Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-02-09 / 6. szám
1918 február 9. „Komáromi Lapok“ 5. o'da). A kormány elhatározta, hogy ezt is a modern birtokpolitika szolgálatába állitván, azt néhány közép- és sok törpe birtokra osztva eladja. Az egyesület elnöke hosszas utánjárás után biztos ígéreteket kapott, hogy a felosztásnál 500 holdnyi alkalmas terület a Gazdasági Egyesületnek fog megvételre jutni. Ez éppen elegendő volna az előbb vázolt célokra, 350 holdon fokozatosan jó mesterséges csikólegelő telepíttetnék. 25 holdon kertészképző iskolával kapcsolatos bolgár-kertészet, 100 — 125 holdon pedig egy kis gazdaság, mely az alkalmazottak járandó ágaihoz szükséges takarmányt termelné. A bolgár-kertészet tekintélyes jövedelmet biztosítana; a vezető körök részéről itt is mindennemű támogatás biztosítva van : szakerők kirendelése, a berendezés megkönnyítése, magvak olcsó beszerzésének lehetővé tétele, sőt mezei vasút felállítása is. A vele kapcsolatos kertészképző iskolában mgyei legények, elsősorban kisgazdák fiai részesülnek gondos oktatásban, ezek visszatérve otthonukba nem csak maguk rendeznének be kertgazdaságot, hanem környezetükben is propagandát csinálnának az ügynek, s maguk mellett uj kertészeket nevelnének. Kiképzésük ideje alatt persze az iskola bennlakói lesznek, s bolgár-kertészet részére i zolgáltatják szükséges munkaerő egy részét, j mig oktatóik annak vezetését és felügyeletét j látják el. i A csikólegelőn mintegy 400 drb csikó j nyerne a legeltetési idény alatt — április végétől j késő őszig elhelyezést. Itt it kis gardák vol- j nának elsőbbségben; vármegyénk lóneveiése I bizonyára sokat nyerne azáltal, ha jó csikók, , amelyek eddig legelő hiányában istállóban ne- j velkedtek fel és csüngtek meg — itt olcsó ; díjazás ellenében szakszerű felügyelet mellett ! gondos és megfelelő ellátásban részesülnének. > Ha elegendő csikó nem volna bejelentve, e'kiilönitve növendék szarvasmarhákat is lehetne legeltetni. Nem lehet azonban annyi állatot össze- j gyűjteni csupán a legelőre számítva; jöhetnek i hosszas nyári esőzések, amikor lehetetlen a ; legeltetés — igy némi takarmánykészletről is j kell gondoskodni. A kertészet személyzetének s a ménes ! felügyelőinek fizetésük egy részt gazdasági terményekben kell kiszolgáltatni; végül a kertészet számára szükséges természetes trágyát is biztosítani kell. Mindezek előállítása az egyesület saját gazdaságában lesz csupán olcsón és fennakadás nélkül biztosítható. Ezért szükséges a 125 holdasra tervezett kis mezőgazdasági üzem berendezése. Az 500 hold megvételéhez szükséges anyagi erő megszerzése nem ütközik nehézségekbe ; az egyesület vagyona elegendő a bolgár-kertészet berendezésére és üzembe helyezésére. "A gazdaságnak házi kezelése azonban más tekintetből sem volna kívánatos; alapos megfontolás, tanácskozások és számítások lennének hivatva eldönteni, hogy e tekintetben mi volna a legelőnyösebb és célravezetőbb: haszonbérlet-e, feles gazdálkodási rendszer-e stb. ?“A részletek megállapítása minden t kintetben csak ezután fog megtörténhetni, de a tervezett létesítések a közel jövőben meg lennének valósíthatók, mert a birtokot a folyó év őszén át kellene venni. Éppen ezért a terv megérdemli, hogy már most foglalkoztassa a gazdaközönség érdeklődését, hogy üdvös eszméket váltson ki és hasznos eszmecserét indítson meg. A vármegye minden gazdája bizonyára tetszéssel fogadja ezt a tervet, s az egyesület vezetőségét annak megvalósításában s a létesítendő intézmények felvirágoztatásában — a saját érdekében is — támogatni fogja! Hepp Ernő. A kórházügy megoldása. Az a tanácskozás, mely hétfőn dé'után gróf Dezasse János főispán elnöklete alatt a vármrgyeházán lefolyt, a város és vármegye közegészségügye kérdésében m-vezetes dátumot fog alkotni : a két törvényhatóságnak teljes elvi megegyezésére vezetett, mely állami támogatá-sal egy modern nagy kórházat és egy speciális kórház felállítását fogja eredményezni. Gróf Dezasse János fői-pán hivatalba lépése alkalmával első felad tai közé sorozta a komáromi korház kibővítését és a iehetet'en elhelyezésű járvány kórháznak a város közepéről való Kitelepítését. E kérdések megoldása körül hű és lelkes munkatársat talált dr. Mezey János vármegyei tiszti főorvos személyében, aki szé es látókörre! és mgy kórházi gyakorlattal a kérdés áttanulmányozása után java-tatot terjesztett a fői pin elé, melyet az említett érte kéziét megvitatott. A tanácskozáson resztvettek : Asztalos Béla alispán, F Szabó Géza polgármester, dr. Mezey János, dr. Gaál Zsigmondi tiszti főorvosok, dr. Lipscher Mór kórh zigazgató, dr. Szijj Ferenc tanác-osok, dr. Karc-ay Miklós másodfőjegyző és Varjú Józ ef p. ü. tanácsos, számvevőségi főnök. Az elnöklő főispán bejelentette, hogy a tanácskozás anyagául szolgáló kórház létesítése, illetve kibővítés tárgyában illetékes tényezőkkel j tárgyal, és egyáltalán nem idegenkednek az | állami támogatástól, tehát a törvényhatóságok ■ megegyezésén múlik az ügy sikere. dr. Mezey János megyei főorvos ismer- j teti javaslatát. Ez két irányban jrgecesedik ki: \ először egy tüdőbeteg kórház létesítését állítja í fel kivitel gyanánt, me’y Tata környékén létesülve, kb. 400000 korona költséggel. Erre fedezetül kínálkozik az Eszterházy féle korháza'ap j 150000 korona, Komárom s?. kir. város járul- [ hatr a hozzá 50000 és az állam 200000 koro- i návak így léire leh tne hozni egy 50 ágyas j tüdőbeteg kórházat, mely a tüdővész elleni j küzdelmek is erős várául kínálkoznék. A tatai korház létesülése tehermentesítené j a komáromi kórházat a tüdőbetegektől. A második rész a javaslatnak a komáromi közkórház kibővítését célozza. Miután a betegek nagy részét a vármegye szolgáltatja, és megyei közkórház létesítésére nincsen ki átás, a vármegyének érdekében áll támogatni a városi közkórház kibővítését. Dr. Mezey a kórházat tehermentesíteni óhajija a nemi betegektől, ezeket Budape-tre irányozná, továbbá az aggok, csendes elmebajosokat egy menedékházba tervezi kihelyezni. így a kórház főépületében 100 ágyas sebészi, szülészeti, és nőgyógyászati és 50 ágyas belgyógyászati osztály nyerne elhelyezést. A főépület mögötti kisebb emeletes épület átalakításából nyerhető lenne a fö'dszinten 50 ágyas elmebeteg osztály és az emeleten 50 ágyas fertőző beteg osztály, természetesen mindkét rész elkülönítve teljesen kü'ön bejáratokkal. A kibővítéssel 70 ágyas uj osztá'y létesülne, 50 ágyas tüdőbeteg és 20 ágyas gyermekkórház. Ennek költségei kb. 400000 K.-t tennének ki a város 40000, a vármegye 160000 és az állam 200000 korona összeggel járulna hozzá ehhez a tervhez, mely a kórház ügyet sok évtizedre megoldaná, számolva a város jövő fejlődésével. Dr. Mezey előadása általánosan kedvező benyomást keltett; a vita során a teljes elvi megegyezés létesült és örömmel jegyezzük fel ezt a szép napot, melyen a két testvér törvényhatóság kezet fog e nagyszabású és emberbaráti terv megvalósítása érdekében. — Elárusító kisasszonyok jó fizetéssel alkalmazást nyernek, Cim a Több szem, többéi lát. — A közönség rovata. — A kéményseprők. A kéményseprő kérdésben mindkét érdekelt fél megszólalt. A közönség, amely a leghangosabban tiltakozik a mostani kéményseprések ellen, a kéményseprő céh is, a melynek egyik tagja védekezik és energikus hangon elhárítja a kéményseprőkről a felelősséget, mondván, hogy alig van kéményseprő munkás és azok is legtöbbször a közönség hibájából nem dolgozhatnak. Közben pedig, hogy mindkét részről folyik a szóharc és kölcsönösen elmérgesedik a helyzet, — vigan füstöl a kályha, a takaréktűzhely, persze nem a kéményen keresztül, hanem teleokádja a szobát és konyhát füsttel, a házbeliek végtelen bosszúságára, akik azután egyre-inásra küldözgetnek a „cuciért“, akinek persze annyi a dolga, hogy mindjárt nem szaladhat. Odáig fejlődött már a helyzet, hogy azt kölcsönös panaszkodással, vádaskodásokkal és hírlapi cikkekkel elintézni nem lehet. Végére kell járni a dolognak. Ezt kívánja, ezt sürgeti a közönség, de kívánják ezt maguk a kéményseprők is. A kéményseprő kérdésbe a hatóságnak minél sürgősebben bele kell avatkoznia. Meg kell vizsgálni a panaszokat; mindkét felet meg kell hallgatni és törekedni arra, hogy a kéményseprés jobb legyen. Nem a mi dolgunk és hivatásunk, hogy ebben a tagadhatlan fontos kérdésben tanácsokat adjunk, hanem az, hogy az igazságot keressük és a közönséget szolgáljuk. flz utcák tisztasága. A legtöbb utcában, egy-két belvárosi utcát kivéve, olyan szenny van, amit nem írhatunk ki az újságba. Tudjuk nagyon jól, hogy ezen a rendőrség tudna csak segíteni, mely az utcák beszenyezőit szigorúan megbírságolná. Azonban nincsen a hatóságnak ez ellenőrzésre embere. Nincsen rendőr. Pedig valamit kellene csinálni! Mert bizony ma szégyenletes állapotok vannak. fi komáromi mészárosok. Az alábbi levelet kaptuk, a melyet teljes egészében közreadunk : Tekintetes szerkesztőség ! Hallottam ugyan, hogy a mészárosok szeretnék a marhahús árát emelni, de bár eddig semmiféle hatósági intézkedés nem történt, e hó 6-án reggel már kerek 2 koronával felemelték az eddigi árakat. Hát ez lehet, s ha lehet, igy is lehet ? Hát nincsen nekünk hatóságunk, s ha van, miért nincs ? Köztudomású, hogy az élő mai ha árak igen lennt vannak, s ma már 3 kor. 60 fillér Budapesten az élő marha ára. Köztudomású, hogy Bécs városa f. hó 20-ától általában leszállította a marhahús árát és egységesen szabta meg az elejét 6 korona 80 fillérben, a hátulját 8 koronában. Úgy látszik, azt kell hinni, hogy Komárom nincsen Magyarországban, de még a monarchiában sem, s hogy, mintha a mészárosok ezen önhatalmúnak látszó tette talán előrevetett árnyéka a hatósági uj árszabásnak. Enélkül ilyent elképzelni is képtelenség. Tudtommal van a városban egy közélelmezési bizottság is, és abban bizonyára akad egy pár tag, aki kevésbé naiv, kevésbé hiszékeny, mint amilyennek az illetékes körök eddig bizonyultak. Talán nem ártana ezt a bizottságot döntés előtt egybe hívni, s a szegény, önzetlen, a felebaráti szeretetért lángoló szivü és lelkű, de az adókivető bizottság előtt vályogvető czigány módjára siránkozó mészárosok eme hallatlan túlkapását egykissé erélyesebb kezekkel megfékezni ? Reményiem, a tekintés Szerkesztő ur nem iRSindenki tudja, elis- = POLITZER MÓR meri és elmondja, hogy ------- Komárom, Nádor-utca 19. ..... üzletében a legszebb minőségű férfi cipők, divatáruk, fekérnemüek stb. l^aplxatól^-
