Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1906
11 áldásaival áraszt el bennünket, de a megpróbáltatások nehéz napjaiban sem veszi le rólunk gondviselő kezét. Jézus meg épen belopja magát a gyermek szivébe: az isteni kisded születése, szerény munkás otthona, a kis Jézus a templomban, a tanító Jézus a gyermekek közt, mind oly mozzanatok, melyek a gyermek szivét megkapják, magukkal ragadják. Egyáltalán nincs az a mese, mely a biblia szent történeteivel szépségben, kedvességben fölérne, mely a gyermek szivéhez közelebb férkőznék, lelkében nemesebb, szentebb érzelmeket keltene : a biblia szent történetei a gyermek ártatlan szivét-lelkét megszentelikUgy tapasztaltam, hogy a családok ilyen szellemben is nevelik gyermekeiket, míg azok kicsinyek; de ha iskolába, főleg középiskolába kezdenek járni, akkor a vallásos nevelést leginkább csak az iskolára és templomra bízzák: majd megtanítják őket most már ott, mit kell hinni. Igenis megtanítják! De a vallás nemcsak tiszta ismeret, hanem szeretet, a szívnek mélységes érzelme s ebből kifolyólag gyakorlati élet. Ha a gyermek nem látja a vallási igazságok keresztülvitelét a családban, sőt ha, bárcsak egyes esetekben is, őt magát megakadályozzák azoknak gyakorlásában, akkor gyöngéd lelkiismerete megrendül, nincs biztos alapja s a kételkedés ver gyökeret lelkében s rágódik szivén, mint a féreg a fán. Azt tanulja a tanuló az iskolában, hogy Isten szeretete, Isten törvényeinek megtartása legszentebb kötelességünk mindnyájunknak, otthonában meg azt látja, hogy e legszentebb kötelességet épen nem teljesítik valami nagy buzgalommal; a felnőttek mindennel törődnek-vesződnek, de a legelső, legszentebb kötelesség teljesítésében mindennek a könnyebb oldalát veszik: ennek következménye nem lehet más, mint hogy meghasonlik lelkében, egyideig még tétováz, de csakhamar, a nagyokat különben is utánozni szeretvén, családi otthonában vallási kötelességeinek teljesítése körül kényelemszeretetének enged. De
