Polgári leányiskola, Komárom, 1938

(i. Tanulmányi és nevelési ügyek. A történelmi nevezetességű, de örökre örvendetes őszi események izgalmai tanulmányi tekintetben súlyos feladatokat rólak reánk. A tanulók az újságok és a rádió hatása alatt szintén a csehszlovákiai magyar sorsforduló felé fordították érdeklődé­sűkéi. Majd a csehek szeptemberi mozgósítása, mely sok apát is elszakított családjától, sőt a cseheknek az a módszere, hogy a tartalékos magyar katonákat éjjel, váratlanul keltették fel ál­maikból és tették a házuk előtt várakozó autókra, a gyermekek lelkét is felizgatta s mivel naponta nem egy olyan eset is volt, hogy a tanulót az iskolából hívták haza, hogy a cseh hadseregbe bevonuló édesapjától elbúcsúzzék, bizony olyan lelki állapotba hozta iskolánkat, hogy sem nekünk, sem tanítványainknak tei­lt ülete az eredményes tanításra és tanulásra nem volt alkalmas. A magyar delegáció tárgyalásainak izgalmai, a zászlókért és jel­vényeinkért folytatott harcaink az izgalmat még fokozták. Majd a bevonulás örömei, azután pedig a katonai beszállásolás, a testvér iskolák fogadásának örömei kötötték le úgy a mai, mint tanítványaink figyelmét és gazdag élményeket hagylak hátra a magyar szeretetet 20 évig nélkülöző lelkűnkbe. Már a müncheni határozat után megkezdtük a magyar Himnusz, Szózat, Hiszekegy tanítását. A szlovák nyelv tanítását beszüntettük, úgyszintén a csehszlovák történelem és a cseh­szlovák polg. neveléstan tanítását is és helyette a magyar nemzet történetét és Nagymagyarország földrajzát tanítottuk. Általában legfőbb gondunk volt, hogy tanítványaink lelkében megőrzött s a cseh rendőruralom megkívánta burkoltságból most már szabadon kibontakozott magyar érzés és gondol­kodás nyílttá, határozottá és tettrekésszé váljék, hogy az egyes családok viszonyaiban megszűnt gátló okok eltakarítása után tanítványaink lelke az egyetemes magyar sorsközösség alkotó atomjaivá váljék. Nagy gondot okoztak a megszűnt szlovák iskolából átlépett magyar és nem magyar anyanyelvű tanulók, akik egyrészt a hiányos nyelvtudás, másrészt pedig a határo­zottan fegyelmezetlenebb magaviseletük miatt megnehezítették a tanárok munkáját. A tanári kar nagy érdeme azonban, hogy ügybuzgalmukkal, szeretetükkel és türelmükkel az eltévedt kis magyarokat, ha az nagy fáradságot kívánt is, de a magyar szellemiségnek a maguk értelmi fokán, részeseivé tenni töre­kedtek. Karácsonyt mondhatnám annak az időpontnak, mely után a tanítás már a nyugodt mederbe visszatért. Ettől az időtől kezdve a tanulók is fokozott igyekezettel törekedtek az elmu­lasztottakat pótolni, ami általában sikerült is. a) Értekezletek. 11 értekezletet tartottunk, melyeken az is­kolai munka belső átszervezésével, a felszabadulással járó is­kolai tennivalókkal foglalkoztunk, hogy az átmenet minden kérdését fennakadás nélkül oldjuk meg. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom