Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-06-01 / 22. szám
SVM8, junta* i. 7. oldal — Ciötöíle a uonat Pünkőd vasárnapján Spfsos Ferenc pusztamonostori lakod Ács és Komárom között egy vonal elütötte. Borsosnak a. Imi iába törött el A szerencsétlenül járt embert az Embcrszereiei közkórházba szállították. — fileijüresedelt kálónál slapltuányok. 1. Vanel Károly százados rekte Vanelle alapítványa kath. vallásit szegény zászlósok és hadapródok részére. 2. Waldenaui Walcher József altábornagy alapítványa zászlósok és hadapródok részére. 3. Kiinger István zászlós alapítványa a háborúban rokkanta, illetőleg munkaképtelenné vált legénységi állományú katonák részére. 4 Katonai hivatalnokok altiszti alapítványa altisztek részére, kik a jelenlegi háborúban megsebesültek. 5. Dr Nepotnik Mihály hercegérsek rokkant alapítványa keresetképtelen hadirokkantak részére. 6. Doríleith Róchus János alapítványa szegény tisztek leányai, cs. kir. szegény hivatalnokok leányai és szegény polgári lányok részére. Felvilágosítással szolgál Komáromba a cs. és kir. állomásparancsnokság és Esztergomban a cs. és kir. állomásparancsnokság. — fiiért nincs tej Almásfüzitőn? Tudósítsak jelenti: Egy szegény családapa panaszolja nekem a napokban, kogy kilenc gyermekes családjának nem tud Füzitön tejet szerezni; ha pedig gyermekei panaszát már nem képes elviselni, este elfáradtan és kimerültén Kénytelen eívánszorogi az almási pu ztára vagy Naszályra. U ána néztem a dolognak, hisz ez a panasz Füzitön általános, s úgy láttam, hogy Füzitön ilyen bajnak előadódni nem szabadna, mert hiszen nálunk annyi a tej, hogy még kivitelre !# jut. Bizonyára nagyon is olcsón, in egy közvetítő érdemesnek tartja a napi ca 50—70 1. kvantumot Budapestre kórházaknak szállítani. Miért van szükség a füzitői termelőknek közvetítőkre? Nagyon ajánlatos volna, ha a hatóság a vasútnál a tejszállitmányok rovatlapjait megvizsgálná, érdekes felfedezésre jutna. Érdeklődéssel nézünk a vizsgálat elé. RODALOM. *) Ki volt Anonymus? Erre az izgató kérdésre igyekezett világosságot vetíteni dr. Kiiffer Béla, a képviselőház nyug. főkönyvtárosa, aki hosszú évek kutatásairól számolt be szerdán az Országos Régészeti Társulatban tartott előadása keretében. Szerinte Hartwik győri püspök lappang Anonymus személye alatt, aki müvében magát is megnevezi, de ez csak egy betűvel (H) a kezdőbetűvel történik. Ezt a betűt a paleografusok eddig N-nek olvasták. Állítása »gazolására egész sereg szöveg idézetet és képet mutatott be. Majd foglalkozott Hartv/ik életével, aki I. Béla király idejében élt, de Szent Istvánt is ismerte, mert hosszú életű volt. Az előadás igen érdeke- volt, nagyszámú hölgy, fiatal hölgyekből álló hallgatóság hallgatta, de ott voltak" a tudományos élet előkelőségei is. Városunkból is többen jelenlek meg az előadáson. (Szinhíui Klet.) Inczo Sándor pompás hetilapja, a színházi és mozi világ érdekesebb eseményeivel ismertet meg. Minden száma érdekes, friss eleven. Kapható minden njságeiáriisitó helyen. Egyes száma 80 fillér. (Uj Remzedák.) A politikában és irodalomban az ifjú magyarság gondolatvilágának, vágyainak és törekvéseinek foglalata ez a heti lap, mely a politikában a pártérdeken felül emelkedve az egyetemes szempontok hirdetője. Irodalmi és művészeti téren az I7j Memeedek a magyar lélek hegemóniájáért küzd. Szerkeszti Milotay István, munkatársai a legkiválóbb publicisták. Az Uj Nemzedék előfizetési ára egész évre 30 korona, mutatványszámokat készséggel küld a szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Duna-utca 6. sz * Ország-Világ. Váradi Antal és lovag Fáik ZsigiBond népszerű, régi illusztrált hetilapja gondos szerkesztésben jelenik meg. Az Ország-Világ képei művészi kivitelűek és aktuálisak, irodalmi dolgozatait neves, fővárosi Írók írják. Előfizetési ára egész évre 2d korona, egyes szám ára 50 fillér. A szép kiállítású lap kiadóhivatala: Budapest, V. Hold-utca 7. szám alatt van, hova az előfizetési pénzek küldendők. * A Társaság. Dobay István dr. képes hetilapja .gyorsan hódította meg a közönséget, mely a magas nívójú, elegáns kiállítású és művészeti reprodukciókat tartalmazó lap iráni mind nagyobb érdeklődést tanúsít. á Társaság minden száma nívós s aktuális. Szépiróink legjava állandóan dolgozik a lapnak, amit szívesen ajánlani: az olvasó figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 46 korona. Kiadóhivatala IV. Reáltanoda-utca 13. sr. alatt van és szívesen ktlld mutatványszámot. • ,,Komáromi Lai-ok* * A Hét Kiss József kitűnő társadalmi és irodalmi hetilapja nagy népszerűségnek örvend. A pompás hetilap minden száma a lap szerkesztőségének nagy hozzáértését dicséri. Rovatai mindig aktuálisak. A Hét előfizetési ára egy évre 30 korona, egyes szám ára 60 fill. Szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, VIII., Népszinház-utca 22. sz. a. van. TAN ÚGY. K.omáronimeggei tanítok ! Újabb íelhibás. Tarthatatlan anyagi helyzetűnk gyors és gyökeres megjavítása érdekében az Országos Szövetség vezetősége junius hó 8-án délelőtt 10 órára Budapestre a régi or.-zágliázba országos tanítói nagygyűlést hivott egybe. Ez a fellépés nem akar az állami tisztviselők nemes törekvéséből kikapcsolódás lenni, hanem — mert nekünk az állami tisztviselők törekvésétől sok tekintetben eltérő bajunk, sérelmünk van — ezen sérelmek leplezetlen feltárása és gyógyítási módjának megállapítási leend célja ezen nagygyűlésnek. Ezen bajok, sérelmek eddigi elhallgatásával fényes bizonyságát adtak türelmünknek, de további hallgatás már nem a türelem, hanem a nemtörődés, a lethargia nyilvánulása lenne. Nincs módunkban egyenként felhívni tanitótársainkat arra, hogy ezen a nagygyűlésen jelenjenek meg, hanem ezúton kérve kérünk minden kartársa', hogy aki csak teheti — megjelenésével számban is tegye er teljesebbé ezt az országos tanítói nagygyűlést, hogy fellépésünknek meglehessen az óhajtott eredménye. A bajban, a sérelemben, a mellőzésben közösen erezzünk, a küzdelmekben is legyünk szolidárisak! Fáradjunk, de sohasem csüggedjünk! Ez legyen jelszavunk. Komárom, 1918. május 26-án. lűeiss Kornélia, [Barcsa György, a K. A T. T. főjegyzője. a X. Á. T. T. elnöke SPORT o nemzetközi mérkőzés. A K. F. C. jeles csapata holnap délután hat órakor nemzetközi mérkőzést játszik. Ellenfele, a császárváros egyik elsőrendű csapata, a I. First Wteni Football Club lesz, a meiy teljes első csapatával utazik Komáromba. Á jeles bécs csapat komáromi szereplése olyan sportesemény, a meiy bizonyára a közönség soraiból a íegszélesebbkörü érdeklődést fogja kiváltani, annyival is inkább, mert mig egyrészről nagyszerű élvezetre van kilátás, addig másrészről a K. F. C. az effajta, nagyobb szabású és jelentékeny áldozatokba kerülő vállalkozását csak úgy folytathatja, ha az a közönségnél a legmesszebbremenő támogatásra talál. A I. N. F. C. el en a K. F. C. az aláboi összeállításban játszik: j Sipos J Lovász Szájbély Herczeg Chrappán Forgács Rontó Trattner Pfeifer Reif Klein A nemzetközi mérkőzés előtt délután 4. órakor, a lőszergyári katonai csapat játszik a K. F. C. második csapatával. A Vármegyei Gazdasági Egyesület pénteken délelőtt tartotta Ghyczy Dénes udv. tan., nyug. alispán elnöklete alatt közgyűlését. A közgyűlés elfogadta Vtirju József előadásában az 1917. évi zárószámadást és a felmentést az elnökség részére megadta. Baranyai Géza az egyesület régi, kipróbált tevékenységű alelnöke ez állásról lemondott. A közgyűlés a lemondó alelnök kiváló munkásságáért és lelkes tevékenységéért, mely oly sok nyomot hagyott az egyesület életében, jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki és érdemeit inegörökitette. A lemondással megüresedett alelnöki székre nagy lelkesedéssel Asztalos Béla alispánt választotta meg, akit az ügyvezető elnöki teendőkkel és a vagyonkezeléssel is megbízott. Átvizsgálta és jóváhagyhatnak találta a közgyűlés Komárom sz. kir. város uj vásár helypénz díjszabását, Ágoston Miklós titkár előadásában foglalkozott több vármegye gazdasági egyesülete által hozzájárulás végett megküldött kormányfeliratokkal, amelyben a gazdák panaszaik orvoslását kérik. Különösen Zólyommegye felirata keltett nagy érdeklődést, mely a gazdákra oly sérelmesen működő Állat- és Takarmányforgalmi r. t. feloszlatását kéri. Ebben az ügyben elhatározta, hogy átír a vármegyei törvényhatósághoz és kéri, hogy a vármegye ez ügyben küldöttség utján forduljon a kormányhoz. A gyűlésen szóba került az ógyallai Konkoly birtokból való birtokvásárlás ügye is, mellyel a közeli jövőben összehívandó rendkívüli közgyűlés fog foglalkozni. Llj gazdasági szerződések. Még mindig nem lankadó ágyudörgés, I csupán egyik-másik határszélen élénken hangzó ; hékeiiarangszó közepette a közgazdasági szak- 1 férfiak kezdik kovácsolni a különböző gazdaj sági-, kereskedelmi- és vámszerződéseket. A részeire szakadt Oroszország egyes állami törj dekeivel. Romániával kötöttünk legutóbb egyezményt, most újabban pedig Németországgal való megegyezésünk van soron, amely megegyezések természetesen igen szoros vonatkozásban vannak I nemcsak kereskedelmi életünkkel, de ipari és ! mezőgazdasági viszonyainkkal is. A kereske| del mi, vám és egyéb gazdasági szerződések I alapdogmájáu! azt kell szem előtt tartani, hogy I ezekből a szerződésekből haszna legyen mind a két szerződő fél valamennyi közgazdasági ágá: nak. Nemcsak azért kötünk gazdasági szerződé! seket, hogy két ország kereskedelmi forgalmát , úgy, ahogy lebonyolítsuk, hanem főleg azért, : hogy a forga! >m lobonyolitásával úgy az ipar: nak, mint a mezőgazdaságnak a továbbfejleszté- i sére biztos alapokat rakjunk le. Lehet, hogy a háború valamennyire mó; dositotía ezt a dogmát, a végső győzelem min; dent leigázó nagy gondolata sok olyan dolgot j tett a közgazdasági életben célszerűvé, amit I azelőtt akár mezőgazdasági, akár pedig ipari | fejlődés szempontjából nem tartottunk célsze- I rünek. A háború zajában megkötött szsrződe| seket is úgy kell tehát bírálat alá venni, hogy ! mindig a háborús végcélt, a győzelmet tartsuk szemelött. De épen ebből a szempontból talán minden felelős külpolitikának tudatában kell lennie annak, hogy a már megkötött és kötendő szerződések érvényét nem szabad tovább fenntartani, mini ameddig azok a fentebb említett célt szolgálják. Békekötés után más lesz minden országnak a szükséglete. Ha majd el takarítottuk á háború romjait, tudni fogjuk, mivel és miként fejlesszük akár mezőgazdaságunkat, akár iparunkat és tudjuk ma is, de még inkább tudni fogjuk a háború után, hogy mely országok támogatására számíthatunk úgy iparunk, mint mezőgazdaságunk fejlesztésénél. Ezekkel a dolgokkal tisztában van tnár ma minden hivatott érdekképviseleti szerv, lei is állította a kellő időben a maga követelményét és a követelmények teljesülése érdekében meg is tesz minden lehetőt. Csak nemrégiben volt aikahnunk megismerni a nyilvánosságra hozott, újból átdolgozott agrárprogrammot, amely tulajdonképen nem is agrárprogramul, hanem az ország fejlődésének mindenki által elfogadható közgazdasági programmja. Ha ezt ianulmány tárgyává tesszük és összehasonlitjuj^ az uj, már is nyilvánosságra hozott szerződésekkel, bizonyosan találunk ez utóbbiakban nagyon sok olyant, amit a programmal összeegyeztetni nem lehet. Épen ezért a szomszédos országokkal való minden megegyezést egyelőre úgy kell fogadnuuk, mint egy kikerülhetetlen rendszabályt, amelyet a békekötés után úgy kell módosítani, hogy az megfeleljen az ország egyetemes nagy közgazdasági érdekeinek. 9 Mai Egyéniét Ififfliilffl.
