Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

28 egy s nem enged meg latitudeket. A mathematika tételeiben és meghatározásaiban semmi hiány és semmi fölösleg nincsen, azért a tanulót gondolatainak kifejezésében határozottságra, világosságra és rövidségre szoktatják. A szigorú logikus eljárás, mely ezen studiumok sajátsága, nem enged meg semmiféle hézagot. Az elhanyagolt leckék minden tárgynál megboszulják magukat, de egy tárgynál sem annyira, mint a mathematikánál. Főleg a sarkigazságok és alapműveletek biztos tudása és megértése oly fontos, hogy nélkülük mozogni sem lehet. Egyes tanulók fiatalkori memóriájukban bízva azt hiszik, hogy eleget tesznek, ha az egyes szabályokat és egyes levezetéseket megtanulják. A memoria jó, hasznos, szükséges, de nem elégséges, itt más nem használ, mint concentrálni a figyelmet : gondolkodni s a példák megfejtésében leleményesnek lenni. Mathematikai ismereteinket gyakorlatilag alkalmazzuk a mindennapi életben előforduló számolásoknál, méréseknél, becsléseknél ; a gépek, optikai szerek, gyárak szerkesztésében, a mérnöki tudományban, építészetben, hajózásban, kereskedelemben és hadászatban meg épen elengedhetetlenek. A geometria a logikai formák megismerésére és elsajátítására a legjobb Studium. A filozófiai gondolkozásnak valóságos iskolája. Innét van, hogy Plató filozófiai iskolájába csak olyan ifjút vett föl, ki a geometria tudományban jártas. Amennyiben rajzzal, szerkesztéssel s ily módon szemléltetéssal kapcsolatos, annyiban nem olyan nehéz és elvont mint a mathematika; de azáltal, hogy a tanuló gondos figyelemmel kiséri, hogy tételei miként épülnek föl sarkigazságaiból, miként dedukálja igazságait s minő szerves összefüggésben vannak tételei, legjobban készíti magát elő sok más tudományos probléma megfejtésére. Hogy a geometriai tudomány a gyakorlati életírek majdnem minden ágában bőséges alkalmazást nyer, az mindenki előtt ismeretes.