Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-12 / 2. szám
harminc kilencedik évfolyam.* 2. uáUw KoroCroro,£l9l8.f január 12. -KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Politikai és társadalmi lap. ELŐFIZETÉSI ÁR: Kotyben és vidékre: *pé*i évié..........................Ifi K Téiérr«................................8 » «•gfeáétíe...............................4 » EGYES SZÁMOK KAPHATÓK Spitzer Sándor könyvkereskedésében, hói hirdetések és előfizetések is el fog ad latnak, továbbá »Szent István« és Slrch-féle könyvkereskedésben, valamint Sípos Ferenc és Szike Dénes könyvkötőknél Megjelenik minden szombaton. 2Egyes szám ára 30 fill. Hirdetések 3 hasábos petitsoronként 1 kor. Nyílttéri közlemények 3 basáin*, peütíoronként 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Komárom, Náőo.-u. 29. sz. hová a lap szellemi részét illáid közlemények, további a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk trssir, Iaivezór: Tuba János. » í; r 1 Főszerkesztő: Kiss Gyula dl*. A legnehezebb lecke •, most vár a fiatal, pelyhedző állu dia- j kokra. A háború kiszólilja őket a padsorokból és a legszigorúbb tanító, az élet tart kemény szigorlatot : most mutassátok meg fiuk, mit tudtok ! Minden rokonszenves figyelmünk, minden meleg szeretetünk a nemzeti kert fiatal hajtásaié, a letarolt magyar rétek gyenge virágaié, akik a legsúlyosabb próba elé kerülnek, amikor még meg sem ismerhették az életet. Szomorú büszkeséggel bocsálhaljuk őket a nagy útra, melyen dicsőség, hírvilág terem- de ahol annyi fiatalon lobogó szívnek kell megállni, ha a sors úgy határozná. hogy még ők is a harctéire kimenjenek. A bizarr élet most tragikus meglepetéseket. ont. Tegnap még könyvekkel a hónuk alatt sétálgattak s rövidnadrágosan, pajzánsággal siklottak a mától a holnaphoz s most katonákká lesznek mielőtt az életet ismernék. Most állnak a sor alá a nemzet fájának legifjabb hajtárai, hogy bekerüljenek a honvédő magyarok hősi táborába. Bízunk a népek gondviselésében, hogy a jövő reményteljes virágos kertjét megkíméli attól, hogy ezeket az ifjú életeket is az áldozatok oltárára vigyük, bízunk a magyarok istenében, hogy a gyerekkorból a rettentő idők alatt férfiasságba szökkent első tavaszát élő ifjúság vére nem esik áldozatul a Háború Molochjának, mely már annyi ezer és ezer magyar ifjú vérét elnyelte. A Béke napja már megcsillogtatta első sugarait a napkeleti égen s ha a bresztiitovszki tárgyalások nem jutnak zátonyra, mielőbb meghozza nekünk nagy ajándékát. Lehelne-e szebb, drágább, becsesebb ajándéka ennek a vérét vesztett, megtaposott, elgyötört nemzetnek annál, ha most sor alatt álló ifjúságát, jövője reménységét érintetlenül visszakapná i Hadigondoző íléphiuatal. — Január 1. óta működik. — ft hadigondozó szervezetek. Teljes csöndben a vármegyeház egyik eddig is sűrűén látogatott helyiségében 1918. január 1. óta uj hivatal kezdte meg áldásos működését: a Hadigondoző Néphivatal-Tulajdonképpen átalakulásról van csak szó, mert a Vörös-Kereszt Központi irodájával kapcsolatosan három év óta működött a vármegyei hadsegéiyző hivatal, mint a vármegyei hadsegélyező és rokkant bizottságok szerve, ahol a hadbavonuitak panaszai, a rokkantak kérései, az özvegyek és árvák segélyezére nyert elintézést. A múlt év augusztusa óta ezekben is változás állott be: a háborús jótékonyság egy nagy, közös medret mélyített magának, mely hadigondozó néven felöleli a hadiözvegyek és árvák, a rokkantak és a hadbavonuitak családai mindennemű támogatását, panaszaik meghallgatására, tanácsadásra, segítésre hivatott. A községekben megalakultak a hadigondozó bizottságok, minden rokkant, hadiözvegy egy pártfogót, tanácsadót kapott, ezek összességéből áll a helyi (községi) hadisegélyző bizottság. Ezek jobbára egyéni, megfigyelő, tanácsadó munkát végeznek. Munkájuk sankciója, gyakorlati megvalósítása, kivitele a központi néphivatalra hárul. A járásokban a főszolgabirák elnöklete alatt a járási hadigondozó bizottság működik a a főszolgabíró, a törvényhatóságban pedig a középponti hadigondozó bizottság a főispán elnöklete alatt. Ezeknek a bizottságoknak a szerve, a hadigondozó néphivatal, mely gyorsan intézkedik, az egész organizmusban a szív munkáját végzi, a vérkeringése pedig a hadiárvák és a rokkantak tanácsadói, pártfogóihoz ér el. KOfóÁROfól LAPOK TÁRCÁJA. £gy halász feleségének regénye. — hageriöí Zelma elbeszélése. — Svéd eredetiből fordította: Osoáth Kálmán. Vége. Majd egy napi szárazföldi szabadságot kapott Börje, hogy bevezesse feleségét jövendő otthonába s megbarálkoztassa az uj élettel. Mikor aztán a kövekkel kirakott parton, a hol a zászlóknak kellett volna lobogniok s az embereknek örömrivalgással fogadniok az uj házaspárt • — kiszálltak, ott csak üresség s köznapi csend honolt s Börje észrevette, hogy felesége bfzo■ nyos csalódással tekintett körül. — Korán jöttünk. Az utat csodálatos gyorsan tettük meg e szép időben. S Íme még csak egy kocsi se vár ránk, holott még messze kell mennünk, mert a ház kívül van a városon — mondta akkor. — Se baj, Börje. Szinte jól esik kissé gyalogolni, úgy is sokáig ültünk a hajón — felelte ő. Aztán nyakukba vették az utat, a melyre még agg napjaiban sem gondolhatott szorongó sóhajtozás és fájó kéztördelés nélkül. Széles, kihalt utakon haladtak tova, melyekre az ő leírása nyomán tüstént ráismert. Úgy tetszett neki, hogy a komor templomban, valamint az emeletes házakban régi ismerősökre talál, de hol a fényes palota freskókkal ékesített ormával s hol a magas oszlopos márványlépeső ? Börje intett neki, mintha eltalálta volna gondolatát. — Messze van még odáig — mondta. — Még ha irgalmas lett volna hozzá s rögtön megölte volna reménységét. Akkor anynyira szerette Börjét. Ha önként elmondott volna neki mindent, nem támadt volna szivében aggodalom. Ám az a körülmény, hogy látta rászedetés miatti aggodalmát 's mégis tovább ámította, fölöttébb növelte keserűségét. Ezt nem is bocsátotta meg neki teljesen soha. Azt gondolhatta ugyan magában, hogy amenynyire lehetett, magával akarta őt vinni, hogy meg ne szökhessék előle, de ámítása olyan jéghidegséget keltett benne, hogy semmiféle szerelem föl nem olvaszthatta egészen. Végigmentek a városon, majd kiértek az azt határoló síkságra. Itt a komor sánc-árkok és a magas, zöld földhányások sora arra a korra emlékeztetett, a mikor még meg volt erősítve a város és azon a ponton, a hol mindez egy sánc körül egyesült, néhány ódon épületet látott meg egy kerek tornyot. Félénk tekintetet vetett rá, de Börje bekanyarodott a tengerpart hosszában húzódó sáncok felé. — Ez rövidebb ut — mondta, mert láthatólag csodálkozott rajta, hogy a férfi ily keskeny ösvényen tért be. A férfi egészen szófián lett. S a nő már átlátta, hogy Börje sem itélfe többé tréfának — amint elgondolta — feleségével a halászfalu szegény kicsi házába menetelt. Immár nem tetszett neki oly nagyszerű dolognak: haza vezetni jóravaló szülők gyermekét. Aggódni kezdett rajta, hogy esnék a nőnek, ha rájönne az igazságra ? — Hova megyünk Börje? — mondta végre, midőn jó ideig haladtak a hegyes szög alatt megtört tengerparti sáncokon. Börje fölemelte kezét s a halászfalu felé mutajott. Ott lakott édesanyja a homokdombon épült házban. Ám a nö azt hitte, hogy a síkság szélén látható egyik szép falusi birtokra mutat. Majd leszállottak a sivár közlegelőre és ekkor visszatért a nőnek minden aggodalma Ott, a hol valamennyi halom szépséget és Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomon bajosoknak és székszorutásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbe hozza.
