Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-12 / 2. szám
$. oldal. „Kotnftremi Lapok 161# jannár 12. nyitsék. A politika és főleg a titkos diplomácia jelszavainak öregsége sem a tömeg lelkesedésének fokozására nem volt alkalmas, som a höítői alkotáshoz szükséges érzelmi légkört i em teremtett. Kialakult a háborús költészet, nagy annak termelése, de értéke sekéiyes, ennek okát a szerző a monumentalitás hiányának tudja be. Ossz; hasonlítást tesz a szerző a 48-as szabads; g harc kö tészete és a mai háb; rús költészet között, tbből az összehasonlításból kedvezőtlen eredményt és következtetést von le a mai háborús költészetre nézve, melyben a hit és a lelkesedés sokkal csekélyebb mértékben van meg. A mai háború költői lömeghangulalot teremtett, Petőfije nii cs. Ellenben Petőfi utánzói ma is bőven akadnak. Erre talá'ó példának idézi Kiss Menyhért egyik harci dalát. A harci költészet színvonala nagyon gyenge, sokan csak feltűnés keltésre használják fel, de a legtöbb csak kikének szegénységét takargatja. Három költőt emel ki Sikabonyi a háború költészet;bői, ezek: Gyóni Géza. Babits Mihály és Kozma Andor. A tragikus véget ért Gyóni a habe ás költészet legérdekesebb egyénisége, bár másod k könyve már színtelen. Kozma Andort tartja a szerző a háború igazi költőjének, mert érzésént k igazsága és melegsége költői hangokat talál a bábot ú ezer nyomora és szenvedése kifejezésére Hogy Babits költészetét - aki tudvalevőleg csak alig egy-két háborús verset irt — miért emeli ki a szerző, azt alig latjuk megokoltnak. A háború a legtöbb költő lelkében nem üt meg olyan hangokat, amelyeket vártunk volna. Az új irodalmi irány prófétája Ady teljesen elnémult. Ptdig a szenvedés, a halál gondolata a költészetnek legbővebben buzgó forrásai lehetnének, alkalmasak a monumentalitás kifejezésére. Ilyen szegényes képzőművészetünk is. Pedig a műpártolás soha nem sejtett arányokat öltött, az új vagyonok mindenáron elhelyezkedni kívánkoznak. A zene terén is a kábáié dalok iparszerü termelését látjuk minden emelkedettség nélkül. Igen érdekes a könyvnek a népköltészettel foglalkozó fejezeie. A szerző visszapillantást vet a régi népköltésre, a kuruc kor és az utolsó -szabadságharc dalaira és azután tér át a mai bábórtis népdal költészet ismertetésére, Kimutatta Zilahy Lajos háborús uä! gyűjteménye több darabjáró1, hogy azok közül több egy két szó ábrással rég ismeretes és népdal gyűjteményekben közölt dalok. A háborús kötészetet a népiélek elvadulása és bizonyos duhaj hang jellemzi, hiányzik belőle a hit, az ideál, a nemzeti tartalom, ez viszont a mai katonáskodási viszonyokkal van szoros okozati összefüggésben és a politikával, a forrongó szociális eszmeáramlatokkal, melyek a népleiket ma hevítik. A prózairól; sorából Herczeg Ferenc, Móric Zsigmond és Molnár Ferenc műveit emeli ki, mint akik a magyarság egyetemes érzéseinek sikerült hangot adnak munkáikban. A közönségnek a háborús irodalom nem kell, de a fantasztikus igen és a közönség visszatér a meséhez, Jókaihoz. Az irodalomra és művészetekre az a fontos szerep vár a jövőben, hogy fentartsák a hitet az eszmével az ideálokban. A mélyebb és komolyabb kultúra és ennek komolyabb szeretete lesz erre hivatott. Ezeket az eredményeket állapítja meg a szerző vizsgálódásaiból. A kép, amelyet megrajzol, nem valami biztató, de igaz ; a mérték, mellyel mér, tzigoru, de igazságos; a tükör, melyben az egészet látjuk, nem torzít, híven mutat. Sikabonyi Antal könyve mind a mellett, hogy talán negativ eredményeket állapit meg, a háborús költészet és művészetek termesénél igen jó szolgá'atot tett mindenkinek, aki a ma «seméDyei felett elmélyedni szeret. Meggyőző erővel és okfejtéssel, tudományos módszerekkel állapítja meg az eredményt, a kritikus éles pengéjével boncol, de állításait mind igazolja is. Széles látókör, a tárgy kimerítő ismerete, fölényes sugár csiíiámlik elő az okos és szép könyv minden lapjáról, mely mint olvasmány is vonzó és érdekes, hiszen a ma irodalmáról és művészetéről beszél, amely kérdések minden művelt ember érdeklődése körében élnek. Aki ezek iránt érdeklődik, az művészi összefoglalást és teljes áttekintést meríthet a könyvből, mely a háború tudományos irodalmának egyik legjobb essay-i közé tartozik. A. Gy■ MŰVÉSZET. (-) Grieg. Berzsenyi-/anosits József, a Jókai Egyesület művészeti osztályának elnöke vasárnap Griegröl tartott zenetörténeti ismeretterjesztő előadást. Ez előadásában Grieg zongora darabjait mutatta be a kiváló interpretáló, előrebecsátva a népszeiü zeneköitő életrajzi adatait egyénisége megismeréséhez. A norvég nemzet nagy zenekö tőjének 18 legszebb darabjai mutatta be. Az E. moll szonáta, a Tündérek tánca, a Keringő, a norvég dal a Berceuse, a Pillangó, a törpék menete, Madárdal, Erotik, a Troidhangeni menyegző, Tavasz, Hazatérés Grieg legbájosabb szerzeményei tőiül valók és egyúttal legjellemzőbbek. Sok melódia ismerősen hangzott a közönség zeneértő részének, mert Grieg zenéje a legkönnyebben élvezhető muzsika, mely nemes es üde egyszerűségével hat, mint a fjordok kék vize és a havasok hóboritotta bércei. Ráadásul a hatalmas G. mod balladát, a szerző e különleges műve csendült fel a zongorán. Zajos tapsok köszöntötték a mestert, aki ezúttal tizedszer adott elő a komáromi közönségnek és a századik darabját játszotta e jubi áris szép estén, melynek folytatását kivaiic->ion varjuk, (a) SZÍNHÁZ. Jönnek ? Nem jönnek ? Kérdezgettük, ügy volt, hogy nem jöhetnek, aztán úgy lett, hogy mégis eljöhettek és már itt vannak közöttünk. A református egyház presbitériuma meggondolta még egyszer a dolgot, a mely meggondolásban V.argha Sándor 'elkész buzgolkodásának jelentékeny része van és átengedte az öreg kollégium nagytermét. Kicsiny, nagyon is szerény helyiségben találtak menedéket e város falai között Thália papjai és papnői, a kik ennek dacára, minden nehézségek dacára, a leglelkesebben akarják pótolni a hiányokat. Fehér Vilmos kis társulatát melegen köszöntjük és kívánjuk,hogy jól érezzék magukat városunkban és fogadja őket a közönség állandó szeretetébe! * Sietünk megírni, hogy a közönség rettenetesen éhes a színészekre. Bizonyítja ezt az álli lást, hogy csütörtökön egész napon szinte ostrom alatt tartották a pénztárt, a hol a pénztárosnő estére már teljesen berekedt ; a Sztambul l óz-ájának mindkét napi előadására minden jegy elkeltén nem győzte elküldeni a jegyért jelentkezőket. A társulat, tekintve, hogy nagyon kicsi a kollégium nagytermének befogadó képessége, minden darabot kétszer akar előadni. De az előjelek szerint alighanem megfogjuk érni, hogy egy-egy darab megéri a huszonötödik előadását is. * A bemutató előadás kezdetén, ünnepies hangulat uralkodott a közönségen, a melynek az első percekben nagyon komornak tűnt fel a nagyterem és csak később barátkozott meg vele s az előadás végén már megszerette s dicsérte a presbitériumot, a melynek köszönhető, hogy mégis van most színészete városunknak. * Ki lesz a közönség kedvence? Rendszerint már az első előadásokon kitűnik, hogy kit fogad a közönség szeretetébe. Mi úgy latjuk, hogy Peéry IIus az első estén már a közönség szivéhez férkőzött. Nagy népszerűséget jósolhatunk Záró Gizinek. A férfiak kö. ül Fehér Vilmos igazgató a hóditó kellemes hangja, rutinirozott játéka meleg fogadtatásra talált. Áldori László is hamarosan nagy népszerűségnek fog örvendeni. Most veszem csak észre, hogy kissé igazságtalan is voltam. Hogy a többi tagokról, kik mind-mind igyekvő, jó művészek, megfeledkeztem. De, megbocsássanak, a jövő hétre is kell gondolni. ... * A színi szezont csütörtökön a Sztambul Rózsája, e nagy sikerű három felvonásos operett nyitotta meg. A bemutató előadás, (sajnos zongorakisérettel) jó volt. A közönség rengeteget tapsolt, ovációzott s a t. társulat a darab legelején egy kis lámpalázzal küzdött, annyira meghatotta a hálás publikum. Midili szerepében végtelenül kedvesen s sokat ígérőén játszott Peéry I'us. Kondsa-Gül szerepében Záró Gizinagyon előnyösen mutatkozott be. Fehér Vilmos Ahmed beje pompás volt ; Á'dori László Flórian szerepében ragadta derültségre a közönséget. * A színtársulat primadonája természetesen Peéry Pus, a direktor felesége. De nem azért primadona, hanem mert igazán je'es művésznő' és azért Fehér Vilmos felesége, mert a direktor meghódította a hangjával. Talán egyelőre ennyi pletykát el szabad árulni. ‘ 3 Meoi. KÖZGAZDASÁG. )( fi Komárom üidéki Takarékpénztár igazgatója. A Komárom Vidéki Takarékpénztár Részvénytársaság vármegyénk és városunk e régi előkelő pénzintézetének vezetésében fontos személyi változások történtek. Tuba János a* eddigi igazgató mandátuma lejáriával vagyis f. évi március elsőtől kezdve részint Komárom városnál, részint ez intézet élén töliöft közel negyven évi .-zolgálat után saját elhatározásából végleg nyugalomba vonulván, utódjául ügyvezető'5azKatói minőségben Erdöss Vilmost, a Magyar Általános Hitelbank győri fiókjának helyettes főnökét, a vaskorona rend lovagját, ki e szép és nagy kitüntetést mint népfelkelő főhadnagy harctéri, vitéz és kiváló magatartásáért kapta, nyerte és választotta meg az intézet igazgatósága: Az új igazgató állását már e hó elsején el is foglalta. Erdőss Vilmos személyében elsőrangú, kiváló, széleslátókörü szakember került az intézet élére, kinek működéséhez méltán fűzi a legszebb reményeket úgy az intézet», maga, mint közgazdasági életűnk is; melynek ő, mint a Hitelbank épen a mi vidékünkön dolgozó győri fiókjának hosszú időn át volt helyettes főnöke, egyik legalaposabb ismerője.. Tuba János nyugalomba vonulásával nem válik ki véglegesen az intézet kötelékéből, mert felkérésre továbbra is tagja marad az igazgatóságnak és mint ilyen a jövőben is az intézet javára fogja hasznosítani tudását és tapasztalatait. )( Ai ásványvizeket nem adóztatják meg. Az adójavaslatok tárgyalása kapcsán egyes napilapok azt a hirt közölték, hogy a pénzügyminisztériumban uj javaslat készül, mely szerint az ásványvizeket magvas adóval fogják, megróni. Ez a hir azonban nem felel meg a valóságnak, A pénzQgyminiszteriuniban ilyen reodelet ezideig nem készült s nincs is tervbe- Aéve ilyennek készítése. Szerkesztői üzeneetk. N. B. Fiatalkornak bűncselekményeiről az uj sajtótörvény értelmében nem szabad írnunk, csupán akkor, ha a közlésre engedélyt szereztünk. Miután azonban ez az eset nem éri meg a nagy utánjárást, inkább lemondtunk a közléséről. — Többeknek. Nagyon köszönöm azokat a buzdító, meleg sorokat, amelyekkel az ismeretes polémia kapcsán megtiszteltek. .161 esik tapasztalni, hogy ritkán az önzetlen munka nyomán elismerés is fakad. (M.) — Suniiof. A jövő héten levélben fogunk válaszolni. E. E. Szerkesztőnkhöz intézeti levelére, a sötétség miatt, mert tizenegy után nincsen gáz, szerkesztőnk még nem tudott válaszolni. — Feketeség. A bánatos fiú. Meghalt a boldogság. Nem közölhetők. — Rendező. Nyilvános nyugtázásokat díjtalanul nem közlünk. Minden sornak 30 f. az ára. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Szerkesztő: Mészáros Lajos János. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. HIRDETÉSEK. ÁLMOK HEGEDŰJÉN Tuba károly újabb versei, ára 4 K. Kapható lapunk Itiadóhivatal&ban is. o-o-o
