Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-11-09 / 45. szám

■4. oldal.

Polgártársak! Mutassátok meg, hogy ti is érettek vagytok a szabadságra, ti is hűséges és jó fiai vagytok a hazának.

Asztalos Béla alispán.

Ezzel a tárggyal foglalkozott a vármegye csütörtöki rendkívüli közgyűlésén, mely előtt Karcsay Miklós másodfőjegyző ismertette az ügyet kimerítő alapossággal. A közgyűlés elhatározta, hogy a polgárőrséget minden községben szervezi. Tagjainak számát a főszolgabíró állapítja meg. Az önként jelentkezők napi 15 K díjazásban részesülnek. A polgárőrség felruházása iránt a főszolgabíró tesz annak idején javaslatot.

A vármegye Nemzeti Tanácsa felhívást intéz a közönséghez, hogy a polgárőrségek költségeihez önkéntes adományaival járuljon és a közvagyon megolíalmazását ezzel tegye lehetővé.

Ezen kívül a közrend biztosítása céljából 100 főnyi mozgó nemzetőrség szervezésére is tett javaslatot a közgyűlésnek az alispán. A mozgó nemzetőrség a fegyverrel hazatérő katonáktól a fegyvert beszedi, rendzavarások esetén azonnal a veszélyeztetett pontokra vonul ki és a rendet helyreállítja. Tagjai csak hivatásos, kiképzett katonák lehetnek, akik kellő számú tiszt vezetése alatt állanak. A nemzetőrséggel az alispán rendelkezik.

A bizottsági közgyűlésen az az óhaj nyilvánult meg, hogy 200 főnyi létszám szerveztessék meg. A közgyűlés ebben az értelemben is határozott és igy 200 főnyi nemzetőrség lesz a vármegyében, melyből 25—25 főnyi nemzetőr a járási főszolgabíró rendelkezései alatt.

A nemzetőrség fizetése napi 30 K-ban lesz megállapítva, a tisztek tiszteletdija külön megállapítás tárgya. A fedezetről állami hozzájárulás és községi pótadók utján fog gondoskodni a vármegye közönsége, mely ezzel a határozatával a közrend biztosítása érdekében közmegnyugvást keltő módon intézkedett.

Zavargások a vidéken.

Statáriumot követel a polgárság.

Mig Komáromban a közrend teljesen biztosítva van, addig a vármegye több községéből zavargások hire érkezik. Alacsony indulatok törnek elő az emberek egy részéből és fékevesztve végzik a rombolás és vagyonpusztitás gonosz munkáját.

Gyors karhatalmi szervezkedés vethet ennek csak gátot, ami iránt már az összes intézkedések megtörténtek.

Főleg az udvardi járás az, amelyben igen sok kár esett a magánvagyonban. A csőcselék romboló ösztöne nem ismert határt és bűnös felbujtók fognak felelni azokért a károkért, melyeket helyrehozni, sajnos, nem tudnak.

Ógyallán, a járás székhelyén kezdődött a zavargás vasárnap, november 3-án a déli órákban. Schwarcz Gábor, Steiner Mihály és dr. Lénárd Endre urilakásait kirabolta a csőcselék, melyhez sajnos, a jobb elemekből is többen csatlakoztak; ezek után az üzleteket törték fel és raboltak, gyújtogattak. A felbujtott tömeg fenyegető magatartására az intelligencia egy része elhagyta a községet. Komáromból egy szakasz polgárőr vonult ki a garázda elem megfékezésére, ami sikerült is. A rablott holmi egy részét összeszedték, a tettesek közül 27 le van tartóztatva és a komáromi törvényszék fogházában várja példás büntetését.

Izsa községben a lakosság egy része zendülésben tört ki. Kifosztotta a községi jegyző lakását, aki menekülni volt kénytelen. Megtámadták a plébános lakását is. Állatokat hajtottak el és öldöstek le. Itt a polgárőrség megalakult.

Komáromszentpéter községből is fosztogatás hire érkezik. Felgyújtották gróf Zichy Fri gyes kastélyát.

„ arorni Lapok0

Kolta és Komátomszemere községekben is raboltak a barsmegyei községekből kocsikon érkező felfegyverzett bandák. Komáremszeme- í rén a csendőrség kénytelen volt fegyverhasz- í nálathoz nyúlni és két rablót lelőni.

maáur, Für, Naszvod községekben szín- ‘ tén fosztogatások és rablások voltak. j

Marcelháza községben a Slésinger bérlet- i ről több száz sertést és szarvasmarhát hajtőt- ! tak el és százezrekre menő kárt okoztak.

A vármegye többi járásaiból még csak I szórványosan érkeznek ilyen hírek. Guta köz- j ségben fosztott ki a csőcselék néhány boltot, j Mocsa községből pedig a környékbeli uradalmagat fosztogatják felfegyverzett katonák.

Igen erélyes rendszabályokra van szükség, hogy az ismeretlen mélységekből előszabadult j aljas szenvedély és ösztön megfékezhető legyen, j A kormánynak statáriumot kell hirdetnie, ha j azt nem akarja, hogy a nemzeti vagyon j menjen veszendőbe, mert a pusztítás a*on a í területen folyik, ami most legdrágább kincsünk: a megélhetés eszközeiben. •

A rablást és fosztogatást a teljesen mű- \ veletlen elemek végzik, akik most köztársaság- j ról, népszabadságról hallanak, de ezeket’az j eszméket meg nem értik. Felvilágosítás keveset j használ. Példaadásra van szükség, amelyből j meglássa mindenki, hogy a rablás és fosztogatás ma sincs megengedve és éppen olyan gonosztett, mint azelőtt, melyet a törvény szigora súlyosan büntet.

(t) fi belügyminiszter a főispánhoz. Gróf Batthyány Tivadar belügyminister leiratot intézett gróf Dezasse János főispánhoz, melyben felkérte hivatalának továbbvitelére.

(f) Komárom uármegye és az uj belügyminiszter. Batthyány Tivadar belügyminiszter a következő körrendeletben értesítette a törvényhatóságokat hivatalba lépéséről :

Ä népakarat erejéből megalakult az első magyar népkormány. Ez a kormány a legrövidebb idő alatt békét fog teremteni és kiépíti az itt lévő testvéri egyesülésre támaszkodó független Magyarországnak állami uj berendezését. Érvényre fogja juttatni az általános, egyenlő, titkos községenkénti választójog elvével a nép akaratát úgy a képviselőválasztásokon, mint a törvényhatósági és a községi életben. Az elkobzott jogokat: a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési jogot azonnal helyreállítja. Gondoskodik a népkormány minden vonatkozásában a népjólétről, első sorban pedig a hazatérő katonákról és a háború áldozatairól.

Engem ért az a nagy megtiszteltetés, hogy I a szabad eszmék és az igazság ragyogó győzelméből született népkormány belügyminisztere lehetek.

De ez a kitüntetés rendkívül nagyfontosságu kérdések megoldása elé állított, a demokratikus berendezkedés alapvető szabályainak előkészitése és az országgyűlés által megalkotandó idevágó törvények végrehajtása terén. A népkormány uj államot alkotó működéséhez teljes belső nyugalomra van szükség, melynek biztosítása szintén az én feladatom.

Amidőn tehát hivatalom elfoglalásakor erről a helyről örömmel üdvözlöm a törvényhatóságokat, egyúttal teljes bizalommal kérem és várom szives közreműködésüket és támogatásukat a demokratikus átalakulás nagy munkájához.

Történelmi időket élünk. Uj világrend alakult. Ismerve a törvényhatóságok minden nyomós cél iránt való lelkes odaadását, rendületlenül bízom abban, hogy a törvényhatóságok is beleilleszkednek a korszakalkotó eszmék korába. Szivvel-lélekkel támogatják a népkormányt az önálló demokratikus Magyarország jövőjének kiépítésében és csirájában el fognak fojtani minden olyan törekvést, amely a néperővel elért nagy eredményeket veszélyezteti.

A vármegye rendkívüli közgyűlése biztosította a minisztert támogatásáról.

(t) Orvos kirendelés. A komáromi helyőrségi kórház parancsnoksága a csallóközaranyosi és nemesócsai orvosi körök egészségügyi szolgálatának ellátására dr. Szekér Jenő orvost a vármegye rendelkezésére bocsátotta.

(t) Dárványorvos kirendelés. A belügyminiszter Mózes Jenő orvostanhallgatók járványorvosul küldötte ki Komárommegyébe.

1918. november 9

(f) Tisztviselők eskütétele. A vármegyei alkalmazottak szerdán délután 3 órakor a vármegyeháza nagytermében gyűltek össze a hivatali eskü letétele céljából. Asztalos Bála alispán ismertette a megjelentek előtt az eskü célját, közölle azt, hogy tőle az előirt esküt a vármegye főispánja már kivette és felolvasta az eskümintát, melyet az alkalmazottak ismételtek. Az uj eskü nem érinti a régi eskünek a hivatali titok megőrzése és a hivatali elöljáróknak tartozó engedelmességre vonatkozó részeit, melyek ezentúl is érvényben maradnak. Ugyanaznap tették le az esküt a többi köztisztviselők is.

(f) A vármegyei központi választmány megalakítása. A vármegye őszi közgyűlése a központi választmányt, melynek mandátuma ez év végével lejár, titkos szavazás utján a következőkből alakította meg: Bathó Aladár, Bathó Lajos, Csepy Dani, Csermák Hugó, Darányi Ágoston, Degenfeld Ottó gróf, Erdélyi István, Esterházy Móric gróf, galántai Farkas Ferenc, Fejérváry Géza, Fittler Sándor, J ross Vilmos, Karcsay Miklós, Lózert Kálmán, Madarassy Pál dr., Major László, Mészáros Sándor, Mihály Béla, Miskolczy Imre dr., Nagy Nándor, Pogrányi József, Puskás Lajos, Thaly Feren c, Trojkó György, Szombathely Antal, Závody Albin.

(f) Pélyázal. A Kamocsán rendszeresített uj aljegyzői állásra, meiy 1600 K fizetéssel és mellékjövedelemmel jár, pályázatot hirdet a csallóközi járás főszolgabirája. Határidő: november 20.

(f) Harctérről hazatérő katonák élelmezése. A miniszterelnök rendeletet adott ki a katonák élelmezése tárgyában. A rendelet értelmében a törvényhatóság első tisztviselője gondoskodik a hazatérő katonák élelmezéséről a megszervezendő törvényhatósági, járási és községi élelmezési bizottságok közreműködésével, amelyeknek megalakulásáig a törvényhatóság első tisztviselője intézkedik a maga hatáskörében. A törvényhatóság első tisztviselője köteles a hazatérő katonák ellátására tartalékot biztosítani az elsőrendű élelmiszerekből. E célból jogosult igénybe venni a kereskedők és magánosok birtokában levő, végső sorban pedig a szükségleti célokra lefoglalt készleteket. A hazatérő vagyontalan katonák három hónapon át kedvezményes, szükség esetén pedig ingyenes élelmezésben részesülnek, amelyről a község vagy a város tartozik gondoskodni. Ha a költségekre nem volna elég fedezet, a szükséges összeget előlegezni lehet az államkincstár terhére.

(f) A közélelmezés uj rendje. A közélelmezési miniszter elrendelte, hogy a törvényhatóságok első tisztviselője haladéktalanul alakítson törvényhatósága területén közélelmezési bizottságot, amelyhez járásonkint, községenkint, városonkint külön albizottságok járulnak. A bizottságokban elsősorban a legnagyobb fogyasztó osztályok legyenek képviselve, tehát a hazatérő katonaság, a munkásság és a többi leginkább számbajövő népréteg. A rendelet fölhatalmazza a törvényhatóság első tisztviselőjét, hogy szükség esetén igénybe vehesse a törvényhatósága területén levő készleteket és gondoskodjék szabályszerű elosztásukról, végső esetben pedig fölhasználhassa a közszükségleti célokra igénybevett készleteket. Az igénybevétel azoktól történjék, akiknek fölöslegük van, vagy hosszabb időre el vannak látva. Az utóbbiaknál pótolni fogják az igénybevett készleteket.

(f) Ragadós állatbetegségek. A vármegye területén járványos állatbetegségek az elmúlt héten nem fordultak elő. Az eddigi betegségek közül megszűnt a lórühkór Ács községben.

AdakozziiDk a Htm Lapok alapra!