Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1941

tait belevigyék gyakorlati életükbe is. Minden vasárnap nagy volt az áldozások száma. Az első pénteki ájtatosságokat tanítványaink nagyobb része, gyakorolja már. De hétköznapokon is mindig szép számmal járultak tanítványaink a szentáldozáshoz, és so­kan vannak, akik a mindennapi szentségimádást megvalósítot­ták. Hogy a hétköznapi szentáldozásra és misehallgatásra alkal­muk legyen tanítványainknak, azért minden nap volt szentmise a gimnázium dísztermében. Nem volt ez kötelező, mégis szép számmal vettek részt rajta. Szent irigységgel gondolunk azokra az intézetekre, amelyek közvetlenül templom mellett épültek, vag}* pedig kápolnával rendelkeznek az épületben. Igen nélkü­lözzük a tabernákulum közelségét és sajnos, egyelőre helyszűke miatt nem is gondolhatunk arra, hogy intézetünkben állandó lakhelye legyen az eucharisztikus Üdvözítőnek. Tehetségünkhöz képest igyekeztünk bekapcsolódni az A. C. mozgalmaiba. Engesztelő imaórával, plakátok kiragasztásával küzdött ifjúságunk a vasárnap megszcnteléséérl és a káromko­dás súlyos bűnének megszüntetéséért. XII. Pius pápánk 25 éves püspöki jubileuma alkalmával az A. C. útján mi is elküldöttük lelkicsokrunkat Rómába. A missziós gondolatot tovább élesztette tanítványaink lelké­ben Kovaly Béla tanár. A missziós vasárnapon nagyszabású gyűjtést rendeztek tanítványaink, de ezen kívül maguk is áldoz­tak zsebpénzükből az apostoli munka e legszebb célkitűzésére. A lelkigyakorlatot március 19., 20., 21. napjain tartottuk. Mindkét csoportét Molnár István pápai hittanár úr vezette igen s/ép eredménnyel. A református tanulók csendesnapjai március 19., 20-án vol­tak. Szolgáltak Kelemen Kálmán, dr. Márkus Jenő és Tóth Kál­mán lelkipásztorok) a fiú-, Vera és Bözsike testvér, Ráskay Gi­zella a leánytanulóknak. Március 21-én pedig dr. Karácsony Sándor egyet. m. tanár szólt a tanulókhoz. Ezek az áldott al­kalmak a hitéletet mélyítették és a húsvéti ünnepre készítettek elő. A ref. tanulók között a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetségének kollégiumi munkája három csoportban fiolyt. Áldozócsütjörtökön 7 fiú- és 3 leánytanuló ágcndázott. Az evangélikus tanulók is igyekeztek mind a hittan tanu­lásában, mind pedig egyéb vallási téren is kötelességüknek eleget tenni. A nagyobb tanulók többször szerepeltek az egyház: vallásos ünnepein zeneszámokkal és szavalatokkal. Gyűjtöttek a Gusztáv Adolf gyámintézetre is. hogy megszokják az áldozatkészséget. A konfirmáltak kétszer járultak az Ür szent asztalához. Húsvét előtti úrvacsora vételüket csendesnapok előzték meg. Ez évben 3 konfirmálkodott. 10 hétig rendesen készültek heti 3 órában. A valláserkölcsi nevelés mellett egész szívünkkel a haza és nemzet szeretetét igyekeztünk élő valósággá alakítani tanítvá­nyaink lelkében. Azt akartuk, hogy vérükbe ivódjék a szent kö­telesség: a hazáért, nemzeti közösségért minden áldozatot meg kell hozni? Hazafias ünnepélyeink is e célt szolgálták. Napon­kint imádkoziunk a hazáért és a harctéren küzdő hősökért. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom