Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-26 / 4. szám
1918. január 26. Komáromi Luilok“ 5. oldal. — Kitüntetés. A király Csazy Pál ne■jnésóvári kerületi m. képviselő, magyar Vörös- Kereszt egyleti főmegbizottnak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának és kitűnő szolgálatainak elismeréséül a Ferencz Józsefrend hadiékitményes tiszti keresztjét adományozta a kardokkal. ... ... — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Keleti József állategészségügyi felügyelő, Komárom sz. kir. város törvényhatósági állatorvosát az Országos Állategészségügyi Tanács tagjává fiat évre kinevezte. A kitüntető megbízáshoz, mely'a magyar állatorvosi kar egyik legkiválóbb tagját éri, őszinte szerencsekivánatainkat fejezzük ki. — Vaskofonarend egy főhadnagynak. A király felsőcsicsói Pdlffy Elek 7. honvédhuszárezredbeli tartalékos főhadnagynak, Pálffy Elek ny. vármegyei árvaszéki elnök, csépi földbirtokos fiának az ellenség előtt tanúsított vitéz és különösen eredményes magatartása elismeréséül a vaskoronarend hadiékitményes, kardokkal díszített 3, osztályát adományozta. . — A hadiárváknak. Schlesinger ;testvérek bátorkészi — marcelházai nagybérlők a vármegyei hadigondozó javára 1000 korona ősz- i szeget küldtek az alispáni hivatalba. Fényesen j világitó példa a gazdaközönség részére, hogy i a háború kedvező konjunktúráiból milyen j irányban kell a következtetéseket levonni. — Ja tékorycéiu Egyesületek H digondazó Szövetsége Komáromban. Annak a felhívásnak, í amelyet gróf Dezasse János főispán intézett a jótékony egyesülethez, már is szép visszhangja támadt. A jótékonyság gyakorlásának a hadigondozás ügyeivel való kapcsolatát célozza az uj egyesülés, mely egyáltalán nem érinti az egyesületek autonom működési körét és cselekvési szabadságát, csupán a közös célnak közös eszközökkel, egyesitett anyagi erővel való elérését óhajtja biztosítani. A szövetségbe, eddig a Vörös-Kereszt Egyesület, a Patronage Egyesület, az Izr. Jótékony Nőegylet, a Diák segélyző Egyesület, az Izr. Patronage Egylet léptek be tagokul és február hó folyamán előreláthatólag minden egyesület benne lesz a blokkban. — Közgyűlés. A főgimnáziumi Diáksegélyző Egyesület Ghyczy Dénes udv. tanácsos, nyug. alispán elnöklete alatt közgyűlést tartott tegnap, melynek egyetlen tárgya volt a komáromi Jótékony Egyesületek Hadigondozó Szövetségébe való belépés felett való határozat. Ezt egyhangúlag el is határozta az egyesület Mórocz Emílián igazgató beható előadása alapján, aki vázolta a szövetségbe való belépés előnyeit. A szövetségben az egyesület AHórocz Emílián egyesületi igazgató, továbbá dr. Aranyossy László ügyészi és Galba Károly választmányi tagokkal képviselteti magát. — A társadalom szive. E héten az alábbi adományt kaptuk: A Komáromi Lapok árva-alapjára: Mórocz László Zsitvatő (koszorú megváltás) 20 K — Mi lesz, ha kirrulik a Bodri ? Az egyik bankban történt, hogy egy vidéki magyar más félezer koronát helyezett el betétkönyvre. Amikor átadta a pénzt, erős nyomatékkai azt a kívánságát fejezte ki, hogy a pénzt csak neki adják ki, másnak senki fiának sem. A betétet eszközlő tisztviselő azt ajánlotta erre a magyarnak, hogy a pénzt jelszóra tegye be. Természetes, a jelszót a magyar nem értette, rlosszas magyarázgatás után megértvén a jelszó használati módját, megsúgta, hogy mivel Bodri a kutyájának a neve, hát legyen a jelszó az. A bankban kiállították ekként a betétikönyvecskét és átadták a magyarnak aki megelégedetten távozott a bankból. Egy óra múlva azonban rémült arccal tért vissza. — Mondják kérem, mi lesz a pénzemmel, ha a Bodri ki talál múlni. Mert biz az nagyon a dögrováson van s nem szeretném, ha elpatkolna a pénzemmel. — Oroszországba nem Mbdhetök posta utalványok. További intézkedésig a posta- és távirdaigazgatóság rendeletére Oroszországba hadifoglyok címére szóló postautalványok fel nem vehetők, mert a svájci postai igazgatás, mely az utalványokat közvetítette, az Oroszországgal való utalványforgalmat ideiglenesen felfüggesztette. — Panasz a kéményseprők ellen. A következő sorokat kaptuk: Tekintetes szerkesztő ur! Múlt heti Komáromi Lapokban megjelent oly cikk .Panasz a kéményseprők ellen“. Hónapokig nem járnak el a kémények tisztítására, ha tényleg nem mennének is el, erről sem tehetnek a mesterek, mert a világháború az oka ennek is, mert minduntalan behívják még azt a pár embert is aki eddig dolgozott, eddig 22 ember végezte a munkát s ma négy ember dolgozik, ilyen csekély munkaerőtől nem kívánhatják a pontos munkát. Másodízben a rossz tüzelőanyag is sok tisztítást kíván. Harmadizben meg van nagyon sok háztulajdonos mikor megjelenik a kéményseprő avval utasítja el — most ruha van a padláson,majd jöjjön elméskor, nem érek rá a padlásra menni, nincs nálam a padláskulcs stb. ilyen kifogásokkal élnek. Szabályrendelet szerint a kéményseprő csak egyszer köteles megjelenni minden hónapban s akkor minden körülmények között köteles lenne mindenki söpörtetni. Igenis van munkakönyv mellyel igazolom a munka elvégzését s minden hónapban láttamozzák is a rendőrségen. Elég régen folytatjuk ezt a mesterséget s tudjuk, hogy mi a kötelességünk s nem kérünk senkitől sem tanácsot. Ha az illető háztulajdonosnak van valami panasza, ne foglalja öszsze az összes kéményseprő mestereket, hanem intézze el a kerületbeni mesterrel. Az én munkám elvégeztem amennyire a körülmények megengedték s láttamoztatom is munkakönyvemet, minden hónapban, és ilyen rágalmakat nem tudok szó nélkül elhallgatni. Tisztelettel özv. Bokrossy Lajosné III. kér. kéményseprő mesterné. — A király I ös-öneta a hadikölciönért. A VII. hadikölcsön jegyzései meghaladják a 3600 millió koronát, tehát több mint egymilliárddal szárnyalják túl az előző hadikölcsön eredményét. Ez alkalomból a király a pénzügyminiszterhez meleghangú kéziratot intézett, amelyben köszönetét fejezi ki az ország példás áldozatkészségéért és a többi között a következőket mondja: —Tolmácsolja még királyi köszönetemet a bankoknak, takarékpénztáraknak, szövetkezeteknek és biztositó intézeteknek is, melyek a legutóbbi hadikölcsönjegyzés lebonyolítása körül ismét kiváló érdemeket szereztek és mindazoknak, akik példás áldozatkészséggel és hazafias lelkesedéssel vettek részt a toborzás munkájában, főleg a lelkészkedő papságnak és a tanítói karnak, továbbá a sajtónak, ameiy nehéz körülmények között eredményesen támogatta ezt a jelentőségteljes mozgalmat. — A konuany akciója az áru uzsora me ifé^ezéspre. A legutóbbi munkásmozgalmakkal kapcsolatban ismét időszerűvé lett a tűrhetetlen drágaság, amely egyik indító oka volt annak, hogy a munkások mozgalmaikat megindították. A kormány e mozgalom hatása alatt elsősorban az árak megfékezésére gondolt és e célból mielőbb meg fogja alakítani az ország egész területén az ármegállapitó bizottságokat, amelyek egységes eivek alapján fogják a közszükségleti cikkek árát meghatározni. Ez az intézkedés már a iegközelebbi időben megtörténik és részben a már érvényben lévő, de még végre nem hajtott, részben pedig a most kibocsátandó Ui rendelet alapján fog megtörténni. A kormány a legszigorúbb megtorló intézkedésekkel akar az ármegállapitó bizoltságok határozatainak érvényt szerezni és abban bizakodik, hogy a mai uzsoraárakat megfelelő szigorral lényegesen le lehet szorítani. — Eif *u"'t bíOö-iK Tat ab invár öl jelenti tudósítónk: Riegler Lajos, a felsőgallai cementgyár munkása két társával a gyár raktárát régóta dézsmálta. A három betörő úgy jutott be a gyár helyiségbe, hogy az épület tetejéről a cserepeket leszedték s a padlásról másztak le a raktárba, a honnét különösen gépszijakat lop ak el. A lopott tárgyakat Hollós István heves megyei lakosnak adták el jó pénzért ki időnként eljött Tatabanyara bevásárolni. Legújabban azonban megjárták a betörők. A tatabányai csendőrök Springenszeisz György őrsvezető őrmester vezetésével éppen munkaközben lepték meg a betörőket, a kik nem tudtak elmenekülni. A betörőket letartóztatták. A kár közel tízezer koron . — Érvénytelenek a turulmadara? bélyegek A régi kiadású „turulmadaras“ összes postabélyegek s az ezek felhasználásával készült hadisegély bélyegek, továbbá koronázási emlékbélyegek érvényessége 1917 december végével megszűnt. Ezen határidőn túl e bélyegeket bérmentesitésre nem szabad használni, illetve az ily bélyegekkel bérmentesített küldeményeket meg fogják portózni. A közönség a birtokában levő ilyen postabélyegeket, ha azok még teljesen épek s még használva nem voltak, 1918 január 31-ig bármely postahivatalnál hasonló értékű forgalomban lévő postabélyegre vagy értékcikkre, minden ráfizetés nélkül becserélheti. E határidő i túl a becserélésnek helye nincsen. Az értékcikkárusitók a birtokukban levő bélyegeket annál a postahivatalnál cseréljék be, amelytől bélyegeket vásárolnak. — Az Országos Sertésforgalmi Iroda Budapest, V. Bálvány u. 7. szám, ezennel hivatalosan közli, hogy Komárom vármegye területére a Strctsser és König budapesti céget az iroda főbizományosságával megbízta. Felkérjük a vái megye és vármegye járásainak sertéstartartó közönségét, hogy hízott sertéseinek átadása ügyében haladéktalanul lépjen érintkezésbe az Iroda fenti főbizományosával. Figyelmeztetjük a sertéstartókat, hogy szabad sertésforgalom nincs, a sertésszállitás csak engedéllyel történhetik s a hatósági engedély alapján közfogyasztásra hizlalt sertéseket kizárólag a m. kir. minisztérium 4782)1917. M. E. számú rendeletével felállított Országos Sertésforgalmi Iroda jogosult átvenni. Amennyiben a sertéstartók a fenálló törvényes re delkezéseknek nem tesznek eleget, az Országos Sertésforgalmi Iroda kénytelen lesz a már elrendelt rekvirálás alapján a közellátás biztosítására szükséges sertéseket a legszigorúbb eszközökkel megszerezni. A házi és gazdasági szükségleten felüli zsir- és szalonnakészletek az iroda fenti főbizományossának, illetve albizományosainak szinté i haladéktalanul átvételre bejelentendők, ellenkező esetben az iroda e készletekre is foganatosítani fogja a már elrendelt rekvirálást. Minden utólagos kellemetlenség elkerülése végett nyomatékosan figyelmeztetjük a sertéstulajdonosokat, hogy sertéseiket az iroda megbízottjainak adják át, mert e rendelkezés megszegője ellen a legszigorúbb megtorló intézkedéseket lesz kénytelen az iroda foganatosítani SZÍNHÁZ. Állandóan nagy a panasz: nem lehet elmenni a színházba. Nincsen jegy. A komáromi színházi jegyeket, ha éppen valaki ahoz akarja magát kötni, hogy estére feltétlenül elmegy színházba, ázsióval kell vennie. A pénztárnál délelőtt tíztől, éppen úgy sorba kell állni, mint teszem fel, a trafik előtt és sokszor éppen úgy el kell menni, mint a trafik elől — dohány nélkül. Ebből könnyű megállapítani, hogy virágzik a színészet. Bizony nagyon jó volna, hogy ha nagyobb helyiség bocsájtatnék a színészet rendelkezésére. * Forró estéje volt a Tatárjárásban Peéry Húsnak. Az egész ház ünnepelte Mogyoróssy önkéntesét, ki alig győzte köszönni az ünneplést. A színház után intim körben ki is nyilatkoztatta, hogy a komáromi közönség a leghálásabb a világon .. . * Bródy Sándor nagysikerű darabjában, a Szerető-ben végre nagyobb szerepben láttuk homoki Margitot, a társulat bájos naiváját. Erőteljes volt a játéka; pompásan alakította a nehéz szerepét. Mi, Gk eddig csak jelentéktelen szerepekben láttuk, alig ismertünk rá. A felvonásközökben hatalmas ovációban részesült kitűnő partnerével, Áldori Lászlóval, kinek Iván gróf-ja teljes dicséretünket érdemli ki. * Ki lehetne más Milliomos Kati, mint Peéry ilus? Hát persze, hogy ő volt az a mindenes cseléd, akit valamennyi cselédtartó házigazda ez estén megirigyelt. Szedlacsek Vili szerepében Bér gi Gyula, ez a kitűnő színész, ismét bebizonyította, hogy nem ok nélkül kedvence a közönségnek. •
