Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

30 volt az 1843/44. országgyűlésen, mint több távollevő követe s Kossuth Pesti Hírlapjának országgyűlési tudósítója, azonkívül részt vett az országgyűlési napló megszerkesztésében. Ezen országgyűlés végén megalakult az „országos védegylet", melynek célja volt, hogy a magyar ipart megóvja a külfölddel szemben. Az ügyet a legkiválóbb férfiak vették kezükbe. Elnöke lett Batthyány Kázmér, igazgatója Kossuth, titkárrá pedig Tóth Lőrincet választották, aki nem pusztán csak a jegyzőkönyvek szerkesztésével iparkodott ezen hivatalának megfelelni, hanem jeles tollával hatásos cikkeket írt a Pesti Hírlapba a hazafias ügy előmozdítására s védelmére. Különösen a haza leányaihoz fordul buzdításával s felhívja őket, hogy irtsanak ki mindent, ami idegen.

1) Eközben mindinkább közeledett az a rövid, de dicső korszak, mely hazánk történetében annyira kimagaslik. E korszak hazánk alkotmányát teljesen átalakította, másrészt azonban hosszú ideig tartó megpróbáltatásnak kiinduló pontja lett a nemzetre nézve. Tóth Lőrincnek is jelentékeny szerep jutott e korszak történetében. 1847-ben Breznóbánya követűi küldötte a pozsonyi országgyűlésre, hol szabadelvű szellemével mint a jogegyenlőség és közszabagság bajnoka méltán feltűnt. A következő esztendőben lázas tevékenység folyt az országgyűlésen. Formába öntötték a nemzeti követelményeket s a nádor vezetése alatt fényes küldöttség vitte a királyhoz elfogadás végett. E küldöttségnek tagja volt Tóth Lőrinc is. Az új, népképviseleti alapon nyugvó országgyűlésre szülővárosa, Komárom, választotta meg képviselővé. Deák Ferenc, ki Tóth Lőrinc tehetségét és jogi tudását már régen ismerte és becsülte, a minisztérium megalakulása után azonnal kinevezte elnöki titkárrá (1848. dec. 25.) O is követte a parlamentet Debrecenbe, hol a honvédelmi bizottmánynak jegyzője lett, majd Vukovich ') Egy kis conversatio hazám hölgyeivel. Pesti Divatlap, 1843. I.