Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1910

4 hazánkban, hol nagyobb büszkeséggel állhatna meg a magyar. Itt alkotta meg u. i. ezeréves fennállása alatt legnagyobb művét, amelynek láttára méltán fogja el büszkeség, mert amire a szomszéd nemzetek oly hosszú ideig hiába várakoztak, azt a magyar hazaszeretetnek, áldozatkészségnek sikerült megteremteni. Oly fölséges e hely, hogy a legművészibb leirás is messze mögötte marad annak a képnek, amelyet e vidék a maga valóságában tár elénk. Csak erőtlen nyomtatott sorok, holt betűk maradnak mind ezen kísérletek, személyes tapasztalat szükséges kellő méltánylásukhoz. Csak így győződhetünk meg annak igazságáról, hogy hazánk valóban bokréta az Isten kalapján. Értesítőnk e néhány sorának, amelyek összefoglalásai a különböző Értesítőkben* megjelent beszámolóknak, csupán az a célja, hogy az ott már megfordultaknak újra emlékezetébe hozza az út egyes részleteit, hogy így maradandóbban vésődjék lelkükbe a tanulság és hogy kalauz legyen az ide irányuló későbbi kirándulások, elsősorban intézetünk tervbe vett tanulmányútja alkalmával. A Duna közlekedési szempontból egész Európának legjelentékenyebb folyója ; Európa szívének ütőere és mint ilyen, mindenkor világjelentőségű volt. A Duna völgye ősidők óta a népek vándorútja. Rajta vonultak nyugat felé a cimberek, Attila hadai, magyar őseink, kelet felé pedig a kelták, Nagy Károly és a keresztes hadak. Minden talpalatnyi földje vérrel áztatott; vajmi gyakran itt döntötte el fegyver a népek sorsát. Világra szóló fontossága ma is megvan: köteléke most is nyugotnak és keletnek, a művelt Európának és a barbár Ázsiának; fővonala a nemzetközi kereskedelemnek és mint ilyen az egész íöldkerekség legfontosabb folyama. Közvetíti a népek békés érintkezését, fokozza azok kereskedelmi forgalmát, kulturális és gazdasági fejlődését, összekötő kapcsa nyugat kultúrájának és kelet természeti kincseinek. Fölismerték fontosságát már a rómaiak is, akik hódító hadjárataik alkalmával sokszor használták. * Forrásaim a következő iskolai értesítők voltak: Békéscsabai ág. h. ev. főgimn(1907—10), Budapesti reform, főgimn. (1908—09), Csurgói áll. seg. reform, főgimn. (1908—09), Debreceni kegyesr. főgimn. (1908—09), Nagyszalontai állami főgimn. (1909 — 10), Szamosujvári állami főgimn. (1909—10), Ujverbászi közs. algimn. (1906 — 07), Újvidéki kir. kath. főgimn. (1907—08, 1908-09). Továbbá a Földrajzi Közlemények XX., XXV. kötete.