Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1941
Tibor. Drobny József, Jókay Zoltán, ' Alaxa László. Bazáros volt: Jókay Zoltán és Teleky Tihamér. Kiscserkészeknél segítettek: Lazárv Bertalan, Moravitz Péter, Török János és Sztraïivavszky István. A csapat létszáma év végén volt: 31 tiszt, 18 öregcserkész, 100 cserkész és 25 kiscserkész. Az idei nyáron csapattáborba nem tudunk menni, mert a tábor vezetésében számításba jöhető vezetőknek leventeparancsIioki tanfolyamon kell résztvenniök. Pedig már a csapat vezetősége verőcei, illetve márianosztrai tábor előkészítésén dolgozott és már a táborhelyet is megszemlélte. Jövő évben ránk váró feladat az otthonunk berendezése, 30 éves jubileum méltó megölése és az idén elmaradó tábor egy év múlva való megrendezése lesz. Köszönettel tartozunk tábori beszámolónk alkalmával a csapatnak juttatott adományokért N. X.-nek 50 pengőért és ínég egyszer megköszönjük múlt évi táborunkkor kapott anyagi támogatásokat jótevőinknek és kérjük a jó Istent, hogy áldásával fizesse vissza százszorosan. Leánycserkésze!. Az elmúlt nyáron a nagytábort a soproni Lövérekhe terveztük, azonban a háborús események arra késztettek bennünket, hogy közelebbi helyet válasszunk s így kerültünk gróf Kálnoky Sándor földbirtokos úr birtokára, akinek megértő támogatása mellett csicsói vadaskertjében ütöttük fel táborunkat. Július 17-én tettrekészen, vidám lélekkel indult el a 247. gr. Teleki Blanka csapat 18 tagja táborba, kipróbálni, hogy birtokában van-e a szolgálatkészség, igénytelenség, a vidám önmegtagadás erényeinek, melyet cserkészleány törvényeik kívánnak tőlük. S ez a fiatal csapat megmutatta, hogy megértette a cserkészet célját. Kilenc sátrunk félkörben vette körül a zászlót. Négy lakósátor. egy konyha-^ egy élelmiszer-, egy mosdó-, egy szer-, egy vezetőisátor képezte birodalmunkat. A megérkezésünk utáni felhőszakadás alaposan próbára tett bennünket, de megálltuk a sarat. Míg otthonunkat felépítettük, mindenkinek alkalma nyílt képességeit felhasználni. Kapunk felírása a bencés jelszó: »Pax« volt s ebben a háborús világban itt béke s alkotó munka folyt. Itt ismerte meg mindenki az életet kicsiben s itt készült arra, hogy önerejéből megélni tudó, nemzetének hasznos honleánya legyen. A nyár legszebb két hetét töltöttük a táborban; minden délután fürödtünk, eveztünk a gróf birtokán levő kies fekvésüj gyönyörű Szakajtás nevű tavon. A tábori élelmezés nagyszerű volt. Ezt különösen Nagy Vencel jószágkormányzó úrnak köszönhettük, akinek hathatós támogatása tette lehetővé tábori élelmezésünk feljavítását. Esténkint tábortűz körül régi népdalokat, cserkésznótákat énekelve, hálás szívvel gondoltunk mindazokra, akik a cserkészet nemes célját megértve segítséget nyújtottak ahhoz, hogy táborozhattunk. 1-7