Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1908

11 második, az eddig nem is érintett, kérdésbe sem jött kath. jellegét tette vitássá a kifejlesztendő főgimnáziumnak. A pannonhalmi főapát mindkét kikötés ellen óvást emelt; az első ellen tárgyi, a második ellen elvi szempontból. Az elsőre vonatkozólag hivatkozott az 1903. évi közös tanácskozásban jelzett föltételre, melytől a város saját érdekében eltért ; — a második kikötésre határozottan kijelentette, hogy nem engedhet, mert ennek elfogadása föladása, elárulása lenne — egy tál lencséért, az építésre felajánlott összegért, — a már fennálló kisgimnázium kath. jellegének is, amely fölé kívánta emelni a város a Szent Benedek-rend vezetése alatt a 4 felső osztályt is. A tárgyalás a két érdekelt fél között hosszabb időre megszakadt ; a fölzavart és mesterségesen szított indulatok lecsendesítésére, a szerencsés megoldást akadályozó kikötések módosítására, vagy elejtésére, a két törvényhatóság részéről hozandó újabb határozatok alapján, — időre, komoly, jóakaró megfontolásra volt szükség. El kellett némulniok a Szent Benedek-rend ellen emelt, a közvéleményt megtévesztő, alaptalan és sértő vádaknak, mintha a főgimnázium megvalósulásának a Szent Benedek-rend szűkkeblűsége, ridegsége, sőt haszonlesése volna egyedüli akadálya ; el a mesterségesen szított gyanúsításoknak, mintha a kath. jellegnek fönntartása, — a többi vallásfelekezetek lekicsinylése, lenézése, hátraszorítása lenne. Közbejöttek az áldatlan politikai alakulások ; a darabont főispán Kubinyi erőszakoskodása és nagyhangú Ígérete, hogy fog ő teremteni Komáromban a Szent Benedek-rend mellőzésével, felekezeti jelleg nélkül állami főgimnáziumot. Az alkotmányos kormányzásért folytatott küzdelmek egy időre másfelé terelték és foglalkoztatták az elméket ; a főgimnázium kérdése háttérbe szorult, elaludni látszott,