Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1910

8 Itt lépünk Krassó-Szörény vármegye területére. A magyar parton egymásután feltűnik Divics, Belobreszka, Szuszka, Pozsezsdna, Macsevics és Ó-Moldova, mely mintegy 25 km-re esik Báziástól, a szerb parton pedig már a rómaiak korából ismeres Gradistye. A folyamszakasz zátonyos, hordalékos. Ó-Moldovától befelé a völgyben mintegy 7 km-re fekszik UjMoldova. A rómaiaknak itt gazdag rézbányáik voltak, de később megszűntek és Savoyay Jenő sem tudta új életre kelteni az egykor virágzó bányaművelést. Ó-Moldovánál 9 km. hosszan a folyam nem tudta magát kellően beágyazni medrébe, tehát szélességben pótolta a mélységet. Esése aránylag csekély, kilométerenkint alig 8 cm. Hordalékát itt lerakhatta és megalkothatta 2 km. széles medrében az 5 km. hosszú, 2-5 km. széles moldovai szigetet és a kisebb-nagyobb állandó és vándorló zátonyok egész sorozatát. Moldova hazánkhoz tartozik. Alatta a Duna 2100 m. szélességről egyszerre 400 méterre szorul össze. Moldovától kezdve a szilárdabb kőzetek miatt megnövekedett vízmennyisége mellett is megszűkül a meder. A nagy víztömeg és sebesség okozta eleven eső mint mélyreható erosio jelentkezik és kimélyítette a medret. O-Moldován alul kezdődik az igazi panoráma; itt kezdődnek azon sziklaszirtek, melyek lépten nyomon akadályt gördítenek a vízfolyás elé. Mindkét part emelkedik és emeli azt a nagyszerű hatást, mely a két ősi ellenség, a víz és a szikla, egymás ellen való küzdelméből származik. A két oldalt emelkedő hegyek oly remekül rejtik el sok helyen a nagy víz további folyását, hogy a tutajos tótok, mikor először érnek idáig, ijedten kötnek ki azt hivén, hogy itt a hegyek alá fut a Duna. Az aldunai szorulatok kezdő pontja, a Klisszúra bejárata, a hegyes vidék első állomása Bdzids. Innét kezdve a magyar parton az Almás hegység két oldalágával, a Lokva és Orsóval hegységgel, a szerb parton pedig a Gola planina és Miroc planina hegyek szorítják össze a Dunát Orsováig. Báziásnál a magyar part kristályos palákból áll, melyeket a víz kevésbbé tud kimosni, mint a laza homokos, agyagos szerb partot, amelynek elmosott anyagából építi azután a medrében fekvő szigeteket. Báziásnál a hatalmas