Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-04-17 / 25. szám

Negyvenegyedik évfolyam. 25. szám. Szombat} 1920. április 17. KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Városi és megyei érdekű társadsimi lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA. dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendik. Kéziratokat nem adunk vissza. Dolgozni, munkát végezni mindenkinek kétségtelen joga, sőt köteléssege. Azok a rettenetes rombolások, amelyek a háború és a nyo­mában járó fonradalmi idők alatt támad­tak, csak céltudatos munkával hozhatók helyre. A munka tudja velünk felejtetni bajainkat, ez ad irt sebeinkre és teszi nyo­masztó helyzetünket elviselhetővé. A munkát kellene hirdetni minden­kinek, a politikai pártoknak ez legyen a sarkalatos programja, csak munka, meg­állás, szünet és pihenés ntlkül, hogy el­érjük azt a pontot, .ahol a háború előtt megálltunk. A munka gondolata vezérelje a termelő ekéjét, amelynek nyomán a föd adományai sarjadnak, ez fütse az ipar gépeit, hogy eioicremsék szükségleti cik­keinket, a ruházkodás kellékeit, a gazda­ságok, a háztartások ezerféle szükséglétét, a munka eszméje hasé a át a kereskedel­met, mely ezzel bennünket ellát. A munka védelmét kell biztosítania az államnak, a békés- zavartalan munka lehetőségeit, hogy az menten minden iz­galomtól, nyugodt mederben folyhasson. A lázas munka nem alkot, az félmunka amelyből hiányzik a munka lelke. A szántás-vetés közben elgondolkozó földmives, aki időnként a pacsirtaszóra felfigyel, a daloló, fütyörésző ipari mun­kás, az elégedetten vidor és udvarias ke­reskedő munkájából kiérezzük annak min­den boldogságát, amely a szivet felemeli és a leiket jóleső Őrzésekkel tölli meg. Ezt ölte ki a háború a munkából, amely robottá fajult. A munkás nem elé­gedett többé. A munka sem az, ami régen volt. Bérharcok, sztrájkok, szabotálások zűrzavarában nem tudjuk megfigyelni, mi is ennek a lélektani oka. A jelszavas po­litika, mely annak távlataiba szűk látó­körénél fogva el mélyed nHi ein tud, a fel­színes gondolkozás, amely csak az elválasztó vonalakat látja meg a társadalomban és az összefoglaló erők lendületeit meg nem értve, meg nem érezve siketen jár el azok mellett, nem képes az elméket és a lel­keket kielégíteni. A munka volna az az egyedüli ka­pocs, amely egyesíthetné nemcsak a tár­sadalmi osztályokat, hanem a népfajokat is, kiegyenlíthetné a köztük levő nagy ; külömbségeket és érzésbeli eltolódásokat, j Ezen a közös alapon mindenki, minden párt, minden érdekszövetség szabadon élhetné külön életét. Az lesz az eljövendő nagy államférfi, aki majd ezen az alapon fog kormányozni, az lesz a boldog nép, amely erre az esz­ményi magaslatra fog felemelkedni és ott lesz a jólét, elégedettség általános, ahol a száműzetésből visszatérő munka foglal­hatja el királyi trónusát. j = fl lílagyar nemzeti Párt a uálasztókö­­zfinséghez. A Magyar Nemzeti Párt a holnapi választáson való részvétel tárgyában az alábbi felhívást intézte a választó közönséghez: A magyar választóközönséghez! A Magyar Nem­zeti Párt, mely az itteni magyarságot osztály­érdek és vallási különbözőségre való tekintet nélkül óhajtotta volna a most küszöbön álló választásokra, de későbbi időkre is egy táborba tömöríteni, a jelölés rnegejtésének időpontjáig, de még a mai r.apig sem nyerhette el pártunk a megkövetelt kormányhaíóségi elismerést és így nem jutbatott abba a helyzetbe, hogy a f. hó 18-án megejtendő képviselő választásokra a maga részétől jelölteket állíthasson. Ez ok­ból legutóbbi naggyülésén pártunk egyhangú­lag elhatározta, hogy a mostani választások alkalmából párthiveinknek a Keresztény Szoci­ális Párt jelöltjeire való szavazást ajánlja, mint olyanokra, kiket egyéniségüknél, múltjuknál, tehetségüknél, tudásuknál, jellemük és hazafi­­ságuknál fogva az itteni magyarság érdekeinek képviseletére méitónak tart. Sajnos: egy zavaró kellemetlen körülmény jött közbe, amennyiben az érsekujvári választó kerületben beadott 8 jelölőlista közül — épen az itteni magyarságot jelentékeny részben egyesíteni hivatott Keresz­tény Szociális Párt jelölő listája — az alábbi nyilatkozat szerint — nem a párt hibájából — csakis tót nyeíven jelent meg, höiott a'többi pártok legtöbbjének lisztája magyar szöveggel is kiállíttatott. Ez kétségtelenül jogos visszatet­szést kelthetett és jkelt is a magyarság körében, I sőt pártunk vezetőségében is. Miután azonban a Keresztény Szociális Pártnak, dacára, hogy \ azt minden módon megkísérelte — e sajná­­í latos tévedést kiigazítani és a történt mulasztást helyrehozni lehetetlen volt, — nem tartanók megokollnak, hogy ezen — utóvégre is nem a párt hibájából eredő, magyar érzéseinket bármennyire is bántó alaki sérelem miatt — megvonjuk támogatásunkat és szavazatainkat a Keresztény Szociális pártnak az itteni magyar­ság képviseletére vajéban méltó jelöltjeitől, kiknek sorában többek között: dr. Leliey Jenő nyitrai, dr. Jabloniczky János pozsonyi elöke ő ügyvédek, Tobler János kiváló késziiltségü párttitkár, Daxer Henrik bazini jeles evang. lelkész és Palkovich Viktor az izzó magyarsá- ' gáról közismert gutái r. kát. esperes-plébános I is helyet foglalnak. Arra kérjük tehát pártunk - igen t. híveit, mint általában a kerületünkben magyarságot, hogy tultéve magát a kétségtelen bántó formai sérelmen — szent ügyünk érde­kében a Keresztény Szociális pártnak 6-os számú jelölő lisztájával adták le szavazataikat a f. hó 18-diki választáskor, A Keresztény Szo­ciális párt nyilatkozata igy szól: „A magyar és német közönség figyelmébe ajánljuk a kö­vetkezőket: A képviselő jelölőlistánk leadásakor Micura dr., barsmegyei zsupán, választási elnökhelyettes elé a következő kérelmet terjesz­tettük: „Minthogy az érsekujvári kerületben magyarok és németek vannak többségben, pár­tunk kéri, hogy a szavazólapok magyar és német nyelven is nyomattassanak.“ A zsupán ur erre a következő kijelentést tette: „Ameny­­nyiben azonos kérelem a többi pártok részéről is beadatnék, úgy előterjesztést fogok tenni a minisztériumhoz, hogy kérelmük teljesittessék.“ Az összes pártok jelöltjeit feltüntető kimutatást az összes közigazgatási hatóságokhoz megér­kezett és azon az összes pártok három nyel­ven, a komáromi kisgazdapárt pedig tisztán magyar nyelven van nyomva, a keresztényszo­­cialis párt listája pedig csak szlovákul. Mi azonnal a választási elnökhöz mentünk, kérve, hogy sérelmünk reparáltassék. Nem teljesítette. A magyar és német közönséghez appellálunk abban az irányban, hogy amíg a többi párto­kat a kormány exponense loyálisan kezelte, addig a mi jogos kérelmünk teljesítését meg: tagadta. Ezen eljárás ellen, amely a szlovákul nem tudó magyar és német választókat szlovák listákkal kényszerűi szavazni s amely pártun­kat a magyar és német közönség előtt ferde színben akarja feltüntetni minden ille­tékes fórum előtt, mint nyilvánvalóan ellenünk a magyarság és németség pártja ellen irányuló célzatos eljárás ellen a legerélyesebben tilta­kozunk ! Kérjük tisztelt választóinkat, hogy mivel befejezett tényeken nem áll módunkban változtatni, tudomásul véve a felvilágosítást, szavazzon a reákényszeritett szlovák nyelvű, de pártunk magyar és német jelöltjeit feltün­tető 6-os számú lisstájával. Az Országos Keresz­tényszociális Párt vezetősége. Ismételve kérjük híveinket és az egész magyarságot, hogy a 6-os számú jelölő listával szavazzanak. Komá­rom, 1920. április 14-én. A Magyar Nemzeti párt intéző bizottsága. = Palkcuich üikíor programmbeszéde. Pal­kovich Viktor, a keresztényszociálista párt kép­viselőjelöltje mint értesülünk csütörtök délben tartotta meg Nemesőcsán programmbeszádét nagy közönség jelenlétében, amely előtt kifej­tette a párt programmját. / A közigazgatási bizottság ülése. — Nem jelentek meg a bizottság tagjai. — 1920. ápril 13. Komáromvármegye közigazgatási bizott­sága kedden tartotta rendes havi ülését dr. Tafferner Gyula zsupáni tanácsos elnöklete alatt, amelyen Bathó Lajos főjegyző, dr. Ma­­darassy Pál árvaszéki elnök, dr. Witausek Ká­roly tiszti főügyész, dr. Mezey János tiszti fő­orvos, Berzsenyi-Janositi» József műszaki főta­nácsos, dr. Füves Károly államügyész, Pepich Sándor tanfelügyelő, Majdák István pénzügy-, igazgató, Horák Ede gazdasági felügyelő elő­adó és Mészáros Károly jegyző jelentek meg. Az előadói kar vagy félóráig várta a bi­­zottíági tagokat és végül azok nélkül kezdte meg munkáját. Az előadók megtették havi jelentéseiket a közigazgatás állapotáról, amely a rendes med­rében folyik. Egyedül a tanfelügyelő jelentése provo­kált vitat, aki a komárom-szemerei ■ ovoda és több magyar iskola bezárását hozta javaslatba, mert az épületek a kivánalmaknak nem felel­nek meg. A bizottság ezzel szemben az épüle­tek helyreállítását illetve újjáépítését találta in­dokoltabbnak, mert iskolák bezárásával csak az analfabéták száma növekszik. Erre pedig szük­ség nincs. A népet oktatni és nevelni kell, nem pedig ős állapotában meghagyni. A választott bizottsági tagok elmaradása nagy feltűnést keltett és különféle kommentá­rokra adott alkalmat. Ebből az okból .az adó­­felszólamlási bizottság nem is tarthatta meg ülését, amelynek adófelebbviteli ügyekben kel­lett volna határoznia. elsőrangú bécsi gyártmány Cim a kiadóhivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom