Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1938
gimnázium szülői szövetségének zarándokcsapatát Pannonhalmára vezette az az aranyfonál, amely a 20 éves idegen uralom alatt sem szakadt el és a bencés gimnázium révén összekötötte K'árosunkat és rajta keresztül az egész Felvidéket édes magyar hazánk ezen ősrégi szent hegyével. E fonál aranynál is drágább és becsesebb nekünk, mert a felszabadulás reménységét tartotta bennünk akkor is, amikor a hosszú rabság ideje alatt elszakadt már nagyon sok más drága kötelék, amely bennünket magyar hazánkkal összefűzött. E fonál drága és becses nekünk, mert biztosította számunkra azt, hogy a komáromi bencés gimnáziumban hamisítatlan katolikus és magyar szellemben nevelődjék a magyar ifjúság akkor is, amikor másutt már befészkelte magát az idegen uralom. E kötelék kötelességünkkél tette, hogy a felszabadulásunk után lelkünkből feltörő Te Deumban hangot találjon az a hála is, amellyel Istennek a Szent Benedek-rend útján vett felbecsülhetetlen sok jóért tartozunk. Azért most ide jöttünk és kérjük Nagyméltóságodat, engedje meg, hogy itt, a legméltóbb helyen zenghessük el ezt a Te Deumot... Ez első üdvözlő beszéd után a Főapát úr elmondotta, hogy a 20 év alatt mindig szeretettel gondolt Komáromira s a fájdalom szorította össze szívét, valahányszor erre utazott és megjelentek szeme előtt a Szent András tornyai. A felszabadulás után már a második napon sietett meglátogatni kedves komáromi rendtársait és a komáromi gimnáziumot. A főapát úrnál való tisztelgés után a küldöttség átvonult a kisebb fogadóterembe, ahol a Szülők Szövetsége nyújtotta át hálája jeléül azt a 20 éves küzdelmet szimbolizáló festményt, melyet H cirmos Károly festőművész, főgimn. tanár készített. A művész ismert invenciója nyilvánul meg ebben a képben, mely azt ábrázolja, amint a komáromi gimnázium bencés tanára lopva magyarázza tanítványainak a csehszlovák térkép fölé akasztott integer Magyarország térképét, az iskola ablakán keresztül látható az iskola szellemét szimbolizáló Pannonhalma. Itt Somogyi István polg. isk. igazgató, a szülők szövetségének elnöke mondott beszédet. Ebben többek között ezt mondotta: A hála hódolatteljes alázatával zarándokoltunk ma ide Nagyméltóságod elé, hogy a felszabadult Ó-Komárom és vidéke, de az egész Felvidéknek — Pozsonytól Beregszászig, — mindazoknak a szülőknek nevében, akik a 20 éves cseh megszállás alatt a komáromi Szt. Benedek-rendi gimnáziumban neveltették gyermekeiket, itt, ezen a történelmi nevezetességű helyen, az egész ország színe előtt köszönetet mondjunk Nagyméltóságodnak azért a kegyes és bölcs intézkedésért, hogy a komáromi gimnáziumot mint a kisebbségi magyar nemzetnevelés bevehetetlen fellegvárát a cseh megszállás ideje alatt megtartani és számunkra, illetőleg a felvidéki kisebbségi magyar ifjúság számára fenntartani és továbbfejleszteni szíves volt. Ennek a gimnáziumnak nagy nemzeti hivatása volt ott, ahol mi hazátvesztettekké lettünk, s mind a magunk, mind gyermekeink jövője előtt az ellenség által megásott szakadék tátongott, amikor a kisebbségi magyarság előtt ott lebegett a hová, merre ezer kérdése, milyen jóleső és megnyugtató volt látnunk, hogy 21