Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-06 / 14. szám

ii harminckilencedik étfolyaiw.______________14. saém, Komárom, 8918. ápfitis 6. Politikai és társada Imi lap. ELŐFIZETÉSI ÁR: Helyben és vidékre: »gén, évre................................16 K félévre................................8 » negyedévre...............................4 » EGYES SZÁMOK KAPHATÓK Spitzer Sándor könyvkereső ed igé­ben, ho! hirdetések és előfize­tések is elfogadtatnak, továbbá »Szent István* és Sirch-íVle könyv­­kereskedésben, valamint Sipa? Fe* 1 renn és Cziks Dénes könyvkötőknél Megjelenik minden szombaton. Egyen szám ára 30 fill. Hirdetések 3 hasábos petitsoron­ként 1 kor. Nyílttéri közlemények 3 hasál: i pelitsoronként 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Komárom, Nádo.-u. 29. sz. hová a lap szellemi részét illető közlemények, további a hirdeté­sek, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk viasz*. Lapvezér: Tuba János. főszerkesztő: Miss Gyula dr. Emberek milliói, gépek ezrei állanak egymással szemben nyugaton, a népek mérkőzésének véres színpadán. Feszülten várunk onnan minden hirt, álmatlan éjszakákon, nyugtalan, ter­hes nappalainkon hallgatjuk, ami onnan jön, a legnagyobb tragédia dübörgésé­ből, milliónyi emberek sorsának jövő fordulásáról A háború frontját az angol konokság tartotta még és ha most rést ütünk majd a kemény falon, az a remé­nyünk, hogy ez a rés utat enged a béke óhajtásának Anglia népénél is. Nem diadalokért harcolunk, nem akarunk gyászt és pusztulási azért, hogy idegen területet hódítsunk, idegen népe­ket megalázzunk. Békét akarunk, olyant, amelyben minden nép megtalálja mér­hetetlen szenvedéséért a megszolgált és megérdemelt megnyugvást. A nyugati forró csaták tüze mögött is ezt az utat keressük a békéhez, az igaz emberi hivatás megértéséhez. A germán erő sem küzdhet hódításért, ami > elszántságunk célja sem lehet más, mint mindnyájunk közös nagy célja, az em­beriség legforróbb vágya. A véresőnek, mely olyan rettentő bőséggel ömlik most nyugaton, meg kel! termékenyítenie azt a piciny fehér virágot, melyet szi­vünkön melengetünk, könnyeinkkel öntöz- | getünk. Ami most nyugaton viaskodik, j az a háború és béke harca már. A bor- j zalmas emberi elszántság és a gyilkolás pokolgépei, reméljük, utolsó nagy csa- j tájukat vívják. Nem az ellenség teljes leveretése és megalázása, hanem az igazságunkba vetett hitért való törhetet- j lenségünk igazolása lessz a harc ered- j ménye, melyből a béke közelségét kell j remélnünk. Eleget szenvedtek már győ- í zők és legyőzőitek ahhoz, hogy közös emberi gondolatra jussanak és emberi j munkával igyekezzenek jóvá tenni azt, mit kapzsi és telhetetlen szándékból raboltak. Vissz . kell hát adni a világot ön­magának ; meg kell mentenünk Európa veszendőben levő civilizációját! KOMÁROMI LAPOK TÁRCÁJA Háború és sport. Irta: dr. jur. et phil. Fleischmann H. R, Grieg: Nyári est. Már nyilik a szelíd akác És nyárral fűlik át a ház — S te nem vagy itt. Oly hosszú most az alkonyat, Öledbe zárnám arcomat — S te nem vagy itt. Halk ujjam Grieget zongoráz. Az égre száll a lágy fohász — S te nem vagy itt. Kint messze búsan búg a gyár Szép lassan elmúlik a nyár — S te nem vagy itt. Rég várlak már és ezalatt Az ifjúságom elszalad — S te nem vagy itt.. . Ifj, Kárpáti Sok embe relőtt az első pillanatra különösnek j tetszhetik, hogyan lehet a háborút es a sportot j párhuzamba helyezni; mert hiszen a háború, I amely minden erőnk összeszedését je'enti az j ellenség teljes legyűrésére, mindenképen bi­­| zonyos ellentétben áll ahhoz a békességes ver- 1 senyhez, amely a sport terén folyik. Közelebbről | szemügyre véve azonban a dolgot, azt találják, i hogy a kettőnek sok érintkezési pontja van. A ; két fogalom vonalai gyakran szelik egymást, j És épen a népek e nagy küzködésének gazdag j tapasztalataiból látjuk, hogy háború és sport i még soha megközelítőleg sem tapasztalt inten­zitásban és sokoldalúsággal egészítik ki egymást, amennyiben a sport gyakorlása nemcsak a leghalhatósabb hábouis előkészületekhez és a legnagyt bbfokú harcreíermettség elérésének eszközeihez tartozik, hanem a háboni maga, a legfokozottabb igényeket támasztván a testi erő és ügyesség iránt, a harcosban ismét új érdek­lődést vált ki a sport iránt, és friss ragaszko­dást kelt hozzá. A németek ugyan távolról sem úgy űzik a háborút, mint az angolok és ame­rikaiak, akik tisztára holmi groteszkké fajult sportként gyakorolják, hanem csák úgy, mint fl világtörténelem kohójában őrületes tűz forralja az eseményeket. Népek létezése, népek veszése forog a kockán s a véletlentől, a végzet ujjának egy görbülé­sétől függ, hogy Európa régi térképének határ­vonalai erre vagy arra eltolódjanak. Országok tűnhetnek el, uj országok támadhatnak egyik éjszakáról a másikra ... A haragvó Isten jár itt közöttünk, vértengerben, tüzoszlopban és mégis elég sokan vannak, akik nem látják őt s akkép űzik kicsinyes játékaikat, mintha a leg­békésebb idők derűs napja ragyogna a fejünk felett s mintha e könyelmü, bűnös játék ve­szedelmei semmit sem árthatnának hazánknak, nemzetünknek ... Hallottuk Czernin beszédét s meg értettük belőle, a mit különben már úgyis sejtettünk, hogy a monarchia határain belül vannak a monarchia legnagyobb ellenségei, a háború legbünösebb meghosszabbítói. A csehek bün­­lisztája a maga teljes feketeségében tárul fel előttünk, újabb bizonyságául annak, hogy sok ellenségeink közül a csehek vették át a vezér­szerepet. Minderre pedig egy szavuk sincsen a mi, akik királyért és hazáért vívjuk, szent in­tézménynek tekintik. De nálunk is a legkülön­félébb szálak szövődnek háború és sport között és szoros, érdekes kapcsolatokat teremtenek, amelyekről hadd emliísünk meg cgyeímást. Már egy futólagos tekintet a katonai ki ­képzés oktatási tervére mutatja, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonit hadügyi igazgatásunk a sporttal való foglalkozásnak békeidőben is. így természetesen nemcsak a lövés és vívás legfontosabb elemeit gyakoroltatják, hanem ka­tonai lóversenyeket is rendeznek és a leendő katonát az úszásban, evezésben, szkifutásban, tornázásban gyakoroltatják. Minden laktanyának, de meg minden más katonai képzőintézetnek is megvan a maga modernül berendezett vivő- és tornaiskolája, a hadügyi igazgatás abból a he­lyes nézetből indulván ki, hogy a sport által erősített és edzett test a hadvezetés legfőbb, alaptenyézője. De egyébként is a háború szá­mára előkészületnek és edzésnek tekinthető a sport, amely tehát, ha a háború tényleg bekö­vetkezik, a harcban óriási szerepet játszik. Gon­doljunk csak azokra az utolérhetetlen teljesít­mények re, amelyeket alpinistáinknak köszön­hetünk ! A havasi világ ezer borzalmával és veszé­lyével szembeszállva, szemtől-szembe az annyi áldozatot követelő „fehér halállal“, immár a Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle használata valódi aidás gyomon bajosoknak éa székszorulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt telje­sen rendbe hozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom