Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-20 / 16. szám

19 * S április 20. Komáromi Latok 3 oldal. A jómódú emberek háztartásában, a hol a hus­­nemüek jelentős szerepet játszanak, nem igen válna érezhetővé, ha a mai lisztkontingensüket, igen mérsékelten redukálnák. Es pedig azon egyszer« elv alapján, hogy annak a ki nagyobb darab húst eszik, kisebb darab kenyér is elég. De ez a lisztredukció különben is csak átme­neti jellegű lenne; mert hiszen pár hónap múlva lesz már uj búza s remélhetőleg az idei termés jobb lesz a tavalyinál. Ezeket mérlegelés alá kell venni s mind­azoknak a faktorotnak, a kik a nélkülöző ttszt­­viselőosztálynak elviselhetetlen helyzetén ko­molyan segíteni akarnak s nem szabad figyel­men kívül hagyniok. A tisztviselő társadalom, a mely példát­lan hűséggel és szorgalommal, kötelességtu­dással végzi munkáját, megérdemli, hogy kérő szava végre is meghallgatásra találjon és sa­nyarú sorsán komolyan és őszintén enyhítsenek. Több szem, többet lát. — A közönség rovata. — Ke náromi tejszöuetkezet. Igen sok baj van a tejjel, amit sem ható­sági utalványra, sem pedig utalvány nélkül nem lehet kapni. De különösen nem kap a szegény ember. Nézzük csak' meg reggel az apró gyer­mekeket, amikor az iskolába mennek, hogy ezek a gyermekarc k milyen fonyadtak, hal­ványok ; hogy a majd csak szürke órácskáju­kon a szemecskéik milyen betegesen pislognak. A gyermeknek tej kell! De nem lehet kapni. Nem pedig azért, mert azt a kevés tejet, ami esetleg pb era J<erül, méregdrága áron vá­sárolják meg azok, akiknek megengedte a sors, hogy 2—3 koronát fizethessenek a tej literjéért. Ezen a nagy tejhiányon megfelelő apará­­tussal csak egy hatósági üzemű, vagy hatósági ellenőrzés alatt álló tejszövetkezet tudna segiteni. Ezt kell tehát mielőbb életre kelteni. Nem szabad azonban elfeledkeznünk ar­ról, hogy a tejelő állatok mai eltartása sokba kerül és a tejszövetkezet csakis úgy prosperál­hat, ha nagyobb tejkontingens'felett rendelkezik, mit ízonban csak úgy szerezhet meg, ha nem tulmagas, de arányos árat fizet a tejért. Városunk tejszükségletének biztosítása érdekében Ivánfy Géza közélelmezési előadó nagy buzgóságot fejt ki, több irányban folytat tárgyalásokat, melyeknek eredményén fordul meg, hogy sikerül-e ezt a közérdekű fontos kérdést jól megoldani. Komárommegye birtokosai, reméljük, nem fognak merev álláspontra helyezkedni és segít­séget nyújtanak arra, hogy megvédhessük a gyermekeket! Ami hazafias, de emberbaráti kötelesség is. — Az istenért Dolly, mit cselekedtél? Kérdé Radványiné szigorúan összeráncolva homlokát, hogyan tehetted meg ezt ? Így meg­sérteni Dendron ezredest! Azt hittem több eszed lesz . . . most már vége mindennek! Kétségbe vagyok esve. Soh’se aggódj miattam anyukám, vála­szolta hirtelen felkacagva a fiatal asszony, nyugodt lehetsz, a parancsnok pedig rászolgált, meg érdemelte ... És aztán egy élénk moz­dulattal hozzám fordult: — Édes Gertrud kisasszony, mondá, néz­zen csak kérem utánra, vájjon meghozta-e a szabónő uj ruhámat? Sietve távoztam eleget tenni a megbízás­nak s néhány perc múlva jelentettem, hogy az estélyi öltözék megérkezett és a nagyságos asszony szobájában lett elhelyezve. Dolly e szavakra fürge őzike módjára budoárjába szökell es kritikus szemmel vizsgálja a leheletszerű csipke és suhogó selyem halmazt, mely az ágyra vetve úgy fest, mint egy rózsa­színű virággal megrakott illatos almafaág, egy kevéske tavasz, dermedő tél közepette . . . A következő két napon át nem mutat­koztunk a sétányon Dolly, a szeszélyes, caprice­­os kis Dolly akarta igy. E helyett délben pont tizenkét órakor nyilsebesen hajtatott végig a corsó mentén ponnyfogatán a kis jukkerasszony. Az ezredes sóvárgó tekinttel követte a tova fl szén. Egyik olvasónk arra hívja föl figj elmün­ket, hogy több városban a jövő téli szénszük­séglet biztosítására már lépések történtek s hogy a szenet már most kell megrendelni. A hatóság figyelmébe ajánljuk ezt, akinek mód­jában van e kérdés elintézése. fl záróra. A tavalyi év folyamán kereskedőink azt a követésre méltó jó szokást vették fel, hogy üzletüket közös megállapodás alapján esti 7 órakor kivétel nélkül bezárták. Ez a szokás hasznára volt magának a kereskedőnek, de hasznára volt főleg az alkalmazottaknak is, akik igy hosszú, fárasztó munkálkodás után egy órával korábban jutót-, tak a jól megérdemelt pihené.-hezs még nap­fény mellett, világossal élvezhették a számukra úgyis nehezen hozzáférhető szabad levegőt. Most úgy látszik, a kereskedők egyné­­melyike eltért ettől a háború alatt kifejlődött jó szokástól s 8 óráig tartja nyitva üzletét Sietünk kijelenteni, hogy ennek a nyolc óráig való nyitva tartásnak nem sok értelme van. A közönség már rég hozzászokott a hét órai záráshoz s igy abszolúte nem igényli, hogy az üzletek a közönség érdekéből nyitva tartassanak. Az áruhiány különben is oly nagy, hogy e nyitva tartást az üzleti érdek sem követelheti. Embei éljék hát mej; magukat kereskedőink s egy fontos szociális célt szolgálva, cseleked­jenek egyöntetűen s zárják be az üzleteket ki­vétel nélkül esti 7 órakor. A közönség nem fog haragudni érte, az alkalmazottak pedig igen hálásak lennének azért az egy órácskáért. Tehát éljen a 7 órai zárás! A VÁRMEGYE. (f) fl miniszterelnöknél. Asztalos Béla al­ispán szerdán távirati meghívásra dr. Wekerle Sándor miniszterelnöknél tanácskozáson vett részt. — Ugyanaz napon gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszternél is értekezleten vett részt. (f) Kineuezés. A vármegye főispánja dr. Babos Emilt a várrtiegye törvényhatóságához közigazgatási gyakornokká nevézte ki. (f) Helyettesítés. A csallóközi járás fő­szolgabírója a fetegsége miatt szabadságolt me­­gyercsi községi jegyző helyettesítésére Juhász Miklós volt aranyosi, most komáromfüssi he­lyettes jegyzőt rendelte Megyercsre. (t) nyugalomba uonuió jeyyző. Fehér Ká­roly szomódi körjegyző, a vármegyei jegyzői kar e munkás és kiváló tagja beadta nyugdíja­zása érdekében kérvényét a törvényhatósághoz. röppenő kis csézát. Minden szem feléje irányult: a francia baba . . . Végre elérkezett a várva-várt est, Dolly teljes díszben állott a nagy velencei álló tükör előtt és úgy nézett ki, mint egy földre tévedt rózsaszínű tündérke. A fényes virágdiszes terem középső asztala számunkra lett fenntartva. Radványiné őnagy­­sága elfoglalta helyét az asztalfőn, két oldalt tisztek sorakoztak melléje. Az asztal közepe tájára Dolly került az ezredessel, mig az én helyem velők szemközt volt kijelölve. Dolly terítékét egy harmatos camélia csokor díszítette, mely gyöngéd figyelemért egy elismerő tekintet jutalmazta az ezredest. A hangulat egyébként kitűnő volt és a krisfálypoharak mind sűrűbben teltek meg pezsgővel, a katonazene harsogott, az ezredes egy pillanatra sem vette le tekintetét a szép asszonyról. — Ide gyere Rudi, parancsolja most és húzd rá a nótámat. Még közelebb, egészen közel, biztatja mindinkább neki lelkesülve, igy ni és most húzzad fülébe a világ legszebb asszonyának a nótámat: ritka búza, ritka árpa, ritka rozs ... és pattogós ütemben énekelve, kiséri a játékot. Tüzes tekintete közben a fiatal asszonyra tapad, hófehér vállára, gömbölyű karjára, melyre már-már reáhajlani látszik. A francia baba pedig mosolyog, valami állandó ellenálhatatlan dévaj mosoly ül arcán. (f) menetrend értekezlet. Az ujkomárom— dunaszerdahely—pozsonyi h. é. vasút menet­rendjének megállapítása céljából f. hó 26-án Pozsonyban értekezlet lesz, melyen a vármegye hatósága képviselni fogja a közönség érdekeit. (f) fi burgonya rekuirálást újból elrendel­ték. A közélelmezési kormánybiztos a vármegye területén lefolytatott második burgonya rekvi­­rálás eredményével nem lévén megelégedve, mert a várakozáson alul maradt, az újabb rekvirálást elrendelte. (f) állatbetegségek a uármeggeben. A vár­megye területén az alábbi állatbetegségek lép­tek fel: a sertéspestis Megyercs, a lépfene | Guta, a lórühkór Udvard községekben. Meg­szűntek a lórühkór Csallóközaranyos, Tany, a sertésvész Környe községekben. (+) Hólyagos himlő a uármegyében. Tar­dos községben hólyagos himlő eset fordult elő és — bizonyára fertőzés folytán — tovább is elterjed a járvány. A vármegyei hatóság nevé­ben dr. Mezei János tiszti főorvos a járási fő­szolgabíróval Tardos községben megjelent és a szükséges óvóintézkedéseket elrendelte. (f) Irtani kell a mezei egereket l A ta­valyi rettentő károk, amelyeket a mezei egér, más néven a pocok okozott a mezőgazdaságban, arra indították Jablonovszky rovarkisérleti állo­mási vezetőt, hogy a „Köztelek“ legutóbbi szá­mában felhívással fordul az alispánokhoz, főbí­rókhoz és polgármesterekhez s az egerek irtására hívja fel a figyelmet. Szerinte az egerek irtásá­nak ideje az április hónapja, amikor még nem szaporodik az az egypár nőstény, a mely a tél­vizet életben megúszta. Ilyenkor azt a módszert ajánlja, hogy a gazdák nézzék meg, a vetés mely pontjain ették le az egerek a friss gabo­nát. Ott aztán meg kell keresni az egér lyukát és vízzel kiönteni belőle a csúf kis bestiát. Ha ugyanis ezzel a módszerrel, olcsó pénzen, kis fáradsággal elpusztítjuk azt a csekélyszámban áttelelt egéranyát, akkor megmentettük a vetést, amelyet a réiniíe hatvány szerint szaporodó egérraj később semmivé tenne. Jó volna, ha a polgármesterek, főbírók és alispánok meghallgat­nák a Jablonovszky szavait. VÁROS. x ílegyuenkéí ’deka zsir. A közélelmezés miniszter a következő rendeletet bocsájtotta ki, amelyet kommentár nélkül kell a következőkben közreadnunk: A m. kir. minisztériumtól nyert fölhatal­mazás alapján a zsirfogyasztás egységes sza­bályozása érdekében a zsírból (sertészsír, mar­garin, növényzsir, növényi olaj, vagy emberi élvezetre alkalmas más zsiradék vagy olaj) és szalonnából fogyasztható mennyiséget továbi,.­­rendelkezésig a következőkben állapítom me!j [nimmimi in rrnrmirnrn-nn m r ............................ ........ ........ O* — Dolly, mondja most az ezredes, édes Dolly, maga megbüvölt engen ... ne nézzen úgy reám, megrészegít . . . Istenemre mondom ma mindenre kész vagyok . . . — Mindenre ? Kérdé Dolly és ragyogó szemei e percben valami észbontó, démoni kacérsággal tapadnak az ezredesre. — Mindenre, válaszolja ez és mindinkább hozzásimulva, hirtelen átöleli karcsú derekát, majd egy forró csókot lehel a szép asszony rózsapiros arcára. Pillanatnyi halálos csönd követi e merész incidenst, melyet általános halk moraj vált fel. A mama izgatottan emelkedik fel helyéről. — Ezredes ur, kiáltja remegő ajakkal, ezredes ur! — Ah, ah, hangzik most mindenfelé a csodálkozás és méltatlankodás hangján. Que-ce, que-ce-la? De e pillanatban Dendron ezredes hatal­mas alakja kimagaslik a sorok közül és egy mámoros tekintetet vetve szép szomszédnőjére fennhangon igy szólt: — Bocsánat nagyságos asszonyom, igaz, hogy kissé elragadott a pillanat heve, de úgy gondolom, talán mégsem olyan nagy a bűnöm, azt hiszem kedves mama, mennyasszonyomat csak szabad megcsókolnom? Nemde Dolly? A fiatal asszony most szemérmesen le­sütve szemeit, leányos bájos mosolylyal helyea­­lőleg integet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom