Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-09-28 / 39. szám

2 oldal. .Komaromi Liánok 1918. szeptember 28. férfiakon, kik tudatára ébredtek, hogy — bár tényleg egy"politikai párttól nyerték mandátu­mukat — maga a párt is — tisztességes gon­dolkodás mellett — nem párt-, hanem a köz­érdek szolgálatára küldötte ki őket és hogy — különösen nem politikai kérdésekben — füg­getlen polgárokhoz méltón — szabadon követ­hetik meggyőződésüket ? Súlyos aktuális kérdések ezek. Gondol­kodjék rajta a polgárság és adja meg ezekre a választ ő maga! —. mit mondanak a kereskedők? A kereskedők és a közélelmezési hivatal. — Miért alszik a Testület ? — A háború utáni kereskedelem. — Cikksorozat. — A komáromi kereskedelemről irt első cik­künk Komáromban szokatlanul nagy érdeklő­dést váltott ki és számos megbeszélésre adott alkalmat.Impulzust adott arra, hogy a kereske­dők nagy része ne csak apró-cseprő dolgokkal foglalkozzék, hanem gondolkozzék az igazi kereskedelemről is. Ezt a nagy érdeklődést bizonyítja az a levél, a melyet egyik jónevü kereskedőnk kül­dött a Komáromi Lapok-nak. Mivel állandóan helyszűkében szenvedünk, csak kivonatosan adhatjuk közre ezt az érdekes, megszívlelni való levelet. „Komáromi kereskedelemről beszélni — mondja a levélíró — nagyon szép dolog, ha mindjárt háládatlan téma is. Az itteni keres­kedelem több oknál fogva nem képes fejlődni, nem képes azt a nívót elérni, mint más városokban. A legnagyobb baj az, hogy Komárom gyenge fogyasztási terület, vagy világosabban Komáromnak kis felvevő területe van s ezért olyan nehéz a kereskedelemnek felvirágozni. E mellett közel vagyunk Budapesthez is, Bécs­­hez is. S közönségünk sem méltányolja a mi törekvéseinket. Hiszen, mondja meg Szerkesztő Ur, van még város Magyarországon, a hol úgy kezelnék a kereskedőket, mint Komáromban ? Ugy-e, hogy nincs? ;Nálunk inkább ellenünk, mint mellettünk hangolják a közönséget. A politika játszik közre e téren is és ennek lidérc nyo­mását éreztük, szenvedtük a háború előtt és érezzük még ma is. Ha az értesülésem nem csal, hát egypár meglepetésre a háború után van kilátás. Egy­két kereskedőnk búcsút fog éppen az előbb említett ok miatt, mondani Komáromnak. Hogy nem fejlődünk? Igaz, ezt be kell ismerni, hogy bizony nem fejlődünk, üzleteink a régi keretek között maradtak. De ennek oka is az előbb mondottakban keresendő. Betegen, megtörve tér haza a törökök elleni hadjáratából s a már-már kitörni készülő ma­gyar felkelkelés hírére, valamint birodalma összeomlásától megriadva, Kaunitz herceg ta­nácsára visszavonta összes intézkedéseit, kivéve a toleránciára, a jobbágyságra és a lelkész­rendezésre vonatkozókat és helyreállította az alkotmányt. Ebben a szindus történelmi lég­körben szövődik Lichtenstein hercegnő iránt érzett gyengéd vonzalma és micsoda tragikum, hogy mire hajlandóságos lesz a hercegnő, a nagy beteg császár egy félbe maradt liaison tudatával és azzal adja meg magát a nagy kaszásnak, hogy életének minden műve össze­omlott. A címszerepben Simon Jenő játszott. Az akarat erős császár, a jó szándékú nagy re­formátor, terjedelmes, nehéz, kimeritő szerepé­ben monumentális alakítást nyújtott. Ez a nagy tehetségű művész ember ezúttal is beigazolta, hogy megértéssel, gondos tanulmányozással készül mindenkor alakításaira, mester a lelki evolúciók kifejezésében, figyelmes a szerep tu­dásban és annak az előadásnak sikere nagy­részt biztosítva van, melyben ő főszerephez A városnak kereskedő politikát, olyant*' mint a szomszédos Győré, kellene folytatni, akkor majd a komáromi kereskedelem is fejlőd­nék, de addig nem. Addig falusi lesz a komá­romi kereskedelem. * A közélelmezési hivatallal is bajuk van a kereskedőknek. Ezt is a nyílt színre kell hozni, hogy a panaszok, a mennyiben jogosak és orvosolhatók, megelégedésre intéztessenek el, i A legnagyobb panasz az, hogy a komá­romi jegyrendszer nem jór a közönség nem­­érti meg, hogy mit is csináljon, mit is kap a. jegyére, a kereskedő' pedig nem tudja, hogy mit vagy mennyit adjon a jegyre. Ebből ren- i geteg félreértés származik úgy a közélelmezési ’ hivatal és a kereskedők, mint a kereskedők és a közönség között. A legutóbbi szappanjegynél egész khaosz. j volt a városban. Egyik kereskedő sem ismerte s ki magát és e miatt sok félreértés támadt. A másik sérelme kereskedőinknek, hogy 1 a közélelmezési hivatal nem szerez be olyan ; cikkeket, a melyeket a kereskedők csak a maximális ár dupláján tudják beszerezni és • nem gondoskodik arról, hogy ha a jegyek j eljutottak a közönséghez, az áru a heieskedők- j nél előbb meglegyen. i Igazságtalanságról is beszélnek a kiske- ; reskedők. Arról, hogy egyes cikkekből a nagyobb ; üzletek jelentékenyen nagyobb kontingest kap­nak, mint a kisebb üzlettel biró kereskedők. Pedig úgy mondják, igen s@k olyan kis keres­kedő van, a ki bizonyos cikkből üzletében sok- j kai nagyobb forgalmat csinál naponta, mint? jj számos nagy üzlettel biró kereskedő. A rendőrség ellen is hallottunk hangokai,,| amelyeket kötelességszerüieg lerögzítünk. Ant , mondják a kereskedők, hogy a rendőrség ité- \ létéi meghozatalánál nincsen tekintettel a ke- I reskedő körülményeire, nehéz helyzetére. Volna áru — mondta egy Mszerkereskedő fj — de olyan alacsonyan (nekünk bizony alig.! f Szerk.) vannak az egyes cikkek árai megálla- j pitva, hogy azokat azért az árért ma nem lehet j beszerezni. Nekünk pedig valamit keresni is kell. | Ezeket mondják nagy panaszkodással a kereskedők. Adakozzunk a Ksiuáramilapk alapjai! jut. Értelmes, kifejező előadásában érvényesült a darab gyönyörű nyelvezete, nagy érzéke van a hangsúly helyes alkalmazásában is. Ha Simon Jenő ez az érdemes színész ember, a közönség kellő érdeklődésében — mert a második elő­adáson még kevesebben voltak, mint az elsőn — nem nyerte el jutalmát, e pár igénytelen sorokkal, ha olybá értékeli, szívből és szívesen nyújtok át egy babérlevelet sikereinek koszo­rújába. Komor Emma (ChancJio) jó volt, Sza­bados László pápája méltóságteljes, sikerült alakítás. Csipkés Vally (Lichtenstein hercegnő) nem reá szabott szerephez jutott. Deák Gyula Kaunitz hercege kielégítő volt. A magyar fő­urak szerepében fellépőknél kifogásoljuk a sze­rep nem tudást. Ily fajta felületességet már egy ízben szóvá tettünk, javulást kérünk ezirány­­ban. Végül a közönség köréből csak egyesek­ről, igen kevesekről is szót kell ejtenem, kik a nagy műértők köntösében próbálkoznak tetsze­legni s az előadás alatt viselkedésükkel csak zavarják a mások műélvezetét. Gruber Lőrinc. Dálóperek tömege. — miért uálnak cl a házasfársak ? — A vértelen pusztítás, melyet a háború a front mögött vitt véghez négy év alatt a tár­sadalmi erkölcsök mezején, talán sehol sem rombolt olyan erővel, mint a családi és házas életben. Ha a megindított válóperek mérhetetlen tömegére gondolunk, szinte kétség fog el ben­nünket a divatos etikai dogmák helyessége iránt. Talán az a jó, amit rossznak állítunk, hiszen a normális felfogás szerint az önző ember sohasem a rosszat keresi magának, hanem a jót. A téma mindenesetre alkalmat ad erkölcstudósoknak uj konzekvenciák levo­nására, mi csak tényeket szolgálunk fel nekik. A törvényszéken a háborús válóperek száma az utóbbi hónapokban nagyon felszapo­rodott. Különösen azóta ontják a felek a kere­seteket, amióta az oroszországi hadifoglyok visszaáramlása megindult. Még sokan vannak távol, ha valamennyien megjönnek, a statisztika föltétlenül megkétszereződik. A beadott keresetek indokolásaik szerint igen vegyesek. Legtöbb esetben hadból vissza­tért férj adja be s igen tekintélyes száma van azoknak a pereknek, melyekben a feleség a házassági kötelességeket súlyosan sértette meg. A szenvedésből visszatért férjek rendszerint tanukat neveznek meg, akikkel bizonyítani kívánják, hogy asszonyuk mással állott össze, van aki azon a címen indít keresetet, hogy a felesége elmulatta, elpocsékolta, tönkretette vagyonkáját, másik arra hivatkozik, hogy távol­léte alatt a nejének gyermeke született, esetleg nem egy, hanem kettő is. Sok férj azt panaszolja a keresetben, hogy feleségének nyoma veszett, valakivel ismeretlen helyre csatangolt a hitvesi háztól, "többen meg azt jelölik meg válóokul, hogy az asszony szolgálatba állott olyan helyeken, ahol a tisztesség ritka vendég. A feslett élet­mód miatti válókeresatek száma szintén tekin­télyes, a falusi gazdák azon a cimen is indítanak pert, hogy hitvestársuk hónapokon át a város­ban barangolt idegen katonákkal. A válófelek társadalmi osztályát tekintve, minden réteg képviselve van. A férjek legtöbbje az iparos és földműves sorból való, de intelli­gens elemek sem hiányoznak. A perek tárgya­lása nem megy mindig simán. Sok bűnös asszony tagadja az ellene felhozott cselekmé­nyek elkövetését, drámai kitörések közt pana­szolja a pletykázó világ romlottságát, persze a bizonyítékok alapján kimondják a válást. A simán menő pereket 3—4 hónap alatt intézik el, de gyakran megesik, hogy a fenforgó kö­rülmények természete szerint egy ügyet már két hét alatt befejeznek a szokásos formaságok fentartásávah Gyakori ez a falusi gazdáknál, ahol életkérdés az asszony jelenléte a gazda­ságban. Érdekes, hogy a Kúria a legritkább eset­ben mondja ki a válást házasságtörés cimen, miután ez esetben a házasságtörő felek nem léphetnének egymással házasságra, már pedig az államnak nem érdeke esetleges uj házassá­gokat megakadályozni. löbb szem többet lát. — A közönség ro\ata. — A komáromi kávésok ismét ebbe a rovatba kerültek. Komáromban ideiglenesen letelepedett katonák panaszkodnak a kávésokra, mert kevés magyar lap van a komáromi kávéházakban. Különösen kevés számmal vannak irodalmi és művészeti lap­jaink képviselve. A helyi lapokról nem is be­szélve, amelyeket — a kávésok szerint — a vendégek mindig elemeinek. A másik panasz, hogy miért nem szünte­tik be a tányérozást? Nemcsak Pesten, de a nagyobb vidéki városok kávéházaiban már ré­gen nem tányéroznak a cigányok. Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-fél«____ használata valódi áldás gyomor bajosoknak és azékszorulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt telje­sen rendbe bora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom