Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

34 való érzéket, azoknak tudatát fönntartsa. Kiváló munkái e téren : Az ősiségi s egyéb birtokviszonyokat rendező 1852. nov. 29-iki nyilt. parancs ismertetése és maggardzata (1853.), mely a Marczibányi jutalmat nyerte el ; Az ausztriai polgári perrendtartás (1853.); Örökösödés az ausztriai polgári törvénykönyv szerint (1854). Nevezetes munkája: Elméleti és gyakorlati útmutató úrbéri ügyekben (1856.), mely az úrbériség kérdésének rendezésében nyújtott elméleti és gyakorlati útmutatásokat. A magyar büntetőjog is sokat köszönhet Tóth Lőrincnek. A Párbaj c. értekezése oly elveket hirdet, melyet ma a társadalom mind jobban hangoztat : becsületbíróságokat s párbaj elleni egyleteket kell fölállítani, a becsületvédő törvényeket szigorúan végrehajtani. A börtönügy javítására is nagy súlyt helyez. E téren a legnemesebb emberi érzelem vezérelte anélkül, hogy helyeselte volna a túlhajtott humanizmust (Fegyházi tanulmányok 1885. és 1887.; Emlékezés a nemzetközi börtönügyi kongresszusra Rómában 1885.; A visszaesés okairól és óvszereiről 1888.; A föltételes ítéletekről 1890.) Szerkesztette egy ideig a Jogtudományi és törvénykezési tárt, a Jogtudományi szemlét, amelyekben gyakran értékes cikkeket közölt, továbbá az Uj törvénytárt. Idegen irodalmak több értékes termékét ültette át. (A nők joga 2 k., Kormányformák, Berryer válogatott törvényszéki beszédei.) Nagy jogi tudása természetesen keresett ügyvéddé tette, akit a fiatalabb nemzedék eszményképévé választott. Az igazság útjáról soha el nem tért, erős logikával, éles dialektikával védi a törvényességet, s még az elnyomatás szomorú korszakában is bátran hivatkozik hazai törvényeinkre s ezeknek alkalmazását követeli az Ítélkezésben. Lassankint közeledett hazánk politikai életében a virradás ideje. Abban a nehéz és küzdelmes munkában, amelynek eredménye végre az alkotmány visszaállítása lett, Deák Ferenc s egyéb nagyok mellett tevékeny részt