Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-05-25 / 21. szám
lül 8. május 25. Komáromi Lapuk“ 3. oldal. vagy azok beszerzésében segédkezik nekik. Nálunk, Komáromban, abszolúte semmi hatósági támogatást sem élvezünk és teljesen a magunk erejére vagyunk utalva. A közönség azon részének, amely az áremelés ellen ágál, azt mondhatjuk, hogy arra a kényszerűség vitt rá bennünket. De megmondhatjuk még azt is, hogyha a közeljövőben a komáromi vendéglősök helyzetén az élelmiszerbeszerzést illetőleg nem segítenek, úgy a legtöbb vendéglős el van határozva arra, hogy a konyháját beszünteti. A konyhán ma úgy sem lehet keresni, csak ráfizetni. Mi a legnagyobb készséggel dolgoztunk és dolgozunk, azonban senki sem kívánhatja tőlünk azt, hogy a mai abnormis drágaságban olcsók legyünk és elfőzzük a kabátunkat . . . Ehhez a nyilatkozathoz kevés a hozzátennivalónk. Csupán annyi, hogy a nyilatkozó vendéglős kijelentéseiben sok a túlzás, de nem hiányzik belőle az igazság sem. Bizony már itt volna az ideje, hogy a közelláíás (erén erélyes kézzel, okos intézkedésekkel a helyzet szanálásához fognának mindazok, akik arra illetékesek. lobi) széni többet Iái. — A közönség rovata. — Cseh plakátok Eatan- Éhét hétfőjén a tatai footballisták mérkőzést tartottak a Tatán állomásozó cseh lövészezred csapatával. A mérkőzést — képzeljék el — cseh-magyar nyelvű plakátokon hirdették. igazán nem értjük ennek a két nyelvnek ilyen furcsa testvéresülését. Ebben az országban, melyből a csehek vármegyéket akarnak kitépni, egyáltalán nincs szükség cseh nyelvű plakátokra! „£sf“ mozgó tatán Mi jámbor és kis igényű tatai és tóvárosi polgárok becsületes lelkesedéssel dicsekszünk az ide jövő idegeneknek : „még mozink is van“. Az „Est“ mozi eléggé csinosan stilizált helyiség, amelynek egyetlen hibája, hogy a ventillátorok nem működnek s igy a levegő ott tűrhetetlen. Mégis mit tegyünk ? Elmegyünk szórakozni, váltunk páholyt két koronáért. Megindul a 4 felvonásos film, a beállított négy cigány zenekiséretével. A gép berreg, a kép mozog s most, éppen most, amikor a film legszebb jelenete kerül a vászonra, hirtelen felgyulnak a lámpák, mert elszakadt a film. Aztán újra beállítják, újra elszakad, megint beállítják, hát annál inkább elszakad. És elszakad még vagy 8—10-szer, úgy hogy a néző nem is négy, de 12—14 felvonásos filmben gyönyörködhetik. Ugyan honnan hozzák ezeket a filmeket ? Valahányszor moziba megyünk, megfogadjuk, hogy ez volt az utolsó. És mégsem. De ha megfogadná a publikum és meg is tenné, hogy mindaddig nem megy moziba, a mig ott valamire való film meg netn jelenik, talán a eukorrépaíermeszíésre. E cukorrépát azután az őszi kampányban fogyasztási cukorrá szándékoznak feldolgoztatni. E célból a háborúban sokat szenvedett belgrádi cukorgyárat teljesen rekonstruálják. E cukorgyár üzemétől mintegy 45,000 mázsa fogyasztási cukor várható s emellett kereken 35,000 mázsa nagyértékű takarmányanyag (száraztakarmány és meiassze). Ez a hadseregnek és a mögöttes országoknak cukorellátását jelentékenyen támogatni fogja. Mindez csak nehány szemelvény katonai igazgatásunk azon élénk tevékenységének feltüntetése céljából, amelyet a monarchia gazdasági helytállása érdekében van hivatva kifejteni. E tevékenységnek tervszerű továbbfejlesztése mind nagyobb eredményeket biztosit. Ellenségeink azon szándékának, hogy gazdasági életidegünket találják el, szégyent kell vallania, meg kell törnie azon szilárd akaratunkon s azon szervezkedésünk célszerűségén, amelyek mindegyikünknek tehetővé leszik, hogy a maga részéről hozzájáruljon a mindvégig való kitartás nagy céljának eléréséhez. mozi gazdája is elfogadná azt a gondolatomat, hogy jó lenne ezen segíteni. fi rendőrség és a piac. A hetivásár tudvalevőleg a Dunaparton bonyolódik le úgy •— ahogyan. Oda azonban, különösen az utóbbi időben, egyáltalán nem kerül csibe, tej, túró, tojás síb. Nem pedig azért, mert a vágmelléki termelők még be sem érnek a városba, máris elkapkodják, persze maximális áron felül, a Vág hid élőit a portékáikat. A rendőrségen tehát a sor, hogy ezt a tűrhetetlen állapotot mielőbb változtassa meg. fldám kosztüm a Dunaparton. A meleg idők beálltával a kis Dunaágban ismét megindult a fürdő szezon, amely évente 8—15 gyermek életét kívánja adó gyanánt. A gyermekek nap-napután minden ruha nélkül a kis Dunaágban fürödnek, ami még sem engedhető meg. Eltekintve attól, hogy a folyam medre a város felé eső részén mély, tehát veszélyes, a gyerekek meztelen fürdőzése közerkölcsiségbe is ütközik. A mai állapot megszüntetésére tehát felhívjuk a rendőrség figyelmét. Dan-e tudomása a hatóságnak arról, hogy az utóbbi időben ismét idegen kereskedők látogatják meg a komáromi kereskedőket és a raktáron levő készleteiket összevásárolják ? Ha nincs tudomása, úgy nagyon kérjük, hogy érdeklődjék az ügy iránt, kisértesse figyelemmel ezt a nagyfontosságú ügyet és kövessen cl mindent, hogy a kereskedők árui ne vándoroljanak el Komáromból. A VÁRMEGYE. fiz alispánt jelentés. A háborús közigazgatásnak nagyszabású képe bontakozik ki előttünk abból a jelentésből, melyet Asztalos Béla alispán most bocsátott ki a közigazgatás 1917. évi működéséről. A jelentésből világos képet alkothat magának mindenki arról, hogy a közigazgatási szervezet ma úgyszólván teljesen a háborúnak él és dolgozik, minden tevékenysége és ideje ennek számára van lekötve. A hadsereg kiegészítése, a hadsegélyezési és liadigondozö ügyek, a háborús élelmezés, a gazdálkodás rendes menetének biztosítása, a hadsereg és az ország közellátása érdekében folytatott termés és készlet igénybevételek (rekvirálások), megannyi uj feladat, a melyeknek az eddigiek mellett első sorban kell a közigazgatási tisztviselői karnak eleget fennie; dicséretes buzgalommal és lelkiismeretes munkáival tett ennek eleget a vármegye tisztviselői kara, az alsófoku, községi közigazgatás körében pedig a jegyzői kar, mely igazán emberfeletti munkát végez a háborúban. * Háborús közigazgatás. Az alispáni jelentés nagy vonásokban a háborús kivételes intézkedésekről számol be .első sorban, nevezetesen a hadisegély ügyről, melynek körében sok panasz merült ugyan fel, de azok a törvényes rendeletek szerint orvosolhatók nem voltak, mert többnyire a megállapitotl segély csekély volta ellen irányultak és okul az általános drágaságra hivatkoztak. Az év végén a hadisegélyek rendezése tárgyában kiadott miniszteri rendelet e téren javulást fog előidézni. A gesztesi járásban 2738 segélyezettnek 1,295.297 K, az udvardi járásban 2940 segélyezett családnak 1,459.103 K fizettetett ki. Majd megemlékezik a jelentés a hadifogoly ügyről, a nagymegyeri fogolytáborról és a hadifoglyoknak munkákra való felhasználásáról, melyet egy uj szerv, a katonai erőkkel működő gazdasági munkabizottság közvetít. Aggodalomra ad okot, hogy olyanok is vesznek igénybe hadifogoly munkaerőt, akik eddig gazdaságukat saját erejükből is képesek voltak megművelni. Az ármaximálások terén a közigazgatási hatóságok tevékenysége hajótörést szenvedet mert feljelentésen nincsenek. Az ipari cikkek maximálatlan voltára vezethető vissza a gazdasági termények árával követett visszaélések sorozata. A háborús közélelmezés 1917. évben fennakadást nem szenvedett. Ha voltak egyes kisebb helyi bajok, azok orvoslást nyertek. Az ellátatlanok száma 21000 volt a vármegye területén, mert a legtöbb község gabor.avásárlás utján egész lakosságát ellátta. A községek az évközi számos összeírással, rekviráiással óriási munkát végeztek. A vármegyére kivetett 2700 vaggon gabonakontingensnek csak 33°/°-a volt biztosítható a termésfeleslegekből. A közönségnek a liszten kívül kávéval, cukorral, petróleummal és szappannal való ellátása a múlt évben kezdődött, ezeket a községi elöljáróságok osztották szét. Az erdélyi menekültek visszatelepültek az erdélyi részek visszafoglalása után otthonukba. Nagyobb munkásmozgalom Tatabányán volt, amely élelmezési okokra volt visszavezethető és békésen végződött. Nagyobb tüzesetek Gután, Nagymegyeren (50 lakóház), Étén, Perbetén, Apácaszakállason, Mocsári és Szőnyön voltak. Személyi ügyek. A jelentés megemlékezik Kürthy István főispán felmentéséről és gróf Dezasse János főispáni kinevezéséről, Ghyczy Dénes alispán nyugalomba vonulásáról, ki udvari tanácsosi cimet nyert. Asztalos Béla főjegyzőnek alispánná történt megválasztatása folytán az egész központi tisztikar előlépett. Dr. Hepp Ernő aljegyző állásáról lemondott, helyébe dr. Zsindely Ferenc szolgabiró, a megüresedett aljegyzői állásra pedig dr. Csorba István közig, gyakornok választattak meg. A megüresedett tiszti főorvosi állásra dr. Mezey Jánost nevezte ki a főispán. Szoigabirákká dr. Reviczky Istvánt és dr. Mihályi Lajost választotta meg a közgyűlés. A járási közigazgatás a hadbavonult munkaerők helyettesítése utján voit biztositliató. Helyettesekül voltak kirendelve Mészáros Károly árvaszéki ülnök, dr. Zsindely Ferenc és dr. Csorba István aljegyzők. Nyugalomba vonultak Soós Károly ácsi, Mikes József nemesócsai és Décsy Ignác komáromfüssi jegyzők. Ezután a járási hivatalok ügyforgalmáról számol be a jelentés, mely jelentékeny emelkedést nem mutat. Katonaügy. A népfelkelői bemutató szemlék eredményei a következők: a csallóközi járásban alkalmas lett 479, a gesztesiben 709, a tataiban 2721, az udvardiban 618, összesen tehát 4527 egyén. Népfölkelő bemutató szemle volt egy (az 1899. évfolyamuak részére), pótszemle 4. Népmozgalom. A háborús viszonyok kedvezőtlen hatását leginkább a népmozgalmi viszonyok tükrözik vissza, ahol a természetes szaporodást a halálozások száma általában felülmúlja. Születtek a vármegye területén 3746-an, házasságot kötött 816 pár és meghaltak 4434-en. A halálozások száma tehát 688-a! több a születéseknél. A tatai járásban körülbelül egyforma a születések és halálozások száma, itt néhány községben örvendetes szaporulat észlelhető. A legrosszabb viszonyok az udvardi járásban uralkodtak. Közegészségügy. Járványszerüen lépett fel a hasihagymáz Szőnyben és a vérhas, mely országos járvány volt. A gyermekbetegségek közül a difteritisz 50 községben lépett fel 203 megbetegedéssel 23 halálesettel, a vörheny 32 községben 130 betegedést és 6 halálozást okozott, a kanyaró 25 községben fordult elő 392 esetben 16 halálesettel. Hasihagymáz 49 községben 304 esetben lépett fel 29 halálozást okozva, a vérhas 42 községben 272 megbetegedéssel 37 halálozást okozott. A hólyagos himlő 11 községben lépett fel 24 esetben, a kiütéses tífusz 2 községben 3 esetben. A csecsemőhalandóságról és a tüdővész pusztításáról sötét színekkel emlékezik meg a jelentés. Az összes fertőző betegségekben 115 egyén halt meg, addig tüdővész folytán 541. -Ez óriási nagy szám és a legkomolyabb teendő-
