Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-11-16 / 46. szám

i. oldal. „Komaromi Lapok' 191S. «evember felel és a nemzet jövő fejlődése szempontjából a legnagyobb biztosíték, Délután 6 órakor több száz főnyi közön­ség, — katonák, munkások, polgárok, nők, ifjak, — gyülekezett a Klapka-téren a városház előtt. Egynegyed hétkor nyilt meg az első emeleti erkély ajtaja, melyen a Nemzeti Tanács több tagjával Vargha Sándor elnök foglalt helyet és messze hallható érces hangon hirdette ki a Nemzeti Tanács egyhangú határozatát, mellyel a köztársasági államforma mellett döntött. Az uj Magyarország jövő fejlődése, boldogulása, szebb jövőjének reménye szempontjából helyez­kedett erre az álláspontra és ezzel 400 éves küzdelem ért véget az idegen dinasztia ellen. Lelkes szavakkal fordul Komárom polgáraihoz ez ünnepélyes órában, buzdítva őket a haza szeretetére, kitartó munkára és a rend fenn­tartására. A lelkes közönség kalaplevéve a Himnuszt énekelte el és ujjongó lelkesedéssel fogadta a Nemzeti Tanács határozatát. Majd Földes tábori lelkész szólt a néphez, amely Árvay Andrást kivánta hallani. Az óhaj­nak engedve Árvay rövid beszédet intézett a néphez, utalva a nap eseményeire, a trónok összeomlására és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a világ proletárjai fel fogjík szabadítani az összes népeket, melyek ma még az imperializmus szolgálatában állanak, Japánt és Északamerikát is. A tömeg lelkes hangulat­ban oszlott szét. x fi népkormány és a nemzeti tanácsok. A népkormány értesítette a törvényhatóságokat, hogy a városokban és községekben, továbbá a törvényhatóságokban megalakult nemzeti taná­csoknak közigazgatási és közrendészeti ügyek­ben intézkedési joguk nincsen és hatáskörük csak a közigazgatás szervei működésének el­lenőrzésére és támogatására szoritkozhatik. A szociáldemokrata pártszervezet kiáltványa. A komáromi szociáldemokrata párt­­szervezet ma reggel a következő kiált­ványt bocsátotta ki : Komárom népe! Katonák! Munkások! Polgárok! Elvtársak! Ma, szombaton, ünnepet ül Magyar­­ország népe! Fényes, dicső, hősi ünnepet. Ma temetjük a múltat, eltemetjük a királyság legnagyobb támaszait, eltemetjük az osztályparlament mindkét házát, — el­temetjük egyidejűleg a királyságot is. Leromboljuk a zsarnokságot örökre! ... És építünk ! . . . Felépítjük a boldogabb, a szebb jövendőt. Az eddigi rabbilincseket széjjeltörjük s eddigi tövises utunkról elindulunk az igazi boldogság, az igazi egyenlőség mesgyéjére. Egyenlővé fogjuk tenni az embert az emberrel, a külön­böző vallásfelekezetűeket, a férfit, a nőt egyaránt. . , . Szép napokat éltünk meg. Legmerészebb álmaink váltak valóra s épen ezért résen kell lennünk, hogy eddigi ellenségeink, a reakció le ne szakíthassa a mi verítékünkkel, a mi vérünkkel megérlelt gyümölcsöt: — a népszabadságon felépült független, szabad magyar köztársaságot. Megmondjuk nyiltan, hogy aki a forradalom vívmányait veszélyezteti, aki milliók vérehullajtása, kínszen­vedése, testi épségének feláldozása, millió, meg millió sirhalom láttára, özve­gyek, árvák jajja dacára ellenünk merne fordulni: — az a halál fia, arra mi, a nép, bosszút lihegünk. Kérlel­hetetlen, véres bosszút. Ünnepet ül ma Magyarország népe! Ma, szombaton kiáltja ki a nemzet­­gyűlés a magyar köztársaságot. Ezen a napon üljünk mi is ünnepet. Ma, november 16-án délelőtt 10 órától déli egy óráig, tehát három óra hosszat itt Komáromban is szüne­teljen minden munka, gyárban, műhely­ben, irodában, csukódjanak le az összes üzletek redőnyei, ajtói és zarándokol­junk mindannyian délelőtt fél 11 órára a Klapka-térre, hol a nagy nap jelentőségét népgyülés keretében méltatni fogjuk. Komárom, 1918. november hó 16. Testvéri üdvözlettel a Mm síiiiott pátira®! végrehajtó-bizottsága. * A népgyülés. Tíz órakor vei te kezdetét a kiáltvány ér­telmében a demonstráció. Az üzletek redőnyei lezáródtak. Néma csend lett uralkodóvá az egész városon. A Klapka-térre, a népgyülés színhelyére legelőször a löveggyár munkássága érkezett meg. Utánuk a hajóműhely és a hen­germalom munkásai és egyes ipartelepek, üzle­tek, hivatalok alkalmazottai. A lengyár és az állomásbővitési munkálatok munkásai később érkeztek meg. A gyűlésen Árvay András és Varga Pál beszéltek, mindketten röviden mél­tatták a nap jelentőségét, figyelmeztették a for­radalomban legyőzötteket, hogy maradjanak nyugton, mert ellenesetben a győző munkásság akaratával találják szemben magukat. A népgyülés táviratot intézett a Budapes­ten ülésező nemzetgyűléshez. Utána tüntető menetté alakultak és a Nádor-, a Fürdő-, Haj­nal-, Király püspök-, Megye-, Jókai , Thaly Kálmán-, Széchenyi- és a Városház-utcán vé­gigvonultak s néhány percre ismét megálltak a Klapka-téren, hol Árvay András békés szétosz­­lásra hivta fel a megjelenteket. Ebben a perc­ben Ackermann Mariska és Farkas Mariska jelentek meg a Városháza erkélyén virágcso­korral és Ackermann Mariska rövid néhány szóval kérte a forradalom vörös zászlajainak felvirágozását megengedni, mely kitörő lelkese­dés közepette meg is történt. A virágcsokrokat maguk a hölgyek kötötték fel. Árvay András ezután külön is megköszönte nekik a munkás­sággal való egyérzésüket a népgyülés nevében, a népgyülés színe előtt. A demonstrációban résztvevők száma hatezer körül volt. “s ■b írószerek Spitzer Sándor könyv- és papirkeres­­kedósében Komárom, Nádor-utca 29. szám kaphatók és szerezhetők be. í Pannonhalma szava. A kernányzó-perjel felhívása a bencésekhez' Kedves rendtársak ! A mi őseink, a régi benediktiuasok, ott virrasztótok az ifjú magyar állam bölesejénel. Nem volt hazánk változatos életében kor­­szik, melyben a Rend ott ne lett volna a maga csendes, békés munkájával a nemzet mellett. Most, hogy Magyarország visszanyerte tel­jes függetlenségét ; most, hogy a./, uj alakú ás mindenki férfias munkáját és közreműködését kívánja : Rendünk is fejtse ki bekéi hivatásá­ból fakadó hatalmas energiáit a köz javára. Bármily körben folyik munkánk, akár a tanári, akár a lelkipásztori, avagy egyéb állás­ban, az Ur Jézus tauitásáiiak erejével járuljunk hozzá a közrend és a nyugalom fenntartásának munkájához ! A Nemzeti Tanáccsal egyetértőig működő kormány csak igy oldhatja meg köz­megnyugvásra az előtte álló nagy feladatokat, amelyeknek békés és sikeres megoldása ez idő szerint hazánk legnagyobb érdeke. A kedves Rendtárs urak hivatásuknak megfelelő i y irá­nyú buzgó közreműködését nyomatékosan és szeretette! kérem. Pannonhalma, 1918. nov. 9. — fdndi Bcriiardin kormáuyzo-perjel A tanítók fizetésrendezése. Fel vagyunk hatalmazva, hogy a tanítóság megnyugtatása céljából vármegyénk tanítóságá­val következőket közöljük: 1. A fizetésrendezési tervezet minden ed­dig fönnálló sérelem orvoslására törekszik. 2. Beosztja az állami és államsegélyes tanítókat a tisztviselők XI., X., IX. és Vili. fizetési osztályaiba 20—30—30--20% arány­­számban. 3. Az állami tanítók és nem állami taní­tók fizetését egységesíti. 4. Nem tesz különbséget a férfi- és nő­­tanitók fizetése között. 5. Meghagyja a törvényekben megállapí­tott háborús segélyt, családi pótlékot és ruha­­segélyt. 6. Kötelezi az iskolafentartókat, hogy a nem államsegélyes iskolák tanítóit is legalább ugyanannyi illetményekben részesítsék, mint az államiak és államsegélyesek. Ha az iskolafen­­tartó azt megadni nem képes, tartozik erre a célra államsegélyt kérni. 7. A fizetési fokozatokba történő beosz­tásoknál az 1893. év előtti szolgálatok is be­számíttatnak. 8. A tanitó,, fizetési beosztása annyiban tér el javunkra a tisztviselőkétől, hogy nem kell megvárni azt, mig az előző fizetési osztályban hely üresedik meg, hanem a betöltött szolgá­lati idő esetén akkor is előlépünk, ha az előző osztályra megállapított 30°/» vagy 20°/® arány­szám be van töltve. 9. A jelenlegi alsó fizetési fokok (1100 és 1200 K) megszűnnek. 10. A várakozási idő egyik fizetési osz­tályban sem lesz 12, illetőleg 15 szolgálati év, hanem mindegyikben 3-szor 3, azaz 9 év. Va­gyis 3-szor 9. tehát 27 évi szolgálattal min­denki bejut a VIII. fizetési osztályba és 33 év után a VIII. fizetési osztály első fokozatába. (A beosztásnál ezúttal jelentős számban lesz­nek olyanok, aik egyes fizetési osztályokat át is ugranak; pl. Xl-ből IX-be, vagy X-ből VIII-ba.) 11. A fizetésrendezésnek visszaható ereje lesz, vagyis a rendeletet 1918. julius l-étől léptetik érvénybe. 12. Ezen fizetésrendezés után Ígéret sze­rint rövidesen elő kerül a nyugij-ügy rende­zése is. Az óvónők fizetése ugyancsak most nyer renoezést és pedig olyképen, hogy a jelenlegi létszám 50°/®-a a XI. és 50°/»-a a X. fiz«té*i osztályba soroztatik be. cigaretta­hüvely. Mtá: SPITZER SÁNDOR klili- is papifMMeii KOMÁROM, mm a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom