Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-07-13 / 28. szám

4 oldal. ,Komáromi Liánok 1918. jalius 13 A VÁRMEGYE. (f) fiz egész országban korlátozták az in­gatlanforgalmat. Néhány hónappal ezelőtt kor­mányrendelet jelent meg, amely az ingatlan­­forgalmat az ország egyes részeiben korlátozta, illetve az ingatlanok eladását és megvásárlását hatósági engedelemhez kötötte. Közben a kor­mány az ingatlanforgalmat korlátozó rendelke­zését egyre több és több vidékre terjesztette ki, mig e héten rendelet jelent meg a hivatalos lapban, amely a korlátozást Budapest és Fiume kivételével az egész országra kiterjeszti. A ren­delet szerint julius 10-én Komárommegyében, valamint Komárom városban is életbe lépett a korlátozás. A döntésre hivatott szervek Baja, Pancsova, Szabadka, Temesvár, Újvidék és Zombor területénél fekvő ingatlanokra nézve a nagyváradi miniszteri kirendeltség, a felsorolt többi megye és város területén fekvő ingatla­nokra nézve pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási bizottság gazdasági al­bizottsága illetékes. (f) Jegyzőválasztás. Juhász Miklós ara­nyosi s. jegyzőt füssi jegyzőnek választották meg. VAROS. Ei íésié Eiffipi (Budapesti tudósítónktól.) Az Árvizsgáló Bizottságok egész intéz­ményét kivették az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter hatásköréből és a kereskedelemügyi miniszter hatásköre alá he­lyezték. A bizottságok hatásköre kiterjesztést nyer annyiban, hogy a Bizottság az első és másodfokú iparhatóságoknak és a rendőri bün­tető bíróságoknak, a helyi Árvizsgáló Bizott­ságok pedig a területükön levő elsőfokú ipar­hatóságoknak és rendőri büntető bíróságoknak utasitásszerü megkereséseket küldhetnek ipar­rendészeti és kihágási ügyekben. Átszervezést fognak nyerni a helyi Árvizs­gáló Bizottságok, mert kivülök a 10.000 lakoson felüli rendezett tanácsú városokban és nagy­községekben úgynevezett alsóbbfoku helyi Ár­vizsgáló Bizottságokat fognak szervezni. A helyi Árvizsgáló Bizottságok ügyrendjét a keres­kedelmi miniszter már jóváhagyta és igy ezek a bizottságok is mindenütt megalakulnak és érdemleges működésüket még e hó folyamán megkezdik. x Szabadságon. Dr. Éliássy Sándor rendőr­­főrkapitány négyheti szabadságra elutazott váró sunkból. x Hogyan kell igazolni a felmentéseket. A honvédelmi miniszter tudvalévőén elrendelte a hadkötelezettség teljesítésének havonként való ellenőrzését s a napokban érkezett meg újabb rendelkezése a felmentések igazolásáról. Erre nézve a hatóságokkal közli, hogy a felmentési jogcím csak akkor ismerhető el, ha a felmentés 1917 április 20-ika után történt, további engedé­lyezés esetében pedig, ha a felmentés 1917 áp­rilis 20 és 1918 április 30 közt a revízió során érvényben volt, amit a felmentett szabályszerű igazolvánnyal tartozik dokumentálni. Az 1918 március 1 után újonnan engedélyezett vagy meghosszabbított felmentésekre vonatkozó iga­zolványok akkor érvényesek, ha a 208.309—1918 —9 sz. rendelettel rendszeresített dombornyo­­másu bélyegzővel vannak ellátva. Akiknek fel­mentésük meghosszabbítása 1918 április 30 után még el nem döntetett, vagy akiknek fel­mentését e határidő után kérték, kérvényük el­intézését legfeljebb 10 hétre szóló szabályszerű bevárási engedély alapján a nem tényleges vi­szonyban bevárhatják. Ezek a bevárási engedé­lyek tehát igazoló okmányul elfogadhatók. Had­­seregszáliitó üzemek alkalmazottainak 1917 áp­rilis 20 elölt kiállított felmentési igazolványai is elfogadhatók igazolás gyanánt, de csak abban az esetben, ha annak 1918 május 1-én túl tartó érvényességét az üzem katonai vezetője, vagy valamely katonai kiegészítő parancsnokság az igazolványra vezetett záradékkal igazolta. i At uj bérkocsi díjszabályzat Komárom - ban. A bérkocú dijak a bérkocsi tulajdonosok kérelmére szikértők meghallgatása után — figye­lemmel a városi tanács 10892)918. sz. határo­zatára. a háború további tartamára a követ­kezőkben állapíttattak meg: KétSwas E§yl«rai bérkocsinál: 1. Egész napi fuvardíj 80 K 50 K 2. Fél napi fuvardíj 50 » 30 » 3. Egy órai fuvardíj 8 » 6 » 4. Fél órai fuvardíj 4 » 3 » 5. Vasúti indóházakhoz vagy onnét a városba a) nappal 6 » 4 » b) éjjel 9 » 6 » 6. Egyik vasútállomástól a másikig 8 » ß » 7. Hajóállomáshoz, vagy óimét a városba 3 » 2 » 8. Az erődítmények bármeiy pont­­j ira (Csillagvár, igmándi, mo­nostori, valamint a Duua bal­­partján levő III —XI. számú várerődökhöz,továbbá a szőnyi határbeü járvány barakokhoz és Paptelek pusztához (a vár ki­vételével) vagy onuéta városba 9 7 9. A monostori szőlőkbe vagy onnét a városba a) az iskoláig 7 » 6 b) az iskolán túl 10 * 8 10. A földmives iskolához vagy vissza 12 9 11. Kisszőnybe vagy vissza 9 7 12. Gőztéglagyárhoz vagy vissza 9 > 7 13. Lakodalmaknál és temetéseknél 12 » 9 14. Keresztelésnél 10 7 15. Sétakocsizás 1 órára 16 12 Ezen viteldijak 3 személyig értendők, min­den további személy után 80 fifér, 10 éven aluli gyermek után azonban 20 fillér fizetendő. Az 5 —14. alatti fuvarozásnál, ha ugyan­azon személyek által vétetik igénybe félórai várakozást beszámítva visszafelé a megszabott díjnak csak fele fizetendő. A kocsikban el nem férő nagyobb pod­­gyász után GO fillér fizetendő. Vidékre való fuvarozásnál a fuvardíj 1 lovas bérkocsiért 20 kilométeren belül egész napra 60 korona, fél napra 40 korona, azontúl szabad egyezkedés tárgya, 2 lovas bérkocsiéit 20 kilométeren belül egész napra 90 korona, fél napra 50 korona, 20 kilométeren túl a megye határán belül 100 korona, azontúl sza­bad egyezkedés tárgya. Ha a bérkocsi délután 1 óráig visszaérke­zik fél napi, azontúl egész napi fuvardíj fizetendő. Ezen díjszabás 1918. évi julius hó 6 án lépett éleibe. x A rekvirált fémtárgyak beszolgáltatására e hó 17 ik napját tüzten. ki, felhívja tehát a ha­tóság a beszolgáltatásra köteles feleket, hogy lefoglalt fémtárgyaikat a bizottságnak e határ­időn belül a városi gázgyárban levő átvételi helyiségben adják át. A beszolgáltatás elmu­lasztása a kihágási eljárás megindítását vonja maga után. HÍREK. — Egyházkerületi felügyelő. A dunáninneni evangélikus egyházkerület a fejér-komáromi esperesség felügyelőjét: lándori dr. k'éler Zol­tánt választotta meg kerületi felügyelőjévé. Kö­zel negyedszázados egyházi közéleti tevékeny­séget jutalmazott meg ezzel a díszes méltóság­gal az egyházkerület, munkásságot, melynek a helyi evang. egyházközség éleiében is mara­dandó emlékei vannak. — Uj joggyakornok. Az igazságügyminisz­ter dr. Varjú József végzett jogászt, a harctéren tanúsított vitéz magatartásáért többszörösen ki­tüntetett tartalékos tüzérfőhadnagyot, Varjú Jó­zsef pénzügyi tanácsos szépkészültségü fiát a győri kir. Ítélőtábla területére joggyakornokká nevezte ki. — Pénzügyi kinevezések. A pénzügymi­niszter Bánya Sándor pénzügyi tanácsosi cimmel és jelleggel felruházott pénzügyi titkárt, a komá­romi kir. pérszü.yigazgatóság eme rokonszenves főtisztviselöjét pénzügyi tanácsossá, Micsky F. Imre ellenőrt pedig végleges minőségű pénzügyi segédtitkárrá nevezte ki. Mindkét jól megérde­melt előléptetés nagy örömet keltett a tisztvi­selők és azok tisztelői körében. — Uj királyi lanácsos. A király a komá­romi kir. pénzügyigazgatóság egyik érdemes, köztiszteletben álló tagját, Kövesdi József kir. pénzügyigazgatót kiváló szolgálatai elismeréséül királyi tanácsossá nevezte ki. — Alapi Gyula dr. a főuárosi sajtóban. Egyik régi, tekintélyes irodalmi képeslapunk, az Ország-Világ legutóbbi számában közli Alapi Gyula dr.-nak, Komáromvármegye főlevél­tárnokának arcképét a következő, igazán meleg elismerő sorok kíséretében: „Egyike azon agilis és lelkes embereknek Alapi Gyula dr., a ki a háború első hónapjai­ban a Vörös Kereszt szolgálatába állott s azóta fáradhatatlanul, buzgalommal teljesiti azt a kötelességet, melyet az eiső pillanatban vállalt. Nem az első láz, nem a szerepelni akarás, de melegen érző ielke szavát követte, mikor amúgy is nagy elfoglaltsága mellett vállalkozott, hogy Komárommegyében a Vöröskereszt. hivatását az egész megyét átfogó szervezetté épiti ki. Nehéz feladat volt, — s mégis fényes ered­ménnyel oldotta meg. A hadisegályes panaszok orvoslására felállított „Vöröskereszt néphivatala* is legnagyobbrészt az ő érdeme, mely hivatal netnes és céltudatos munkát végez még ma is. Az erdélyi menekültek gyámolitása, a megyé­­jebeli sebesültek hazaszállítása, társadalmi jótélconycélu akciók szereezése körül lanka­datlan szorgalommal dolgozik. Eredményekben gazdag munkásságáért gyors egymásutánban háromszor érte kitün­tetés. A Vöröskereszt hadiékitményes ezüst diszérmét, azután a II. osztályú polgári liadi­­érdemkeresztet, mig most a Ferenc józsef-rend lovagkeresztjét kapta érdemei legfelsőbb elis­­merésekép.“ Jól eső érzéssel, igaz örömmel olvastuk e sorokat, amelyek Alapi Gyula dr. kiváló mun­kásságát méltányolják és büszkén valljuk őt kollégánknak. — Kitüntetés és jutalom Szép kitüntetés érte Marcsa György községi elemi iskolai tanítót, c. igazgatót, a városi munkapárt aleinökét, a ref. takarékpénztár igazgatóját. A nevelés és oktatásügy terén való nagysikerű munkássága, továbbá a közélet terén is érvényesített értékes tevékenysége el smeréseül a vall. és közokta­tásügyi miniszter elrendelte, hogy részére 500 kor. jutalom uíaiványoztassék. —Rendkiofili közgyűlés. Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 18-án délelőtt fél íl órakor a vármegyei székház nagyterméDen szeretett Királynénk felséges személyével kapcsolatban terjesztett gaiád rá­galmakkal szemben való állásfoglalás tárgyában rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlésre a törvényhatósági bizottság igen tisztelt Tagjait van szerencsém meghívni. Komárom, 1918. évi julius hó 10-én. Hazafias üdvözlettel gróf ! Dezasse János, főispán. — Haza a fogságból. Igaz örömmel érte­sülünk róla, hogy Kontár István kir. foiyamfő­­mérnök, a komáromi társaság régi, rokonszen­ves tagja, Konkoly Thege Kálmán veje a múlt hét folyamán sok viszontagságok között haza­tért orosz hadifogáságból .Kontúr Pzsemysl be­vételekor, 1915 március 22-én esett hadifog­ságba s legtöbb időt a Madzsúria határánál fekvő Csita szibériai városban töltött, mely Komáromtól mintegy 6000 kilométernyire fek­szik. Melegen üdvözöljük őt szerencsés haza­térése alkalmából! — Elhunyt plébános. Az egyházmegyének halottja vau. Kábik József Géza szomódt plé­bános huzamosabb idő óta tartó szívbajában junius 29 én elhunyt. A megboldogult 1863 ban született Nagyigmándon s fölszerelése után két évig, 1887 töl 1889 ig győrnadorvarosi, 1893 ig tatai káplán volt, akkor nyerte el a szomódi plébániajavadalmat. Mint szerény lelkipásztor éppen huszonöt éven át gondozta a szomódi, agostyáni, dunaszentmikiósi híveket s lelkipász­tori teendői mellett időt talált hívei anyagi érdekeinek istápolására is. Maradandó érdeme­ket szerzett németnyelvű híveinek megmagyaro­­sitásában is. Paptársai és hívei őszinte részvéttel kisérték utolsó útjára. — Eljegyzés. Koltay Rudolf a helybeli 18. számú helyőrségi kórház I. oszt. számvevő őrmestere eljegyezte Kothay Annuskát, Kothay János ógyallai földbirtokos kedves és bájos leányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom