Polgári leányiskola, Komárom, 1895

A magyar nö és az ezer év. O J A nagy évfordulók a.z egyes ember, valamint a népek életében a magábaszállás pillanatai. Álljunk meg egy perczre mi is; feledjük el egy perczre hétköznapi apró érdekeinket; töltse be lelkünket egy perczre a legszentebb érzés, amire emberi szív képes, a hazaszeretet ;* világítson ez érzés lelkünkbe s érezzük egy perczre éltető, fogantató melegét. Vessünk a múltba egy pillantást s a haza szeretete élesítse meg szemünket, hogy tisztán lássunk; hadd lássuk, hogy teljesítette a magyar nő hivatását az első ezer évben; melyek voltak erényei, melyeket magunkban istápolnunk kell, ha azt akarjuk, hogy éljen és méltón éljen e nemzet a második ezer évben is; mert a nemzeti nagyság alapja a női erény, az anyák erénye, akik hü fiakat nevelnek a hazának, a hitvesek erénye, akik hűséges osztályosai tudnak lenni férjük sorsának s akik megtudják érteni férjük törekvéseit; hadd lássuk hibáit is, ha voltak — hisz a gyarlóság ősi alkotórésze természetünknek — s vonjuk le belőlük a tanulságot, hogy tudjuk, melyek azok a hibák és gyengeségek, melyeket magunkból ki kell irtanunk, ha igaz lányai akarunk lenni hazánknak. Egy ragyogó vonása van a magyar nemzet történetének, ami legott feltűnik, mihelyt azon végig pillant az ember; bárhogy vizsgáljuk is e nemzet múltját, nem találunk kort, amelyben a magyar nő erkölcsileg lealjasodott volna, miként más nagy nemzetek nőivel történt a nemzeti felvirágzást követő elpuhulások korában. Nem volt kor, amely a val lást és a tiszta erkölcsöt a magyar asszonyok szívéből ki tudta volna irtani; ha voltak, akik ellene vétettek — egy meráni A hétköznapi életben nem szeretem, ha a hazát emlegetik, mint ahogy Isten nevét nem veszi hiába az ember. l)e most nem lenne bennem magyar szív, ha a magyar anyákhoz szólva, egyébről tudnék szólani. Mint ahogy nagy ünnepen templomba megy és imádkozik az ember.