Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1916
16 felé; közbecső állomás a nagykőrösi gimnáziumi katedra Î Nemsokára Magyarország első írója mint az első irodalmi társaság, a Kisfaludy Társaság igazgatója Pestre kerül. Végre a fenségesen szárnyaló Széchenyióda alkotója mint főtitkár mozgató szelleme lesz Széchenyi nagy művének, a M. T. Akadémiának. * * * És mit látunk Arany pályáján, mely Nagyszalonta és Budapest között húzódik? Mi jelöli útját 45-től kezdve, midőn kezébe veszi a lantot 82-ig, amikor a halál kiragadja fáradt ujjai közül ? Építi a magyar költészet palotás városát: Toldi, Toldi estéje, Buda halála, Toldi szerelme nagyszerű alkotások jelzik Arany útját. E fenséges dómok körül csoportosul a kisebb építészeti remekművek egész nagy sokasága. A magyar epika útjának mérföldjelzői Zrínyi, Vörösmarty és Arany művei. Zrínyi még erősen külföldi minták hatása alatt áll. Vörösmarty már merész léptekkel halad az önállóság felé; legmagyarabb — egészen magyar Arany János. Csodálatos, mire vállalkozott! Amit a magyar nemzet elmulasztott, azt helyre akarja hozni. Amivel a nyugati népek dicsekedtek, azt keleti fajának is meg akarta szerezni. Az emberiség fejlődésében volt egy gyönyörű kor: a lovagvilág hármas eszméjével : Isten-, király- és nőtiszteletével. Megtermékenyült tőle a népek költészetének kertje is. Ott vannak a Parzival- és Grálmondák bűvös-bájos világukkal. Nekünk is voltak lovagjaink. Közülök kiemelkedik egy, kinek magas homlokát hármas korona övezi : a hatalom aranykoronája, a szentség sugárzó fehér glóriája és a költészet virágkoszorúja: Szt. László király! Volt tehát, akiről lehetett volna dalolni, de nem volt, aki dalolt volna. Arany áll be lovagdalnoknak. De ő — a nép gyermeke nem akart olyan magasra tekinteni, nem akart olyan messze múltba menni — nem Szt. Lászlót, hanem Toldi alakját vezette elénk. így jön létre a Tolditrilógia. De még nem mondtam el mindent! Arany még több óhajtott lenni: nemzetének Homerosa akart lenni! A lovagkornál még csodálatosabb a népek naivkora, amikor a királyok és a kiválóbb vitézek a felsőbb lényekkel atyafiságosak ; amikor az istenek a halandók között járnak-kelnek; amikor a népek a természet szabad ölén élnek. Ilyen csodálatos világba vezetnek bennünket az 1Has és Adysseia, ilyenbe a németek Nibelungen éneke.
