Polgári leányiskola, Komárom, 1896

23 föl szülei egyik-másik tárgy, de különösen a női kézimunka alól. Engedjék meg a t. szülők azt a kérdést vetnem föl : liogy fogja az a kis leány egykor az ő háziasszonyi teendőit végezni, a kit most, mikor a tanulásnak ideje volna, a kiválólag női foglalkozások egy nag}

T része alól fölmentenek ? Kérdem, lehet-e abból a kis leányból valaha rendes házinő, aki a varrótűt forgatni nem tudja, aki a foltozásban s egyéb ilyenekben járatlan? Holott tudjuk, hogy a középsorsú családok kiadásaiban milyen fontos tétel a varratás, szabatás s hogy eg}

r ügyes, szorgalmas asszony felényi költséggel kiállíthatja családja ruházati és fehérnemű-szükségletét. Az iskola egészségügyi viszonyai különben annak eddigi fennállása idején elég jók voltak. Ez irányban a testület nem kímélt fáradtságot és utánajárást. Gondja volt az óraközökben való gondos szeliőztetési'e; az óraközi szünetek kellő felhasználására. Figyelme kiterjedt a közellátó, vagy hibás szemű, vagy gyöngébb testalkatú tanulók elhelyezésére. Szemkímélés s az egyenes testtartás szempontjából vezette be és alkalmazza sikerrel az állóírást; e tekintetben nagy könynyebbségre vannak a 0 távolságú, kitűnő szerkezetű iskolapadok. Sajnálattal kell azonban megemlítenünk a fűtési berendezés nagy hiányait; a kályhák némely helyiségben — az állandó ós nagymérvű széngázkiömlés miatt — a tanítást igen sokszor zavarják és a tanulók egészségét veszélyeztetik. Baj továbbá az is, hogy a folyosó el nem zárható s így a tanulók felsőruhái, esernyői ott nem helyezhetők el, hanem az osztályokban elhelyezett fogasokon állnak; esős időben a sok nedves ruha kigőzölgése az osztályok levegőjét nagyon megrontja. Mindezek a bajok azonban nem