be­csületes ember tagja nem lehet“. Ilyen faragatlan durvaságokra Ízlésünk tiltja csak félig-meddig is hasonló tónusban válaszolni. Azoknak a „pártvezéreknek“ csak néhányát említsük: Kürthy István, dr. Gaál Gyula, dr. Kamrás József, dr. Kiss Albert jog­­kari dékán, Palkovich Viktor, dr. Szunyogh Xav. Ferencnek magyarsága minden kritikán felüt álló jóhiszeműsége, szavahihetősége és tisztes­sége igazán nem szorul a mi védelmünkre. Az érdemleges választ e förmedvényre, ha ugyan érdemesnek találja vele foglalkozni — adja meg a Keresztény Szociális Párt annál is in­kább, mert hiszen a Magyar Nemzeti Párt a kér. szoc. párt Nyilalkozatában foglaltakra hi­vatkozással — az abban előadott tényállás alapján — jelezte csupán, hogy a jelölő tisztá­nak egyedül tót nyelvű kiálliiása nem a párt hibájából tör:ént. Részünkről csak azt kérdjük — nem a művelt közönségtől (azt ilyen fölös­leges kérdésekkel nem-terheljük) hanem a leg­utolsó kanász bojtártól, hogy Írótól! illik-e az ilyen förmedvény Írójának kezébe, vagy pedig irágyarakó villa. — Eekejjálija megnyitás. A komáromi Dal­­egyesüleí uj nyári tekepályáját a jövő héten nyitják meg, tekeversennyel egybekötve. , — fi íényüzési adó. A fényüzési adó adó alá eső adófizetők, mindén egyes negyedév elmúltát követő hónap végéig az ezen adóra vonatkozó vallomást beadni köteles. Az 1920. év első negyedévére vonatkozó első vallomást tehát legkésőbb 1920. évi április hónap végéig kell benyújtani és pedig azon pénzügyigazga­tósághoz, melynek területén a vállalat működik, vagy ha nincs külön üzemhelyisége, azon pénz­ügyigazgatóságnál, melynek területén a vállal­kozó állandóan lakik, vagy ahol tu1 nyomórészt tartózkodik. A vallomások írásban nyújtandók be az adókötelezetteknek juttatott, vagy kéré­sükre a pénzügyigazgatóságtó! ingyen nyert vallomási iveken. Azon adófizetők, akik a val­lomást Írásban be nem nyújthatják, kötelesek azt a pénzügyigazgatóságnál jegyzőkönyvbe bemondani.- Azon vállalkozók, akiknek az álta­lános adó alá eső bevétele az 1920. január 1 - étöl március 31-ig terjedő időben a K 100 000 meghaladja, minden negyedévet követő hó vé­géig, az adóelőírás bevárása nélkül az 1%-os áltaiánes adót beszolgáltatni kötelesek. Ennek céljából az 1920. március 31 én lezárják az általános adóelőjegyzést, avagy a kereskedelmi könyveket s önmaguk számítják ki az 1%-os ádót és vagy közvetlenül, vagy pedig postata­karékpénztár utján az illetékes adóhivatalnál befizetik. A befizetéssel egyidejűleg az illetékes pénzügyigazgatóságnak megküldik a részletfi­zetés kiszámítását, ezen célra szánt külön nyomtatványon, mely kívánságra a pénzügyi­gazgatóságnál ingyen kapható. Amennyiben a vállalkozó ezen kötelezettségének eleget nem tesz, erre K 10.000-ig terjedhető rendbírsággal kényszeríthető. Amennyiben az adórészlet ide­jekorán be nem fizettetik, az adófizető a tör­vényes kamat fizetésére köteles. — Ökrökön kezdte a lopást Csókás Mi­hály, pedig a példaszó azt mondja „Tűn kezdi, ökrön végzi.“ Kevés volt a vágott dohánya is, meg a pénze is, tehát átúszott a Dunán és szétjárt a falvakban; terepszemlét tartott, mi­képpen lehetne hamarosan nagy summa pénzre szert tenni — munka nélkül. Magyarszőgyén­­ben különböző istáflókból végre kiszemelt egy­­egy ökröt és a nagy körültekintéssel párba választott címeres állatokkal megelégedetten baktatott a hullámosán húzódó köves ország­úton vissza Párkányba. Jó Ízlésére vall, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom