Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-03-23 / 12. szám

$ oldal. , Komáromi Ga^ok* 1918. március 23. toly Lajos, Edvi József, Ratar János, Egyed László, Sverteczki József, Huszár Ferenc, Kmety Imre, Pápai András, Imely Mihály, Ka­­kula István, Wrabel Kálmán, Lózsi Vilmos Nagy Kálmán, Horváth István, Csapkovics Mi­­háiy, Bobu György, Megyeri Lajos, Machata János, Fankó István, Rédl Vince, Blaskó Mi-, hály, Dubovics László, F. Kiss József, Szmo­­trcs János, Marineszku György, Raten János, Balogh Lajos, Len Flóris, Pokics Lajos, Babos Boldizsár, Marci Pál, Sós Pál, Jerzsán András, Schalkhammer Ferenc, Bireu János Simon, Hrabroszki András, Purzsa Péter, Dán György, Nagy Johán. Kurdi András, Kovács Mklós, Fiedel György, Grezsó István, Nagy István, Kotba Márton, Barna János, Molcsik Ignácz, Joher János, Szantamorian Filirman, Márku János, Róth József, Bakos Lukács, Sandrai Ferenc, Ortuleszku János, Gáspár György, Speier Ferenc, Stemmer József, Angerman János, Kusmir Domonkos, Kozsda János, Farkas Vil­mos, Gacsák László, Schmidtmayer János nép­felkelőknek ; Tóth Miklós, Tabajd János, Rigó József, Váradi János, Aska József, Poszpilhal György, Ambrus Károly, Luka Pál, Braun Ernő, Gavró László, Német Ferenc, Tóth György, Varga Lajos, Kozmán Károly, Pörköl János, Kaján János, Jón János, Némedi József, Nikoreszku József, Parvuleszku Illés tart. honvédeknek ; Tanai Zsigmond, Szigeti Imre, Bartal Mihály, Hun János, Oravecz István. Pitter Mihály, Kanyicska Boldizsár, Fodor József, Bi­­véky Gábor, Száraz János, Balázs Sándor, Sprédl József, Varga György, Lator (Ödön) Lajos, Pálinkás Antal, Blum Mór, Varga Lajos, Stakó Lajos, Lackinger Károly, Jobbik Mihály, Bódog Arnold, Szulán János Polgár Elemér, Szabó János, Németh Lajos, Szita János, Nagy István, Biró József, Deutsch Miksa, Szányi Károly, Tót Mihály, Tót Kálmán, Mészáros István, Reinhoffer Antal, Langsfeld Gyula népi. őrvezetőknek. Demjén Károly egyévi önkéntes őrveze­tőnek. Tők, János Sebestyén János, Hauser József, Székely Károly, Dragita Mihály, Vlcsány József, Weisz Jenő, Lusztig József, Badics Gábor, Szabó Gábor, Jatarán György, Fekete József, Muntyán Mik ós, Német Bálint, Szalai Sándor, Viktor János, Lalák Lajos, Kapitány József, Nagy János, Szirb Dömötör, Máthé Sándor, Mártha Miklós, Hullám János, Urzu Velku, Raab Lajos, Sántó Pál, Obadauer János, Gyere György tizedeseknek: Stefkovics József, Tichy Nándor, Hátter­űik Antal, Weisz Dezső, Leichtinger Ferenc, Csákány István, Humicza Dénes, Horvát Béla, Bodis József, Propner Imre, Cseh Kiss József, Hangyái István, Gaál Gyula, Csontos József, Jón Més, Zednik Emil, Szabó Károly, Kalmár Károly szakaszvezetőknek; Maruch Péter, Czéli Ádám, Balatinácz András, Fencsán Miklós, Szalay Sándor, Varga Vincze, Balog Ferenc, Kovách János őrmes­tereknek ; Laky Vincze tart. liadapródjelöltnek; Guáth János fészámvivőnek; Gáncs Imre I. oszt. számvivő altisztnek; Pörös Ferenc tiszti­szolgának ; a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján : Mészáros János tart. honvédnek, Rajszák Tibor népf. árkásznak, Szalai Flóri, Erdős Gyula, Sipos Lajos népfölkelőknek. — fi kereskedők körében állandó a pa­nasz a 6 órai kötelező zárás miatt. A panaszt mi is indokoltnak találjuk, miután hat órakor egészen világos van s igy ma már nincs semmi értelme nincs a gázmegtakaritás szempontjából elrendelt téli zárórának. Figyelmébe ajánljuk tehát a hatóságnak, hogy a kereskedők és kö­zönség érdekei egyaránt azt követelik, hogy a záróra legalább 7 óráig meghosszabbittassék. — Halálozás. Erber Sándor halászmester élete 57., boldog házassága 32. évében folyó hó 21-én jobblétre szenderült. Temetése ma délután 5 lesz a helybeli róni. kath. temető halottas házából. Elhunytát özvegye szül. Pécsi Lidia s kiterjedt rokonsága gyászolja. Nyugod­­jék békével!_____________________________ Szép ebédlő bútor jutányosán eladó. Megtekinthető: Újváros, Országút 48. sz. alatt. MŰVÉSZÉT. (-) Berzsenyi Janosffs József hisztestélye- Ugyan már a hangversenyek, az előadások te­kintetében szezon végéről lehet beszélni ami­kor a teltház nagyon ritka dolog, de úgy lát­szik, a mi közkedvelt zongoraművészünk Ber­zsenyi Janosits József műszaki tanácsos zene­előadásai e tekintetben kivételek, mert akár a főszezonban, akár a szezon végén mindig zsúfolásig megtelik ezeken a vármegyeház nagy­terme. így volt ez most vasárnap is, amikor Liszt átiratai címmel az átmeneti korszakról tartott értékes előadást Liszt leghatalmasabb átiratai bemutatásával. Zsúfolásig megtelt ezút­tal is a hatalmas nagy terem. Az előadás előtt dr. Alapi Gyula a Jókai egyesület főtitkára úgy az egyesület, mint a nagyközönség nevében hálás köszönetét fejezte ki Berzsenyi Janosits József műszaki tanácsosnak azokért a sok sok élvezetes estékért, amelyek kapcsán a klaszi­­kus zenét népszerűvé tudta tenni Komáromban. Majd Berzsenyi janosits kezdte el tanulságos előadását, amelyet a díszes közönség nagy ér­deklődéssel, élvezettel hallgatott és sűrű tapsok­kal viszonzott. Verdi: Don Carlos, Aida, Tru­badúr — Meyerbeer; Hugonották operáinak. Liszt mester kezeáltal megalkotott átiratait ját­szotta el előadás közben az ö nagy zenetudá­sával. Érdekes, amikor a Trubadúr opera ha­talmas átiratát befejezte, bocsánatot kért a kö­zönségtől, hogy egy| kicsit kipihenhesse magát, amielőtt a Hugonottákba belekap. A közönség azt hitte, hogy most legalább is tiz perc szü­net következik, de a hallgatóság kellemesen csalódott, mert a művész úgy értette a pihenést, hogy pár kisebb, bájos Liszt átiratot játszott el, köztük egy olyat is, amely nyomtatásban sosem jelent meg, ő is csak hallásból tanú ta meg. Mindenesetre nagyon kár volna, ha e bájos átirat feledésbe menne, mielőtt nyomtatásban megjelenne. A gyönyörű előadásnak méltó be­fejezése volt a Hugonották átirata, amely való­sággal magával ragadta a közönséget. A rnü­­értő közönség többször zajosan megtapsolta a népszerű művészt. KÖZGAZDASÁG. fiz uj termés biztosítása. A földmivelésügyi miniszter rendeleté Komárom megyéhez. Serényi Béla gróf földmivelésügyi minisz­ter a következő rendeletit intézte Komárommegye törvényhatóságához: Hoszas küzdelmünk negyedik tavaszán J fakadni kezdenek a békét hozó reménység első rügyei. Dicsőséges véghez és nyugalmas békéhez közeleg a súlyos megpróbáltatások ideje. Jövőnk elé bátran s kifejtett küzdelmünkre büszkén tekinthetünk. De még nem ért véget a nehéz küzdelem. Ellenségeink még arra szmitanak, hogy nekik kezdve a küzdés hosszúsága és kimerülnek erő­forrásaink. Valóban nagy föladat elé állít a további küzdelem, súlyos erőpróba előtt áll a nemzeti erőkifejté* minden tényezője, mindenekfölött a magyar mezőgazdaság. Napról-napra fokozódnak föladatai s napról-napra kevesbednek ehhez szükséges eszközei. A hadkötelezettség már csanem minden rendelkezésre álló férfimunkaerőt elvont a ba­rázda mellől, hadiszolgáltatások folytán pedig az igaerő is oly mértékben megapadt, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet a mező­­gazdasági termelés folytonosságát biztosítani. Mindazáltal meg vagyok róla győződve, hogy a tavaszi munka ez évben is sikerrel fog járni, ha a szabadságolt katonák s a hadifoglyok munkája mellett az itthonmaradottak is erejük végső megfeszítésével s minden idejük lehető legteljesebb kihasználásával nekilátnak a mun­kának. A hivatali elődöm által kiadott körrendelet már kimerítően jelezte azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel a hatóságok szervezhetik a termelést és biztosíthatják, hogy egy talpa­latnyi termőföld se maradjon megművelés és termés nélkül. ? Amidőn az ott elmondottakra itt crák egyszerűen utalok, a magam részéről azon meg­győződésnek adok kifejezést, hogy úgy alispán ur, mint a törvényhatóság, a járások és köz­ségek minden egyes tiszviselője és alkalma­zottja ma jobban, mint valaha, átérti és átérzi a nagy idő követelményeit. Mert e pillanatban, a gazdasági év ter­melésének megalapozása idején, a közigazgatási hatóságoknak, a földmivelésügyi igazgatós hiva­tott munkásaiuak és a gazdatársadalom vezető­inek nem lehet annál fontosabb föladata, hogy okos intézkedésekkel, körültekintő szervezéssel, ha kell, parancsoló szóval és erélyes kézzel munkában állítson mindenkit és mindent, amivel küzdő hadseregünk s népünk mindennapi ke­nyere, valamint a háborús és békés életének ezer szükséglete a magyar földből előteremthető. Hangsúlyozni kívánom különösen annak a fontosságát, hogy gazdáink talán nagyobb pénzbeli haszonnal kecsegtető kísérletezések helyett elsősorban és főleg olyan terményeket termesszenek, amelyek a hadsereg ellátása és a közélelmezés biztosítása szempontjából ma elsőrendű fontossággal birnak. E tekintetben, valamint ott is, ahol egyesek esetleg nem tud­nak, vagy nem akarnak a kötelességérzet ama fokára fölemelkedni, amely egy parcella parla­gon maradását is egynek tartja most a háború dicsőséges kimenetelének kockáztatásává', a ha­tóságoknak lesz föladata, diogy irányitólag &. ahol szükséges, a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel kényszeritőleg is föllépjenek. Nem kétséges előttem, hogy ebben a fon­tos munkában a földmivelésügyi igazgatás szer­vezetéhez tartozó tisztviselők épp úgy, mint a közép és nagybirtokosok osztályoknak a haza­fias kötelességteijesitésében mindig elöljáró, tagjai, valamint a gazdatársadalom szervezetei is a nagyidők nagy követelményeit átérve fog­nak a közigazgatási hatóságoknak a kívánatos cél elérésében segédkezni. Amidőn a fontieket a hazafi aggodaldm komolyságával és a jövőbe vetett reménység; érzésével az alispán ur figyelmébe ajánlom, biztosítani óhajtom egyúttal a hatóságokat s a magyar gazdatársadalmat, hogy további rend­kívüli erőkifejtéshez kormányzatom részéről sem fog hiányozni semmi támogatás, ami a mostani körülmények között kormányzati rész­ről megadható. Szerkesztői üzenetek. K. b. flagybecskerek. Megkaptuk hangu­latos cikkét, a melyet azonban sajnálatunkra, rajtunk kivül álló okok miatt, ez idő szerint nem közölhetjük, m. I. Felszólalását nem kö­zölhetjük, Hangsúlyozni kívánjuk, hogy azzal mindenben egyetértünk, de az ily tárgy felszól­alás közlése nincs megengedve. Dersek. Csak ismert szerzőktől. Hadisegéiy. A magasabb ha­­eisegélyek kifizetése nemsokára az egész vo­nalon kezdetét veszi. NYILTTÉR. Mindazoknak kik felejthetetlen feleségemnek f. hó 17-én végbe­ment temetésén résztvenni, vagy részvétüknek bármi utón kifejezést adni szívesek voltak ezúton feje­zem ki átérzett őszinte köszöne­­temet. Preszler Viktor. A szerkesztésért a főszerteszt« a felelős. < , Szerkesztő: Mészáros Lajos János. Lapkiadó: Spitzer Béla. f romatott Spitzeir Sándor körtyvnyemdájitai) tonwUői*

Next

/
Oldalképek
Tartalom