Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1909

27 Veszedelmes és erkölcstelen a felfogásuk, amikor az ; egyik iskolát a másiknál előbbre helyezik, egyiket a másik rovására túlbecsülik. Mert ez az oka annak az érthetetlen iszonynak, melylyel az egyszer már középiskolát próbált tanuló a polgári, az ipari iskolától, a tanítóképzőtől irtózik. Téves a felfogás, hogy ezek az az iskolák a középiskola levezető-csatornái. Küldjék csak oda az odavalókat s ott majd hasznos, értékes s boldogulni tudó embereket nevelnek belőlük a társadalomnak. Nem az iskola terheli túl a tanulót, hanem a szülő a gyermekét, mert bár ismeri, legalább is ismerhetné annak szellemi erejét, mégis beteges nagyzásból erején fölüli vállalkozásra kényszeríti. III. harmadik vád a klasszikus nyelvek ellen irányul. A latin és görög nyelv nemcsak a gimnaziális oktatás elleneseinek, de azt mondhatjuk az egész társadalomnak bántó szálka a szemében. Ha már nyelveket tanít a középiskola, miért nem fordít inkább nagyobb gondot a németre, miért nem tanítja a francia, vagy angol nyelvet, melynek az életben lépten-nyomon hasznát vehetné a tanuló ? ! Ertem ez ellenvetést, értem e kifakadásokat. Az az erősen reális világnézet magyarázza meg, melyet az ujabb idők rohamosan fejlett anyagias gondolkodásmódja s a szociális áramlatok lelketlen érdekharcai teremtettek. Miként ma már mindent, a tudományokat is, az anyagi haszon szempontjából mérlegli korunk s az ideális javak iránt való érzéket és vágyat szívesen ^megmosolyogja. Innen az ellenszenv a klasszikus nyelvek iránt, melyeknek gyakorlati értékük, művelő erejök korántsem oly szembeszökő, mint például a rendkívüli lendületet vett természettudományoké.