Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

17 igeidőknek összetétel útján való képzésére analógiát talál a magyar nyelvben is (futurum képzése) s a latinban (a passivum egyes idői, a coniugatio periphrastica) ; ha pedig nem talál, mint pl. a melléknév declinatiójára s a szigorú szórendre, akkor a behatóbb magyarázat s ismételt gyakorlás segíti túl a nehézségeken. Különben is az elméleti nyelvtanból csak a lényegre szorítkozunk. Nagy fontosságúak a beszédgyakorlatok. A tanulók száma nagy lévén, a tanár egyes tanulókkal csak kevés ideig foglalkozhatik ; hogy az eredményt mégis biztosítsa, úgy segít, hogy a német nyelvű kérdéseket, melyekkel az olvasmány tartalmának megbeszélését vezeti, az egész osztálynak teszi íöl, s csak azután szólít fel egy tanulót a feleletadásra. Nagy hiba, ha valamely tanuló csak akkor kezd gondolkozni s próbál feleletet adni, mikor nevén szólítják; az okos és szemes tanuló minden kérdést úgy tekint, mintha egyenesen hozzá intézték volna, megadja magában a feleletet s összeveti a maga feleletét a hallott felelettel. E beszédgyakorlatok olyan iskolában, ahol egy-két kivétellel tiszta magyar ajkú ifjak vannak, mint nálunk is, a kezdőfokon, a III. és IV. osztályban, alig terjeszkedhetnek ki másra, mint a tárgyalt olvasmány tartalmi megbeszélésére. A szókincs bővülésével s nagyobb nyelvkezelési ügyesség és készség megszerzése után az V. és VI. osztályban egyéb tárgyi körök is megbeszélés tárgyává tehetők, úgyhogy a VII. és VIII. osztályban már az előadás nyelve is német lehet. Minthogy a német nyelv tanításának irodalmi célja is van, ezért az olvasmányok irodalmi szempontból is mindenkor értékesek, sőt a VII. és VIII. osztályban megismerkedik a tanuló a német irodalom nevezetesebb korszakaival, műveivel s kiváló képviselőivel. A klasszikus nyelvek. A klasszikus nyelvek s irodalmuk tanítása adja meg a gimnáziumnak a humanisztikus nevelés jellegét. Ami baj és szerencsétlenség van a