Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1911

14 A présbe való berakás úgy történik, hogy a prés egyik lapját (ha fából van, legalább 2 1/ 2 cm. vastag legyen) lefektetjük, erre azután több ív, a növény természetének megfelelő papirt és erre a növényt helyezzük, a növényre ismét papir következik; és ezt folytatjuk így felváltva mindaddig, míg csak a rakás magassága a 25—30 cm.-t meg nem közelíti. Ekkora magasság mellett már elegendő növényt tudunk berakni, miért is rátesszük a legfelső papirrétegre a prés másik lapját és a hevederek, szijjak, láncok, vagy kövek segítségével kezdjük összeszorítani; az összeszorításnak (préselésnek) csak fokozatosan és megint a növény természetének megfelelően kell történnie, aminek megfelel körülbelül az a szorítás, vagy nyomás, mely a 25 — 30 cm. magasságú csomót 16—20 cm.-re, vagyis kétharmad magasságra nyomja össze. Az íveket nem szabad egymásba rakva csoportosítani, hanem külön-külön kell egymásra helyezni, mert csak így várhatjuk, hogy a szorítás következtében beállott nyomás is egyenletes lesz. A növényeket elsősorban nagyság, azután meg nedvtartalmuk szerint lehet csoportosítani és elhelyezni ; vigyázni kell, hogy ellentétes természetű és tulajdonságú növények ugyanazon csomóba ne kerüljenek. A papírlapok közé való rakásnál tehát közvetlenül a préselés előtt, még lehet a növény egyes részeit (pl. a virág porzóit) úgy elhelyezni, hogy szemléltetőbbek legyenek, nem hagyván figyelmen kivül, hogy a növény teljes képének egyeznie kell a természetben talált példánnyal. A présbe helyezett növények víztartalmuk szerint több-kevesebb nedvességet bocsátanak ki magukból és épen azért 3 — 10 ív papirt helyezünk közéjük, hogy a kiszorított nedvességet magukhoz vegyék. Természetesen ezek a nedves ívek nem maradhatnak a csomóban, mert hiszen ha tele ivódtak, több nedvességet felvenni nem képesek, miért is a préselésnél használt papirt a préselés első napjaiban reggel és este ki kell cserélni, vagy ha kevesebb víztartalmú növényről van szó, legalább napjában egyszer, azután két-három naponkint és végre csak egy heti használat után. A kicserélt nedves papirt, de magát az összerakott növénycsoportot is szellős, meleg és esetleg napsütötte helyre vihetjük, hol mind­kettőnek gyors megszáradása biztosítva van. Ilyen kezelés mellett nemsokára elérjük, hogy a papírlapok közé helyezett növény annyira száraz lesz, hogy már egyetlen egy ív papir is elegendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom