Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-13 / 15. szám

t$UÍ április 13. Ennélfogva, miután mindezen felsorolt szociális tifrvéi yalkotások véleményünk szerint a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak, a legmélyebb tisztelettel kérjük Nagyméltóságu Miniszter Urat, Kegyelmes Urunkat, kegyeskedjen az ipartestület egyhangú határozatának minél előbb érvényt szerezni. Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy ezen egyhangúlag hozott határozati javaslatát megküldi az ország összes ipartestületeinek is, hasonló határozat meghozatala végett. Mély tisztelettel Nagyméltóságod alázatos szolgái : Komáromi fpartestület Czirjci Kálmán, Boldoghy Gyula, jegyző. elnök. A VÁRMEGYE. tyu haul közigazgatás. A vármegyei közigazgatási bizottság ked­den tartotta rendes havi ülését, melyen gróf Dezasse János főispán elnökölt. Az ülésen megjelentek: Asztalos Béla alispán, Bathó Lajos főjegyző, dr. Madarassy Pál árvaszéki elnök, dr. Vitausek Károly tiszti főügyész, dr. Mezey János tiszti főorvos, Ber­zsenyi Janosits József műszaki tanácsos, Bartha János kir. tanácsos, kir. pénzügyigazgató, Mirtse Lajos kir. tanfelügyelő, Molnár Imre gazd. fel­ügyelő előadók, — továbbá Baranyay Géza, Lézert Kálmán, Palkovich Viktor, Thaly Ferenc bizottsági tagok és dr. Zsindely Ferenc jegyző. Az előadók jelentéseiből a következőket emeljük ki: Az alispán a közigazgatás menetében a háborús közélelmezési viszonyok okozta nehéz­ségeket vázolja. Bejelenti, hogy Fáy István tatai főszolgabírót az Orsz. Közélelmezési Hiva­tal rendelkezésére bocsátotta és helyettes kor­mánybiztossá történt kinevezfetése folytán fő­szolgabírói állásától a közgyűlés utólagos jóvá­hagyása reményében felmentette. A tatai fő­szolgabírói hivatal vezetésével dr. Niklovics Aladár tb. főszolgabírót bízta meg A bizottság a rekvirálások tárgyában történt felszólalások után a közélelmezési kormánybiztoshoz felterjesz­tést intéz, melyben az itteni állapotokat vázolja és ezt a közélelmezési hivatalt vezető ministerhez is felterjeszti másolatban. A tiszti főorvos jelenti, hogy az elmúlt negyedév közegészségügyi tekintetben kedvező­nek mondható. Dr. Weiner Dávid tóvárosi kör­orvos a katonai szolgálat alól felmentést nyert, a kurtakeszii orvosi körbe szigorló orvost ren­delt ki a belügyminiszter; a tatabányai bánya­telepen a 26000 lakos egészságügyi szolgálatát csak három orvos látja el, két ideiglenes orvos elköltözött. Az államépitészeti hivatal főnöke az jelenti, hogy az állami és törvényhatósági utak jó kar­ban vannak. A kir. tanfelügyelő meglátogatta a gyer­­niely, szomori, tarjám', héregi, vértestolnai, tar­­dosi iskolákat és az ottani óvodákat; kifogáso­kat emel a gyermelyi, vértestolnai, tardosi isko­lák és a tarjáni ovoda elhelyezése és felszere­lése ellen. A katonai szolgálatra bevonult taní­tók száma 100-ra emelkedett. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint állami egyenes adókban 2319048 K folyt be, túlfizetésül 958.166 K mufatkozik, ami a múlt évi állapothoz viszonyítva 417.196 K-val ked­vezőbb. A kir. ügyész jelentése szerint a foglyok létszáma 29 volt március végén : 20 férfi és 9 nő. A fiatalkorúak női fogházában 147 volt a létszám. Itt egy haláleset fordult elő. Az ülés végén Lőzert Kálmán biz. tag in­dítványára elhatározta a bizottság, hogy üléseit ezentúl délelőtt 10 órakor fogja megkezdeni. (t) fi rétek lekaszálása. A folyó évben várható szálas takarmánytermés lekaszálásra és behordásának biztosítása érdekében leirat érkezett vármegyénk alispánjához. Ebben a le­iratban az van, hogy az 50 kát. hold, vagy azt „Kufittárouíu Lato “ meghaladó rétek tulajdonosait értesítsék, hogy amennyiben a széna gyűjtését és behordását a folyó évben saját munkaerejükkel nem tud­nák végezni, tzt a körülményt április 30-ig jelent ék be. Az összesített bejelentések az Ál­lat- és Takarmányforgalmi r.-t. hoz lesznek be­küldendők. A részvénytársaság a területeknek lehetően katonai erő kirendelése utján történő lekaszálása és a lekaszált szénatermés behor­­dása iránt az illetékes katonai hatóságokkal történendő megállapodás végett intézkedni fog. Kérdések a választójogról A választójogi javaslat értelmi cenzuson áll. — A legtöbbet azonban csak azon vitat­koztak, hogy melyik cenzus mennyi választót ad ? Csak gróf Klebelsberg volt közoktatási államtitkár vetette fel a legfontosabb kérdést, hogy milyen fokú értelmi cenzus mellett kapunk a művelődésnek olyan szintjén álló választó kö­zönséget, melynek belátására az ország sorsát megnyugvással rá lehet bizni. Ennek megálla­pítása céljából kaptuk felsőbb helyről a kö­vetkező kérdéseket: 1. A puszta irni- olvasni tudás jelent-e számottevő értelmi cenzust a 24 éves válasz­tónál ? 2. Mit mutat a tapasztalás: vájjon a csak 4 osztályt végzőkben tartós-e az iskolai oktatás és nevelés eredménye ? 3. A csak 4 osztályt végzettek 24 éves korukban tekinthetők-e öntudatos választóknak, megértik-e a politikai tartalmú olvasmányokat és beszédeket? 4. Tartósabb-e a 6 osztályt végzettekben az iskolai oklatás és nevelés eredménye s mi­ben jelentkezik a különbség? 5. A 6 osztályt végzettek érettebben szól­nak-e politikai kérdésekhez 24 éves korukban, megéríik-e a politikai tartalmú olvasmányokat és beszédeket? 6. Lehetséges volna-e a mai tanterv ke­retében a négy alsó osztályban az eddiginél több és alaposabb állampolgári nevelést adni? 7. Levihető-e a történelem és alkotmány­­tan a IV. osztályba s várhaíó-e ettől eredmény a csupán négy osztályt végzők politikai érett­ségének fokozására. ? Kérjük különösen a szakembereket, a ta­nító urakat, szíveskedjenek e kérdésekre röviden de nem teoretikusan hanem tisztán tapasztala­taik alapján megfe élni, a feleleteket lehetőleg postafordultával, minél előbb a szerkesztőség címére beküldeni. Lehet név nélkül is felelni. A feleleteket mi illetékes filsőbb helyre juttat­juk el, ahonnan a kérdéseket kaptuk s ahol majd sürgősen feldolgozzák, felhasználják. Ha valaki kívánja, írja meg és feleidét itt is kö­zölni fogjuk. Fontos kérdésről lévén szó, re­mélhetjük, hogy kérésünk nem lesz hiábavaló. És ezt szakemberek véleménye nélkül, akik e kérdésekben tapasztalatot szerezhetlek, alaposan megoldani lehetetlenségnek tartjuk. (Gyík.) VAROS. flz uj rekuirálás küszöbén. Hírlapírói kötelességünk, hogy tájékoz­tassuk a nagyközönséget arról a kormányin- ' tézkedésröl, mely kényszerűségből országszerte ; bekövetkezik, de amely egyáltalán nem akar j zaklatása lenni a lakosságnak, hanem egy min- : dennél fontosabb célt szolgál: a hadsereg és az itthon levő polgári társadalom közellátásá­nak, élelmezésének biztosítását. Arról van szó, hogy az eddigi hatósági intézkedéseket most uj rekvirá\ás fogja követni, nagyobb eréllyel és szigorúbb eszközökkel, mint az eddigiek. A hatóságok mindenesetre csak örvendenének, ha a közönség megértéssel és, önként való belátással enyhítené az elkerülhetetlen intézkedések szigorú­ságát. Hazafiui bizalommal merjü k is remélni, hogy ez a kívánatos megértés a nép legszé­lesebb rétegeiben valóban meg fogja könnyí­teni a végrehajtó hatalom nehéz feladatait. Az uj rekvirálás nem akarja megfosztani a közön­séget a megélhetéstő1, csak egyeseknek eddig 3 oldal. önként fel nem ajánlott nélkülözhető készleted foglalja le a köz céljaira. Elengedhetetlen szük­ség van erre azért, mert tudott dolog a háború négy éves tapasztalataiból, hogy az uj termésig mindig a tavaszi és nyáreleji hónapok voltak a legkritikusabbak a közellátás és élelmezés tekintetében. Az idén is igy vagyunk. Az el­rejtett és feltáratlan készleteket tehát múlhatat­lanul számba kell venni és egyenletesen igaz­ságosan szétosztani a küzdő hadsereg és a lakosság közt. Ez mindenkinek egyéni és csa­ládeltartási érdeke és érdeke mindazoknak a hozzánk tartozóknak akik még ma is a harc­tereken vannak. Mert ne felejtsük — s ezt értse meg mindenki a legutolsó faluban is — hogy noha már két ellenségünket a békére kénysze­­ritettük, a harctereken pedig soha fényesebbért nem állottunk, mint ma: mindazonáltal még mindig kötelességünk a szívós kitartás, nehogy az ellenséges területeken kivívott eredményeket és az ezek nyomán közelálló általános béke áldásait itthonvaló ellanyhulással és közöm­bösséggel, vagy bűnös önzéssel éppen az utolsó erőfeszítés napjain — kockára vessük. Tegye meg tehát mindenki hazafiui kötelességét és könnyitse meg a hatóságok nehéz feladatainak teljesítését. x Egy város és a miniszter. A kassai la­pokból olvassuk, hogy Kassa város polgármes­terének abbeli kérelmére, hogy a város zsir­­szükségletének biztosítására zsirt utaljanak ki, a közélelmezési miniszter sajnálkozással felelt, tekintettel a hadsereg igen nagy rnérvü és elsői sorban kielégítendő szükségletére. Hogy a városok zsirszükséglete miként lesz biztosítható, igazán problematikus. Helyi laptársaink hatósági sertés hizlalda felállítását propagálják és azzal vélik’elérni a nehéz kérdés megoldását. Szó sincs róla, nagyon okos a terv, azonban megvalósítása elé nagy akadályok tor­nyosulnak, melynek legyőzésén mi örülnénk a legjobban. S a magunk részéről mi sem tudunk jobb megoldást. Azonban néni szabad elfelej­tenünk azt, hogy éppen a Dunántúl két nagy városának sikerrel működő hizlaldájából a leg­utóbbi hónapokban elrekvirálták a kövér serté­seket. Kérdéses, hogy mi is nem járnánk-e igy ? Ideje volna, hogy a vidéki városok a köz­ellátási ügyekről a legnagyobb részletességgel tájékoztatnák a kormányt, melyet meg kell győzni he gy a fővárosi közönség sokszorosán jobb helyzetben van a vidéki közönségnél közellátás dolgában. x Országos nép és álialősszeirds. A kir. kormány a közélelmezés biztosításával kapcso­latosan országos nép és állatösszeírást rendelt el. Erre vonatkozólag a polgármester a követ­kező hirdetményt bocsátotta ki: A m. kir. mi­nisztérium 12101918. M. E. sz. rendeletével a a közélelmezés biztositása céljából szükséges adatgyűjtés eszközlésére nép- és állatösszeirást rendelt el. Elrendelte továbbá a vetésterületek fölvételét, a gőzcséplőgépek benzinnel, petró­leummal, villamos vagy más motorikus erővel hajtott vagy pedig járgányos cséplőgépek, to­vábbá a gabona tárolására alkalmas helyiségek összeírását. Ezt az összeírást a f. évi április 15-iki állapot szerint f. évi április hó 16—20. napjain számlálóbiztosok utján fogom fogana­­tosittaíni. Felhívom ennélfogva a város egész lakosságát, hogy a fentjelzett napokon az össze­írás lehetővé tétele céljából a számlálóbiztos megjelenéséig lehetőleg otthon tartózkodjék vagy a szükséges adatokat bemondani tudó egyén otthonlétéről gondoskodjék és a számlálóbizto­sok működését elősegítendő, a kívánt adatokat tartózkodás nélkül, pontosan és őszintén mondja meg. A lakosság megnyugtatása céljából közlöm, hogy ez az összeírás sém rekvirálási, sem adóz­tatási célokat nem szolgál. A cséplőgéptulajdo­nosokat fölhívom, hogy a tulajdonukban levő cséplőgépet 1918. április hó 16-tól 20-ig ter­jedő időközben nálam jelentsék be. A bejelen­tésre szolgáló nyomtatványok a városi kiadóhi­vatalban a hivatalos órák alatt átvehetők. A gabonatárolásra alkalmas helyiségeket a városi mérnöki hivatal fogja összeírni. Figyelmeztetem a város lakosságát, hogy a számláló biztosokat működésük tartama alatt közhivatalnoknak kell tekinteni, továbbá, hogy aki az összeíráshoz szükséges adatok szolgáltatását megtagadja, vagy tudva valótlan adatokat közöl, avagy a hatósági ellenőrzést meghiúsítja vagy kijátsza

Next

/
Oldalképek
Tartalom