Polgári leányiskola, Komárom, 1896

16 egyik fogon dj át képezte a tanulók vallásos érzületének ápolása; e részben minden tőle telhetőt elkövetett nemcsak arra nézve, hogy a hitoktatókat működésükben támogassa s hogy a tanulókat vallásos gyakorlataik teljesítésére ösztönözze, de arra nézve is, hogy a vallásos érzést bennük, az egyes tárgyak tanításával kapcsolatban is, szilárdítsa. A testületnek ez irányban való komoly, következetes törekvése tette lehetővé azt, hogy az iskola négy felekezet közt megoszlott tanulói testvéries egyetértésben fértek meg egymással. Nem hagyhatom említés nélkül a hitoktatók s az összes vallásfelekezetek elöljárói részéről tapasztalt jóakaratot sem; ha volt is itt-ott félreértés, elsimult szépen s azontúl a legteljesebb egyetértésben működött közre a két tényező — iskola és egyház — a közös ozél érdekében. Magától értetődik, hogy a fegyelmi állapoton s a nevelői eljáráson kívül kiváló gondot fordított a testület magára a szorosabb értelemben vett tanításra s a helyes módszeres eljárásra. E részben igyekezett a neveléstudomány és módszertan újabb vívmányait értékesíteni s az emlékezet megterhelését kerülve, a növendékek értelmi erőit fejleszteni, s bennük a tanulásra kedvet ébreszteni; ebben is vigyázva azonban arra, nehogy a becsvágy túlsarjadása a szerénységnek s egyéb, sajátlag nőies jellemvonások kifejlődésének kárára legyen. A testület lelkiismeretes gonddal vitatta meg az egyes tárgyak részletes tantervét; e tantervek, míg egyrészt a szaktanítók összhangzó működését tették lehetővé, másrészt a személyi változásokkal járó, nagyobbmér vű rázkódások tói óvták meg a tanítás menetét.