Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-06-15 / 24. szám
i oldal 19i8 juniua 3 5 , Romáront értek, a Vörös Kereszt, a helyi társadalom kitüntető bizalma fordult felém igen sok ízben, és amely helyre hivatali feljebbvalóim állítottak, arra soha szégyent nem hoztam. Hogyan jutok tehát ahhoz, hogy reám fröccsenjen a gyanúsítások sara ? Miért igyekszik elvenni a Komáromi Hírlap azt a tisztességet tőlem, amelyet megadni a háború folyama alatt egyetlen ízben sem kísérelt meg? Nem elég a politikai hajtóvadászat? A Komáromi Hírlapnak ezt a vadászterületét én soha meg nem zavartam, onnan régen félreálltam. Avagy már a társadalmi embervadászatnál tartunk? Hiszen vannak nálam sokkal főbb és nemesebb vadak! Mi szükség a csendben dolgozó és a családjának élő szerény munkást bántani, szürke beamtcrekre utazni, akik a légynek sem vétenek? Aki a közpályán mozog, annak el kel! készülnie a nyilvános kritikára, az szabad i céltáblája a bírálatnak. Ezt igen jól tudjuk, j akik a közpályán élünk. De ebben az esetben | nem a jogos kritika gyakoroltatott, mert a i kritika nem egyértelmű a bunkósbottal. Hosszú időn át volt szerencsém gyakorlati újságírással foglalkozni de kétségbe kel! vonnom az újságíró csalhatatlan, minden megkérdezés, meghallgatás nélküli, statáriáüs lebunkózási jogát. Ezt talán minden „azt mondják“ esetében még sem lehet alkalmazni és azzal holmi cselédszobákból és homályos folyosói zugokból j körútra induló mendemondák kedvéért vissza- ' élni. Van botrány elég, tessék nyitott szemmel j körülnézni. Én nem szolgálhatok vele, nálam nincsen raktáron. Vagy a magántisztesség ma szabad préda lett már? Talán a Bakonyban élünk? És még egyet óhajtanék teljes tisztelettel j megjegyezni. A Vörös Kereszt kórház élén, vezető állá- j sokban olyan két urhölgy működött, mint Kürthy Istvánné és Berzsenyi-Janosits Józsefné, akiknek , önfeláldozó munkájáról a nagynyilvánosságnak j halvány sejtelme sincsen. Ezeknek olyan érdé- \ meik vannak a Vörös Kereszt körül, .melynek történetében mindenkor követendő példaképpen fog előttünk világítani. Ezt közelről voltam szerencsés láthatni és értékelni. Nagy munkájukon felül teljes csöndben ezreket áldoztak a jótékony célra. Soha a feltűnést nem keresték, sőt attól érzékeny gyöngéd lelkűk aggódva irtózott. Ne vonjuk he ezeknek az urhölgyeknek nevét ; a nyilvános vitába. Tartsuk a nőket távol minden küzdelemtől, nekik nyíljanak az élet szépségei, a kötelességek buzgó teljesítésében profán szavakkal ne zavarjuk lelkűk nyugalmas egyensúlyát. Itt vagyunk mi férfiak, tessék minket tá- í madni bátran és keményen, de soha jogtalanul. Mi elég emberek vagyunk arra, hogy ezeknek helyt álljunk. A hibákért ha elkövettük, mi felelünk, férfiak, nyiit, egyenes küzdelemben, szemtől szembe. Tessék hát a hölgyeket a játszmából kihagyni, mert mi nyiit kártyával játszunk mindig, mindenkivel szemben — azonban dámák nélkül. Dr. Alapi Gyula. * A Komáromi Hírlap 23. számában a kulturkórház hagyatéka c. cikkben zsír és rézüst eladásokkal kapcsolatban Kürthy Istvánné úrnő neve is aposztrofálva van. Ez ügyben a nevezett urhölgyhöz kérdést intézve, felhatalmazást nyertünk a következők kijelentésére: Kürthy Istvánné urhölgy a kulturkórház zsírjából semmit sem vett. Mivel azonban a cselédség minden élelem nélkül indult volna útjára, 11 kg. zsir három részre felosztatott köztük a maximális árban, melyet ugyanazon a kocsin szállítottak el otthonukba. Keltára, amely Kürthyné urhölgy kölcsönbutorait és egyéb kölcsöntár- , gyait szállította vissza. Ami pedig a rézüstöt j illeti, ezt a nevezett urhölgy 120 K összegen í vásárolta meg a helyett a két sokkal nagyobb j rézüst helyett, amelyet az első fémrekviráláskor j még Komáromban önként felajánlott a fémközpontnak. Azt hisszük, hogy ezekből mindenki tisztában van a cikk tendenciájával. Az uj hadikdlcsön. Eddig már kétszer apellált az állam a ; magyar nemzetre és hivó szava nemcsak hogy i meghallgatásra talált, de még mindig olyan j viszhangot kapott, amely a magyar hadiköl- , csönöknek várakozásainkat jóvá! túlszárnyaló j sikereivel megtöltötte egész Európát. A magyar j katonák legendás hősiességével versenyre kelt j és ezzel egészen egyrangu próbát állott ki a magyarság anyagi teljesítőképessége is. A nyolca- , dik hadikölcsön küszöbén nemcsak jogos 1 büszkeségből elevenítjük fel és idézzük mindé- 1 nek emlékezetébe ezt a háborús dicsőségünket, j de óvó figyelmeztetésül is. Az előzmények után, : ha csak annyi sikert mutathatunk fel az uj hadikölcsönnél, amennyit az előbbieknél, ez már visszaesést jelent és buzdítást ellenségeink szá- j mára. h gy irne eddig bírtuk, de a régi, kölcsönök eredményénél több már nem telik tőlünk; hogy az elernyedés órája ütött és ezután követ- J kezik az, aminek hazug jósoigatásábói soha ki nem fogytak, csakhogy lelket verjenek csüggedő népeikbe : az ő elmaradhatatlan felüikerekedésiik! Erős a hitünk, hogy ezt a múló csorbát hamar kiköszöbölnőkj de ellenségeink botor .reménykedéseinek felélesztéséből azzal a nagy I hátránnyal számolnunk kellene, hogy a hábo- j rus kedvet s vele magát a háborút feltétlenül j meghosszabbítottuk. Már pedig ebben a pilla- j natban ennél nagyobb hibát nem követhetnénk ' el. Ellenségeink is tisztában vannak azzal, hogy menthetetlenül levannak verve s hogy a fronton és a front mögött épen most kifejtett erős és közös lendületünk maga a végső kegyelemdöfés ; ellenségeink számára. A front lendülete semmi kívánnivalót sem hagy fenn. A nyolcadik hadi- I kölcsönnek is a front mögött olyan fogadtatás- j ban kell részesülnie, úgy keli azt magunkévá j tennünk és akkora eredményt kei! számára biz- I tositauunk, hogy egyetlen hajszállal se marad- ; junk hős fiaink dicsősége mögött és hogy e ; kitartásunkról és anyagi teljesítőképességünkről : nyújtott elriasztó példa ugyanazzal a félelmes erővel terrorizálja ellenségünket, mint hadsere- ; geink ellenállhatatlan előnyomulása. Fel tehát az uj hadiköícsönre! Hadipuceráj* Ez sem ublsó dolog manapság! Optikai csalódáson alapszik az egész. Az ember leküidí a nem egészen tiszta fehérneműjét a szobalánynyal a müintézétbe, honnan azokat néhány hónap múlva ugyanúgy, vagy ha technikailag lehetséges, még piszkosabban kapja vissza. E néhány hónapig tartó közbeeső folyamatot tisztításnak nevezik és abból áll, hogy a fehérneműt számszeriní gondosan átveszik, egy ideig a többi tisztítandó holmi között kevertetik, majd mikor a por kellőképpen belepte már és kiszáradván, meglehetősen megrepedezett, az u n. kiadandó tiszta anyag közé szoriirozván, selyempapirba csomagolják. A néhány hónapi időköz arra szükséges, hogy az ember a tisztítás közben a cédulát elveszítvén,már arról is megfeledkezzék, hogy valaha is volt fehérneműje egyáltalán s igy az "esetleges átvételnél összehasonlítást azoknak egykori és jelen állapota között, pláne ne eszközölhessen. Egykoron, a békeidőben a fehérnemüeket még mosták is, sőt a tisztításhoz vegyszereket, mint klór, azután keményítő síb. használtak s csak a háború folyamán jöttek rá, hogy ez az eljárás mennyire helytelen volt, mert a fehérneműt keménynyé, fényessé, sőt esetleg még tisztvává is tette. A fehérnemű tisztítás ára egyre emelkedik, állítólag a keményítő és egyéb szerek áremelkedésével kapcsolatban, de hogy miért, arról senkinek sincs sejtelme sem. A megtisztított fehérneműt egykoron kivasalták, ma szonban kivasaiás nélkül vasalják ki a publikumból a kivasalási dijat. A fehérneműt mindenféle fantasztikus betűkkel jelölik, melyek értelme a közönség előtt örök titok marad, mint pl. 1. P. N. L V 28., ami azt jelenti: „Jámbor Pali nem látod viszont e 28 at“, vagy „M. V. N. Sz. Mosás, Vasalás Nélkül Széíroncsolva stb“. A fehérnemű átvétele azután a legizgalmasabb játékok egyike, melyben ezer lehetőség is adódik és azt célirányozza, hogy a játékos a tisztítóba adott három férfi ing és 36 drb. 38-as gallér helyett, csakugyan 2 háló inget a 38 drb. 36-os gallért kap-e vissza, avagy meg kell elégednie egy női inggel, két alsó nadrággal és három batiszt kendővel csupán. Hát ilyen a hadipuceráj. Mihály István. A VÁRMEGYE. Egy havi közigazgatás. Komáromvármegye közigazgatási bizottsága kedden tartotta rendes havi ülését gróf Dizassc János főispán elnöklete alatt. Az ülésen megjelentek: Asztalos Béla alispán, Bithó Lajos főjegyző, Major István árv h elnök, dr. Wiiausek Károly t. főügyész, dr. Mezey János t. főorvos, Berzsenyi-Janosits József műszaki tanácsos, Mirtse Lajos kir. tanfelügyelő, Molnár Imre gazd. felügyelő, dr. Soós Imre kir. ügyész, Faltényi Alfred kir. főállatorvos előadók, továbbá Baranyay Géza, Csermák Hugó, gróf Esterházy Móric, Fejérváry Gáza, Ghyczy Dénes, Lózert Kálmán, Paikovich Viktor biz. tagok es dr. Zsindely Ferenc jegyző. Az alispán a közigazgatás zavarta an menetéről számol bejelentésében. Felemlíti ennek keretében azt a körülményt, hogy a íöldmivelésügyi miniszter újabb 1240 dió vágómarha Igénybevételét, rendelte d. Többek .hozzászólása után a bizottság felkéri az ein >ktő főispánt, hogy a szarvasmarha árántk a piac> árral egyező megállapítása és az átvevő állomások szaporitá a érdekében írjon fel. A tiszti főorvos a közegészségügy álla potát kielégítőnek jelzi és az áprilisi viszonyokhoz képest a javulást konstatálja. Egyedül a Keszégfalva községhez tartozó Fekeíehát-pusztán levő tót munkásoknál lépett feí a vérhas, de ez lokalizálható volt. A fertőző betegségek közül legerősebben a vörheny jelentkezett (5 község, 17 megbetegedés, 1 halálozás). Tardoson a himlő megszűnt, Tárkányban sem fordult elő május 15-ike óta himlő eset. Az áilamépilészeti hivatal főnöke jelenti, ; hogy az állami utakat és a törvényhatósági ! közutak egy részét a közúti kerületi felügyelővel beutazták és a felügyelő a fentartás felett teljes elismerését fejezte ki. A bajcsi Zsiívahid építése befejezési nyert és most a csatornahíd építése van folyamatban. A kir. tanfelügyelő jelentésében az iskolai látogatásokról számol be. A kisdedóvókat kevesen látogatják, a legtöbb felekezeti iskolában j már megtartották a vizsgákat. A hadbavonult ; tanítók száma 100. A kir. főállatorvos az állatbetegségekről j tesz jelentést és a vágómarha rekvirálásról | emlékezik meg, mely általános panaszra adott I alkalmat. Fejérváry Gáza indítványozza, hogy az alispán intézkedjék az országutakon kóborló hadifoglyok összefogdosása iránt, akik a közbiztonságot veszélyeztetik. Az ülés a folyó ügyek letárgyaíása után véget ért. (f) Korai burgonya zár alá vétele. A közélelmezési miniszter Kornárommegye tatai járásának korai burgonyatermését zár alá vette, így tehát a gesztesi járás kivételével az egész vármegye korai burgonya termése zár alá vau helyezve. (t) Közgyűlés. A Vágbalparti Ármentesitő Társulat junius 24 én Érsekújvárod, tartja évi rendes közgyűlését.
