Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

27 iratokban jelentek meg. Első elbeszélésein még érezhető Fáy András hatása (pl. Bácsika meg én. Rajzolatok, 1835.), de később már önállóbb úgy a tárgy választásban, mint a kidolgozásban. Elbeszéléseinek javát 1851-ben TJti novellák című gyűjteményben adta ki. Mindössze kilenc elbeszélés van benne, melyek különböző értékűek. Általában jellemzi őket a túlságos érzelmesség, mely bizonyára sok gyöngéd lelkű olvasó szemébe könnyet csalt. Tehetsége nem a jellemzés erejében, hanem a meglepő és vonzó helyzetek élénk rajzában, a kedélyállapotok eleven festésében nyilvánúl. A Kárpát gyermeke és a Romkirály című elbeszélései a francia romantikusok szellemében készültek. Mindkettőnek tárgya a Tátra vidékéhez van fűzve s különösen az előbbié sötét, titokzatos, sejtelmes, mint a színhely susogó fenyvesei. Legsikerültebbek: Aranyhajú Janka, magyar gályarab és leánya, Férfiszó. ') Ez utóbbi Kazinczy nevéhez fűződik. Az elsőnek tárgya komáromi történet, a szép Hajnal Janka szerelme, kit a nagy földrengés mentett meg gonosz elrablójától, a második Jámbor Pálnak, a gályarabságra hurcolt protestáns papnak és leányának szomorú történetét adja elő. A többi négy elbeszélés (Van Dyk a brignolei palotában, Korz (korzikai) történet, Auto Da Fe, A két szomszédvár) egy-egy idegenből vett szerelmi történetet mond el. Úgy tűnik fel, mintha az idegen tárggyal kevésbbé tudna megbirkózni. Ezen elbeszélésekben jóval gyöngébb, még nyelve is nehézkesebb, több az idegenszerűség, nagyobb számmal akadnak korcsszavak. Első szépirodalmi társaságunk, a Kisfaludi Társaság, elismerte Tóth Lőrinc érdemeit, melyeket szépirodalmunk, különösen a drámai irodalom művelésével szerzett és 184l-ben rendes taggá választotta őt, ki már úgyis több év óta viselte a jegyzőséget. ') Ez a három és az Auto Da Fe 1882-ben Sótét időkből címen újra megjelent Aigner Magj'ar könyvesházában.