Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1905

iô 9.), ymadsagoc&an (16.), T^alárdsagockal (83.), scewteegö (98.), gonossagocbol (102.) igassaggal (109.), ez utóbbi 2 példa azt is mutatja, hogy már az előre ható hasonulás kiejtését követi írásában az sz, z hangnál, míg na^saganac (109.) teheteeg (115.), beter/seg (Münch-k. 30.), hazu^sag (38.), váltság (45.) stb. a szó elemei szerinti írást tüntetik fel. Gyakran külön kiírja a j hangot, pl. harar/iatol (Münch.-k. 18.), iogia (102.), fo^ac (49.) stb. Vannak egyéb esetek is, melyek a szóelemzés mellett tanúskodnak, de annak kimutatására, hogy a Bécsi és Müncheni-kódex írása is tanúskodik mindkét elv érvényesüléséről, e kevés példát is elegendőnek tartjuk. A szerzetes szabályokat tartalmazó kis Birk-kódex helyesírása annyiban érdekel bennünket, hogy a j-s hangokat a betűk fölé tett ponttal jelöli; ez a pont általában az i és j betű pótlására is szolgál, úgyhogy pl. a z és felette egy pont zj, a g és felette pont néha gj, holott ez a ponttal ellátott g rendesen a gy hang jele.

1) A kódex írása szintén olyan, mely a kiejtés mellett a szóelemzés elvét is érvényre juttatja, pl. fere^ek, mondania és látawí?a, egesseg és imádság, előfordul ilyen kiejtés szerinti írás is : herre (helyre) am mit, tesben (testben) stb. A Szabdcs viadalának helyesírása általában a kiejtést követi, de itt is megtaláljuk a szóelemzés szerint való írás nyomait, pl. a 37. sorban keí/iseg, a 38-ban erezek (= értsék), a 41. sorban ymar/yon, a 42-ben -ágyon (= adjon), a 47. és 109-ben mondat; az 57. sorban veztegseg, a 68-ban meresseg. Kiejtés szerint írja ez igéket: 111. sor byrha%ak, 112. sor yrhattyak, 121. sor tolmaczo%a, 122. sor maso%a ; de a 119. sorban a „ben hadnak

1'-ra a rím „megadnak." ^A Bagonyai ráolvasások-bari is megtaláljuk mindkét ') Zolnai i. m. 136. 1.