Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1913

27 De magukban véve a gondolatok erőtlenül állanak az ösztönök erőszakosságaival szemben." Tehát nem elég a mi esetünkben sem pusztán az értelemre hatni, hanem szükséges a gyermek érzelmi világát és akaratát is úgy fejleszteni, hogy igazán lelkiismeretes ember legyen belőle. Ha a mai emberek érzelmeit vizsgálgatjuk, azt látjuk, hogy csodálatos egyoldalúság uralkodik ottan. Az érzelmeket mostanában nem is tudják kellőképpen értékelni, fontos szerepüket az életben nem ismerik. Pedig akinek érzelmi világa kietlen, szíve rideg, az sem maga boldog nem lehet, sem másoknak nem szerezhet örömet. Az érzelem éppen olyan realitás, mint akármilyen anyagi jó, ami érték, az csak az érzelmekkel való vonatkozásban az. A sok pénzt, vagyont a legtöbb ember kívánatos dolognak tartja, a gazdagot irigylésre méltónak mondja, de igen ritkán tapasztaljuk, hogy a harmonikus, érzelmekben gazdag szívek nagy értékét felismerik. Az érzelmekhez azonban szilárd, kitartó akarat is szükséges. Sajnos, akarat dolgában sem valami jól áll a mai nemzedék. Annyi gyenge, ingatag ember van a világon, olyan sok ember élete telik le a tömérdek „szeretném", „jó volna" között, életének útja csupa remények, tervek összetörött cserepei között visz el. Sok mindent megkezdünk, és majdnem semmit sem fejezünk be. Hányan magukra ismerhettek abban a „majd"-emberben, akit Ambrus Zoltán olyan remekül fest, akinek minden munkája olyan veszedelmesen hasonlít a cirkuszok Augusztjának munkájához, aki mindenhez hozzányúl, de semmit sem tesz, csak útjában van mindenkinek. Milyen érzelmekre van szükség, hogy a gyermekben a felelősségérzet kellőképpen kialakulhasson? Mindenekelőtt az önzetlenség, a részvét érzelmeire. Aki nem tud másokkal együttérezni, azzal nehéz megértetni, hogy semmi olyat nem szabad cselekednie, ami másnak bármiképpen kárára válnék. Az önző ember lelkiismeretfurdalás nélkül keresztül-kasul