Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-16 / 11. szám
2, old a Komáromi Lapok." fi? 18 márdes ML mentesítő társulat agilis igazgatója tartotta, aki a társulat múltját ismertető bevezetés után Csallóköz mai védmüveit és jelenlegi belvizlevezetési rendszerét tárta a hallgatóság elé világos előadásban. Az előadás érdekességét nagyban fokozta az annak kiegészítő részét képező monstretérkép és grafikon, melyek könnyen áttekinthető képet nyújtottak a töltésekről. csatornákról és szivattyútelepekről s az az egyes igazgatási és üzemágak költségeinek emelkedéséről. Majd a közeljövő feladatait és munkaprogramját fejtette ki az érdemes előadó, melyből örömmel győződhetett meg az érdekeltség a belvizlevezetési rendszer tökéletesítését célzó újabb csatornázási és szivattyútelep építési tervekről Ezek a tervek, ha a szükséges anyagi eszközök a társulat vezetőségének megadatnak és rendelkezésére bocsáttatnak, hamarosan dűlőre juttatják a többtermelési probléma sikeres megoldását és visszaidézik a régi jó időket, amikor még Csallóköz „aranykert“ néven volt ismeretes. A társulat jövőbeli tervei közül kiváló fontossággal bimak a legjobban igénybevett keszegfalu-apácaszakállasi csatorna megosztása és tehermentesítése, a komáromi csatornarendszer fejlesztése és mellékhállózatának kiépítése, a gutái csatornarendszernek két uj szivattyúteleppel leenctó kiegészítése, a ftissi határban a ronkai elsőrangú szivattyútelep kiépítése s az eddig az összekötő csatorna közvetítésével a keszegfalusi főcsatornán lefolyó belvizeknek a nagy Duna felé terelése, valamint Pozsony és Győr megyékben szintén újabb szivattyútelepek cs csatornák létesítése. A hallgatóság látható érdeklődéssel fogadta a köze! ötnegyed órán át tartott vonzó előadást s annak befejeztével hálás tapsokkal adózott Bálint István előadónak. A felolvasó ülést Kenessey Béla osztályelnök köszönő szavai zárták be. Az ülés után az osztály tagjai vendégeikkel együtt a Magyar Kirá!y-száiló éttermében barátságos Vacsorára gyűltek össze. A VÁRMEGYE. £gy haui közigazgatás. Koma rom-várni egye közigazgatási bizottsága kedden tartotta rendes havi ülését gróf Dezasse János főispán elnök ele alatt. Az ülésen megjelentek: Asztalos Béla alispán, dr. Madarassy Pál árvaszéki-elnök, dr. Witausek Károly tiszti-főügyész, dr. Mezey János tiszti-főorvos, Berzsenyi Janosits József műszaki-tanácsos, Bartha János kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Mircse Lajos kir. tanfelügyelő, dr. Füves Károly kir. ügyész, Molnár Imre gazdasági-felügyelő, Foltényi Alfréd kir. főállatorvos előadók, továbbá Baranyay Géza, Jaross Vilmos, Thaly Ferenc biz. tagok és dr. Zsindely Ferenc jegyző. Az előadók jelentéséből kiemeljük a következőket : Különben már is meggyőződhettünk az előadó által ismertetett pontos statisztikai adatokból, hogy a 15 év előtt létesített s azóta fokozatosan szaporított társulati szivattyútelepek mily óriási munkát végeztek s mennvi hasznavehetetlen vizállásos területet menteitek meg a rendszeres mezőgazdasági kultúrának. Nem lesz érdektelen ezen adatokból néhányat vázlatosan ideiktatni. Az 1916. év, mint eddig legkedvezőtlenebb szivattyuzási üzemóraszáma 11849-et tett ki, tehát több mint tízszer annyit, mint a legkedvezőbb 1909-es esztendőé. Az 1916. évben az ártérből szivattyúzás utján eltávolított vízmennyiség minimális számítással 743 millió hektoliterre rúgott, ami a Balatonon szétterítve, annak vizszinét 13 centiméterrel emelte volna s annak lefolyásához még a Duna medrében is kis vízállásnál 20 ó a lett volna szükséges. Ez a mennyiség Csallóközben körülbelül 12000 hold terület évi csapadékának felel meg. Ez a fokozott 1916. évi üzem 27000 métermázsa, vagyis 270 vaggon szenet emésztett fel egyéb üzemköltségeken kivül. A belvizvezetési költségek emelkedésének illusztrálásául kiemelte az előadó, hogy mig 1902-ben 33000 koronát fordított a társu at belvizlevezetésre, addig ezek a költségek 1917-ben, a csatornamélyitési munkálatokat is beleértve, 450000 koronára rúgtak. A társulati csatornahálózat mai hossza közel 500 kilométer 10 szivattyúteleppel, e védtöltéseké 116 kitométer s a társulati telefonhálózat 180 kilométer. Több szem, többet lát. — A közönség rovata. — fl közegészségügg és a káuéhnz. Tisztelt Szerkesztő Ur! Régen figyelemmel kisérem b. lapjának ezt a rovatát, várván arra, hogy a közönség köréből majd csak akad valaki, aki felszóllal a komáromi kávéházak füsttel teli rossz levegője ellen. Több heti hiábavaló várakozás után kénytelen vagyok tollat ragadni és felhívni a városi közegészségügyi hatóság figyelmét, hogy rendelje el mielőbb a kávéházak megfelelő szellőztetését. Mert mégis csak lehetetlen állapot, hogy ezekben a kávéházakban olyan nagy füst terjeng esténként, hogy az emberek alig ismerik meg egymást. Kiváló tisztelettel: Dr. K. M. * fl hús árak. Egy háziasszony írja: Maholnap már a húst nem lehet megfizetni, úgy emelkedik hétről-hétre az ára. Éppen ideje volna már, ha hatósági intézkedés történnék ennek az eljárásnak megrendszabályozására. Mert az csnk még sem járja, hogy mikor az élő marha ára száll, a vágott húsé emelkedik. Az alispán jelentése a közigazgatás zavartalan menetéről számolt be. A tisztifőorvos jelentése a közegészségügy állapotát kedvezőnek ítéli. A vármegye területén előfordult február hóban 14 községben difteritisz 19 megbetegedéssel és 2 halálozással, 2 községben 23 kanyaró megbetegedés, vőrheny 9 községben 20 megbetegedéssel és 3 halálesettel, hasi hagymáz 5 községben 5 megbetegedé sei A Megyercs községhez tartozó Violini pusztán a telepesek közt trachoma lépett fel nagyobb mértékben úgy hogy 4 egyénnek kórházi ápolása vált szükségessé. Végül orvosi változásokról tesz jelentést. Az államépitészeti hivatal főnöke előadása szerint az állami- és törvényhatósági-közutak állapota egyaránt jó, a kavics szállítás a fedőanyag vasúti szállítása is bár egyelőre szerény kerekben megindult. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy egyenes adókban 1346893 K tartozással szemben 1922881 K fizetés történt és igy 575987 K kifizetés van, ami a múlt évi hasonló időszakhoz viszonyítva 354433 K-val kedvezőbb eredmény. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a keszegfalvai, megyercsi környei, kecskédi és kocsi elemi népiskolákat és ovódákat látogatta meg, melyek tanítói közül többen katonai szolgálatot teljesítenek és az iskolázás csak váltakozó rendszer mellett folyhatik. A kir. ügyész jelentése szerint a törvényszék foglyainak létszáma február végével 31 Csakhamar megtelték az előkészületeket a főzéshez. Szerencsére jóféle halakban bőséges készletük volt: kecsege, harcsa, ponty elegendő került a hatalmas bográcsba. Ezalatt pedig tovább folyt a vidám mulatság. Muzsika, nóta fokozta a hangulatot. Az öreg ts szivvel-lélekkel vMte ki részét a málatságból, sőt a nótázásból is. Csak olykorolykor vonult kissé félre, hogy gyönyörködjék az őszi verőfény ragyogó pompájában fürdő — a csillogó Duna, a sötétlő Prépost sziget és az almási hegyek határolta — vidék szép panorámájában. Végre elérkezett a „tálalás“ ideje. Persze asztalnak, széknek, tányérnak hire-haniva sem volt. A halászok hatalmas zöld tálja volt az egyetlen étkezőedény. Sebaj! Asztalnak pompás volt a gyep; a székek helyett ott voltak a gyékényszőnyegek, melyekre kényelmesen leheveredhetfünk a párolgó halász lé körül. Tányér helyett pedig kapott mindegyikünk egy hatalmas karéj kenyeret. Erre kivehette mindenki a maga halporcióját. A levét azonban a közös tálból kellett volna kikanalazni. De hogyan? Csak a halászok négy kanala állott rendelkezésünkre. Mi pedig vagy 10—12-en voltunk. És a nagy sietségben bizony a kanalakat magunkkalhozni elfelejtettünk. Ezen a problémán se kellett soká a fejünket törnünk. Csakhamar kisegített a zavarból a halászkonipánia „mesteré“-nek : Czilling Mihály uramnak leleményessége. Megfelelő számú dunai kagyló már szétnyílt félhéját hozatta fel a Duna partról. Épen olyan formájú és nagyságú az, mint a kanálfej. A „legények“ kimosták, kisurolták tisztára, azután kanálszár nagyságú fűzfavesszőkbe csiptetették és e „nyelet“ madzaggal még hozzá is erősítve : készen volt a legideálisabb kanál. A vendégek mindegyike ilyen kanál után törte magát. Az öreg ur maga is azzal evett hatalmas, jó étvágygyal. Sőt magával is vitte — emlékül. Meg is őrizte, sokaknak mutogatta, talán még hagyatékában is feltalálható. Az iz etes halászlé, az érdekes millieu, a zene, jó bor, a pompás nyárias őszi szép este percről-percre növelte a vidám hangulatot és a jókedv árja az egekig csapongóit. Mondanom se kell, hogy késő este vetett végett a l.ésőbb is sokat, igen sokat emlegetett kedves kirándulásnak. * * * Egy másik „halászlé“-s epizód is megérdemli a feljegyzést. Az öreg ur szenvedélyes tarokkista volt és mint ilyen, egyik tagja a „históriai“ tarokk parthiénak, mely a szabadelvű párti clubb egyik sarok asztalánál ütötte fel tanyáját és amelynek tagjait — a „kibiczekkel“ együtt Ferraris 'művészi ecsetje meg is örökített. Rendes tagjai: Jókai Mór, Tisza Kálmán, Nedeczky Pista bácsi és Sváb Károly voltak. E kedélyes társaság tagjai téli saisonban időnként Jókai Mórnál gyűltek egybe „parthie“-ra és ezt követő kedélyes vacsorára is. Többször részt vettem jó nia^am is, nem a partidéban, hanem a vacsorán. Egy ilyen alkalommal, midőn épen az általam Komáromból szállított pompás „nyárson sült jász keszegek“ kerültek fogásra az ízletes különlegesség fogyasztására közben — eszme társítás következtében — szóba került a halászlé is. — Hát hiszen pompás ez is, de mennyivel jobb mégis a komáromi halászlé — jegyezte meg a társaság egyik tagja. Ha jól emlékszem, maga Tisza Kálmán. A komáromiak e büszkeségének dicsérete rögtönös elhatározásra ösztökélt. — Ha megengedi a társaság, a legközelebbi összejövetelre majd én gondoskodom hamisitlan komáromi halászléről. — Brávó! zúgott fel az általános helyeslés. Nyomban kitűztük a napot, a következő hét péntekjére. A menü is megállapitatott. MindenJd tudja, elis- = POLITZER MÓR meri és elmondja*, hogy Komárom, Nadof-ulca 19« tt........ üzletében a legszebb minőségű férfi cipői*, divatárui*, fehérneműé»* stb. l*aphatól*s
