Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1943

olvad közössége életében, akkor talál rá önmagára, amikor nem jó szót, nem királyi kegyet vagy kitüntetést, hanem a legtöbbet, amit ember adhat: személyes szolgálatát nyújthatja környezetének . Még a buzgóság és vezeklés kegyelmeit se magának kéri; a meghasonlott királyi házra akar áldást nyerni, az ellenségként szembenálló apát és fiút kívánja egyetértésre bírni vele, a tatárdúlás által romlásba döntött országot szeretné fölemelni személyes érdemeivel. »Tehát látá e szent szűz az ő bűnöknek áradásiban a nyomorúságoknak ő gonoszságait megnövekedni... új penitenciának módját keresé s meglelé a mindenható Istennek haragjának megengeszte lésére.« Szent Margit az önátadó szolgálat szentje, s az új idők magyarjának elsősorban ezt kell példaként csodálni és tisztelni benne. Az annyi végzettől veszélyeztetett nemzeti közösségi életünket csak úgy tudjuk átmenteni ezen a nagy történelmi válságon, ,ha feladjuk az önzést, ha eszményünk többé nem a magyar úri « életrend, hanem egymá'Sf s a magyar közösség krisztusi szeretetből fakadó szolgálata lesz. Az a legkevésbbé úr, aki sokak fölött akarja érezni magát s aki csak mások munkájára épít. Űrnak lönni a szó nemes értelmében annyit jelent, mint mindenkinek adni legszemélyesebb kincsünk hő:, szeretetből fakadó személyes szolgálatainkból. Szent Margit előkelőbb, királyibb jelenség volt a szolgálók viseltes kámzsájában, mint a parancsot leső udvarhölgyek között királyi bíborban. .Az új magyar életben ennek az új úri erkölcsnek kell hódítania. A másik, aminek e gondviselésszerüen most szentnek nyilvánított életből mindnyájunk lelkét meg kell ragadnia: az Istenben alapozott erivö.csi és lelki erő titokzatosan mérhetetlen súlya és értéke. Történelmet alakító hatásának nincsenek időbeli és térteli korlátai. Alig született meg Margit élete máris belenyúlt a Gondviselés történelmet szövő terveibe. A krónikás azt írta az akkori országról: Magyarország 350 esztendős fennállása után a tatárok martaléka lesz és eltűnik Európa térképéről. S amikor a királyi pár felajánlja leánygyermekét az Istennek, a tatárok éppoly titokzatosan, mint ahogy feltűntek, kivonulnak az országba!', s a (király visszatérhet új országot építeni a romokból. S az újjáépített ország sorsa ettől kezdve mintha belső összefüggésben volna a királyleány áldozatos életével. Béla király az új országépítés elsőrendű feladatai között látja Istennek ajánlott leánya számára megépítem a nyulakszigeti kolostort: »Midőn tehát azután a pusztulás után, amelyet bűneink büntetésére zúdított ránk a tatárok A

radsága, hathatósan hozzáláttunk az ország megújításához, megszilárdításához és megerősítéséhez ... isteni, sugallatra támadt az a gondolatunk, hogy a Duna szigetén... templomot és körülötte monostort, vagy zárdát alapítunk.« Talán ez volt Béla király legnagyobb országépítő tette, mert ennek a zárdának falai között, az országért vezeklő és imádkozó királykám- leltén keresztül épült az új, jobb és tisztább Magyarország. Bélát, az apát, a fegyverrel ellene támadó fiával, Istvánnal, s a családi harc nyomán kettéváló országot a kolostorba zárkózott