Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-09-28 / 39. szám
2 oldal. .Komaromi Liánok 1918. szeptember 28. férfiakon, kik tudatára ébredtek, hogy — bár tényleg egy"politikai párttól nyerték mandátumukat — maga a párt is — tisztességes gondolkodás mellett — nem párt-, hanem a közérdek szolgálatára küldötte ki őket és hogy — különösen nem politikai kérdésekben — független polgárokhoz méltón — szabadon követhetik meggyőződésüket ? Súlyos aktuális kérdések ezek. Gondolkodjék rajta a polgárság és adja meg ezekre a választ ő maga! —. mit mondanak a kereskedők? A kereskedők és a közélelmezési hivatal. — Miért alszik a Testület ? — A háború utáni kereskedelem. — Cikksorozat. — A komáromi kereskedelemről irt első cikkünk Komáromban szokatlanul nagy érdeklődést váltott ki és számos megbeszélésre adott alkalmat.Impulzust adott arra, hogy a kereskedők nagy része ne csak apró-cseprő dolgokkal foglalkozzék, hanem gondolkozzék az igazi kereskedelemről is. Ezt a nagy érdeklődést bizonyítja az a levél, a melyet egyik jónevü kereskedőnk küldött a Komáromi Lapok-nak. Mivel állandóan helyszűkében szenvedünk, csak kivonatosan adhatjuk közre ezt az érdekes, megszívlelni való levelet. „Komáromi kereskedelemről beszélni — mondja a levélíró — nagyon szép dolog, ha mindjárt háládatlan téma is. Az itteni kereskedelem több oknál fogva nem képes fejlődni, nem képes azt a nívót elérni, mint más városokban. A legnagyobb baj az, hogy Komárom gyenge fogyasztási terület, vagy világosabban Komáromnak kis felvevő területe van s ezért olyan nehéz a kereskedelemnek felvirágozni. E mellett közel vagyunk Budapesthez is, Bécshez is. S közönségünk sem méltányolja a mi törekvéseinket. Hiszen, mondja meg Szerkesztő Ur, van még város Magyarországon, a hol úgy kezelnék a kereskedőket, mint Komáromban ? Ugy-e, hogy nincs? ;Nálunk inkább ellenünk, mint mellettünk hangolják a közönséget. A politika játszik közre e téren is és ennek lidérc nyomását éreztük, szenvedtük a háború előtt és érezzük még ma is. Ha az értesülésem nem csal, hát egypár meglepetésre a háború után van kilátás. Egykét kereskedőnk búcsút fog éppen az előbb említett ok miatt, mondani Komáromnak. Hogy nem fejlődünk? Igaz, ezt be kell ismerni, hogy bizony nem fejlődünk, üzleteink a régi keretek között maradtak. De ennek oka is az előbb mondottakban keresendő. Betegen, megtörve tér haza a törökök elleni hadjáratából s a már-már kitörni készülő magyar felkelkelés hírére, valamint birodalma összeomlásától megriadva, Kaunitz herceg tanácsára visszavonta összes intézkedéseit, kivéve a toleránciára, a jobbágyságra és a lelkészrendezésre vonatkozókat és helyreállította az alkotmányt. Ebben a szindus történelmi légkörben szövődik Lichtenstein hercegnő iránt érzett gyengéd vonzalma és micsoda tragikum, hogy mire hajlandóságos lesz a hercegnő, a nagy beteg császár egy félbe maradt liaison tudatával és azzal adja meg magát a nagy kaszásnak, hogy életének minden műve összeomlott. A címszerepben Simon Jenő játszott. Az akarat erős császár, a jó szándékú nagy reformátor, terjedelmes, nehéz, kimeritő szerepében monumentális alakítást nyújtott. Ez a nagy tehetségű művész ember ezúttal is beigazolta, hogy megértéssel, gondos tanulmányozással készül mindenkor alakításaira, mester a lelki evolúciók kifejezésében, figyelmes a szerep tudásban és annak az előadásnak sikere nagyrészt biztosítva van, melyben ő főszerephez A városnak kereskedő politikát, olyant*' mint a szomszédos Győré, kellene folytatni, akkor majd a komáromi kereskedelem is fejlődnék, de addig nem. Addig falusi lesz a komáromi kereskedelem. * A közélelmezési hivatallal is bajuk van a kereskedőknek. Ezt is a nyílt színre kell hozni, hogy a panaszok, a mennyiben jogosak és orvosolhatók, megelégedésre intéztessenek el, i A legnagyobb panasz az, hogy a komáromi jegyrendszer nem jór a közönség nemérti meg, hogy mit is csináljon, mit is kap a. jegyére, a kereskedő' pedig nem tudja, hogy mit vagy mennyit adjon a jegyre. Ebből ren- i geteg félreértés származik úgy a közélelmezési ’ hivatal és a kereskedők, mint a kereskedők és a közönség között. A legutóbbi szappanjegynél egész khaosz. j volt a városban. Egyik kereskedő sem ismerte s ki magát és e miatt sok félreértés támadt. A másik sérelme kereskedőinknek, hogy 1 a közélelmezési hivatal nem szerez be olyan ; cikkeket, a melyeket a kereskedők csak a maximális ár dupláján tudják beszerezni és • nem gondoskodik arról, hogy ha a jegyek j eljutottak a közönséghez, az áru a heieskedők- j nél előbb meglegyen. i Igazságtalanságról is beszélnek a kiske- ; reskedők. Arról, hogy egyes cikkekből a nagyobb ; üzletek jelentékenyen nagyobb kontingest kapnak, mint a kisebb üzlettel biró kereskedők. Pedig úgy mondják, igen s@k olyan kis kereskedő van, a ki bizonyos cikkből üzletében sok- j kai nagyobb forgalmat csinál naponta, mint? jj számos nagy üzlettel biró kereskedő. A rendőrség ellen is hallottunk hangokai,,| amelyeket kötelességszerüieg lerögzítünk. Ant , mondják a kereskedők, hogy a rendőrség ité- \ létéi meghozatalánál nincsen tekintettel a ke- I reskedő körülményeire, nehéz helyzetére. Volna áru — mondta egy Mszerkereskedő fj — de olyan alacsonyan (nekünk bizony alig.! f Szerk.) vannak az egyes cikkek árai megálla- j pitva, hogy azokat azért az árért ma nem lehet j beszerezni. Nekünk pedig valamit keresni is kell. | Ezeket mondják nagy panaszkodással a kereskedők. Adakozzunk a Ksiuáramilapk alapjai! jut. Értelmes, kifejező előadásában érvényesült a darab gyönyörű nyelvezete, nagy érzéke van a hangsúly helyes alkalmazásában is. Ha Simon Jenő ez az érdemes színész ember, a közönség kellő érdeklődésében — mert a második előadáson még kevesebben voltak, mint az elsőn — nem nyerte el jutalmát, e pár igénytelen sorokkal, ha olybá értékeli, szívből és szívesen nyújtok át egy babérlevelet sikereinek koszorújába. Komor Emma (ChancJio) jó volt, Szabados László pápája méltóságteljes, sikerült alakítás. Csipkés Vally (Lichtenstein hercegnő) nem reá szabott szerephez jutott. Deák Gyula Kaunitz hercege kielégítő volt. A magyar főurak szerepében fellépőknél kifogásoljuk a szerep nem tudást. Ily fajta felületességet már egy ízben szóvá tettünk, javulást kérünk ezirányban. Végül a közönség köréből csak egyesekről, igen kevesekről is szót kell ejtenem, kik a nagy műértők köntösében próbálkoznak tetszelegni s az előadás alatt viselkedésükkel csak zavarják a mások műélvezetét. Gruber Lőrinc. Dálóperek tömege. — miért uálnak cl a házasfársak ? — A vértelen pusztítás, melyet a háború a front mögött vitt véghez négy év alatt a társadalmi erkölcsök mezején, talán sehol sem rombolt olyan erővel, mint a családi és házas életben. Ha a megindított válóperek mérhetetlen tömegére gondolunk, szinte kétség fog el bennünket a divatos etikai dogmák helyessége iránt. Talán az a jó, amit rossznak állítunk, hiszen a normális felfogás szerint az önző ember sohasem a rosszat keresi magának, hanem a jót. A téma mindenesetre alkalmat ad erkölcstudósoknak uj konzekvenciák levonására, mi csak tényeket szolgálunk fel nekik. A törvényszéken a háborús válóperek száma az utóbbi hónapokban nagyon felszaporodott. Különösen azóta ontják a felek a kereseteket, amióta az oroszországi hadifoglyok visszaáramlása megindult. Még sokan vannak távol, ha valamennyien megjönnek, a statisztika föltétlenül megkétszereződik. A beadott keresetek indokolásaik szerint igen vegyesek. Legtöbb esetben hadból visszatért férj adja be s igen tekintélyes száma van azoknak a pereknek, melyekben a feleség a házassági kötelességeket súlyosan sértette meg. A szenvedésből visszatért férjek rendszerint tanukat neveznek meg, akikkel bizonyítani kívánják, hogy asszonyuk mással állott össze, van aki azon a címen indít keresetet, hogy a felesége elmulatta, elpocsékolta, tönkretette vagyonkáját, másik arra hivatkozik, hogy távolléte alatt a nejének gyermeke született, esetleg nem egy, hanem kettő is. Sok férj azt panaszolja a keresetben, hogy feleségének nyoma veszett, valakivel ismeretlen helyre csatangolt a hitvesi háztól, "többen meg azt jelölik meg válóokul, hogy az asszony szolgálatba állott olyan helyeken, ahol a tisztesség ritka vendég. A feslett életmód miatti válókeresatek száma szintén tekintélyes, a falusi gazdák azon a cimen is indítanak pert, hogy hitvestársuk hónapokon át a városban barangolt idegen katonákkal. A válófelek társadalmi osztályát tekintve, minden réteg képviselve van. A férjek legtöbbje az iparos és földműves sorból való, de intelligens elemek sem hiányoznak. A perek tárgyalása nem megy mindig simán. Sok bűnös asszony tagadja az ellene felhozott cselekmények elkövetését, drámai kitörések közt panaszolja a pletykázó világ romlottságát, persze a bizonyítékok alapján kimondják a válást. A simán menő pereket 3—4 hónap alatt intézik el, de gyakran megesik, hogy a fenforgó körülmények természete szerint egy ügyet már két hét alatt befejeznek a szokásos formaságok fentartásávah Gyakori ez a falusi gazdáknál, ahol életkérdés az asszony jelenléte a gazdaságban. Érdekes, hogy a Kúria a legritkább esetben mondja ki a válást házasságtörés cimen, miután ez esetben a házasságtörő felek nem léphetnének egymással házasságra, már pedig az államnak nem érdeke esetleges uj házasságokat megakadályozni. löbb szem többet lát. — A közönség ro\ata. — A komáromi kávésok ismét ebbe a rovatba kerültek. Komáromban ideiglenesen letelepedett katonák panaszkodnak a kávésokra, mert kevés magyar lap van a komáromi kávéházakban. Különösen kevés számmal vannak irodalmi és művészeti lapjaink képviselve. A helyi lapokról nem is beszélve, amelyeket — a kávésok szerint — a vendégek mindig elemeinek. A másik panasz, hogy miért nem szüntetik be a tányérozást? Nemcsak Pesten, de a nagyobb vidéki városok kávéházaiban már régen nem tányéroznak a cigányok. Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-fél«____ használata valódi áldás gyomor bajosoknak és azékszorulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbe bora.
