Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1942

Tanulóink egészségi állapota kielégítő volt. Dr. Halzl Oszkár városi orvos sok tanulónkat kezelte teljesen ingyen kisebb bajaikban. Tehetségvizsgáíalra 18 falusi gyereket osztott be hozzánk a felsőbb hatóság. Ápr. 13—20-án volt a vizsgálatuk. Különösebb képességet egyik sem árult el. Középiskolai taníttatásra csak ötöt ajánlottunk. Valláserkölcsi nevelés. Tanulóink valláserkölcsi nevelését állandóan szem előtt tartottuk. A pápa öszentségének és a magyar Actio Catholica-nak programmját igyekeztük ifjúságunk körében megvalósítani. A »Családmentés — nemzetmentés« gondolatát nemcsak elméletileg fejtettük ki tanítványaink előtt, hanem igyekeztünk őket magukat is a gyakorlati apostolkodásra ránevelni. Tevékeny részt vett ifjúságunk a családfelajánlást előkészítő mozgalomban is, mely városunknak sok száz családját vitte az isteni Szív oltalma alá. Katolikus tanulóink március 18—21. napjain végezték a lelkigyakorlatot. Mindhárom csoportét P. Molnár Béla S. J. vezette. A szokásos évi közös szentgyónásokon és áldozásokon kívül ifjúságunk önként is sokszor járult' a szentségekhez. Első péntekeken és a vasár- és ünnepnapi diákmiséken mindig százakra ment az áldozók száma. Cr Jézus iránti hálával mondhatjuk, hogy ifjúságunk lelkülete jó és bíztató. A református tanulók csendesnapjai április 9. és 10-én voltak. Szolgáltak Galambos Zoltán, Csizmadia Dániel, Kelemen Kálmán, Tóth Kálmán, Vörös Béla lelkészek, Tóth István és Farkas János tanítók, Ilona testvér, Ráskv Gizella tanárnő és Ivanits Ilona tisztviselőnő. A csendesnapok mélyítették a hitéletet (hatása alatt indult el a »hajnali bibliakör«, hetenként kétszer reggel- 6.30—7.30) és előkészítették húsvét ünnepét. A tanulók a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetségének kollégiumi munkájában resztvettek. Áldozócsütörtökön 4 fiútanuló tett hitvallást és fogadást. Az evangélikus tanulók a nagyböjtben 2 napos csendes napot tartottak és konfirmáltjaik kétszer járultak az Űr szent asztalához. A tanulók közül többen szerepeltek egyházuk ünnepélyein. A valláserkölcsi nevelés mellett egész szívünkkel a haza és nemzet szeretetét igyekeztünk élő valósággá alakítani tanítványaink lelkében. Azt akartuk, hogy vérükbe ivódjék a szent kötelesség: a hazáért, nemzeti közösségért minden áldozatot meg kell hozni. Hazafias ünnepélyeink is e célt szolgálták. Naponkint imádkoztunk a hazáért és a harctéren küzdő hősökért. 10