Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1903

7 lett hazánk politikai megújhodásának. Itt vetették el azt a magot, amelyből az 1848-diki törvények majdnem kivé­tel nélkül kisarjadtak. A sajtószabadság, a jobbágyság terheinek könnyítése voltak a legjobban hangoztatott jel­szavak. Azon reformeszmék,, melyeket Széchenyi István mun­káiban napfényre hozott, sok hazafi szivében termékeny talajra találtak. Ezekből alakult meg az 1832/36. országgyű­lés ellenzéke, a reformpárt ; de még nagy számmal voltak olyan szűkkeblűek, akik minden újításnak mereven ellen­álltak és a kormány nemzetellenes politikáját támogatták. Ilyen időben jutott az országgyűlés tagjai közé Deák Ferenc, aki egész lélekkel magáévá tette azt a program­mot, melyet Széchenyi István gróf nemzetünk ujjáterem­tésére felállított. Ámde Deák nem csak Széchenyi iratai­ból tanulta ismerni az uj eszméket, hanem behatóan tanulmányozta a külföldi irodalmaknak történeti, jogi és államtudományai termékeit. Magasabb jogtudományi kép­zettsége, beható, alapos és széleskörű ismeretei csakha­mar felülemelték Deákot az ellenzék akkori vezérein, akik oly sokoldalú műveltséggel nem rendelkeztek, sőt felsőbbséget biztosítottak neki még Széchenyi fölött is, aki csak a kezdeményezés merészségével multa őt fölül. Xagy jogi tudásával kiváló szónoki tehetség, bámulatos eimeél, világos gondolkodás, a következtetésben való szi­lárdság és meggyőző erő párosult. Ily fegyverek birtokában indult az ellenzék lelkes csapatától kisérve arra a harcra, melyet az újításokat ellenző kormány és a rendi kiváltságokhoz görcsösen ragaszkodó nemesek és főrendek ellen kellett megvívnia. A nemzet java része készséggel hallgatta amaz igéket, melyek kedvelt szónokának avatott ajkáról elhangzottak, midőn 1833. nov. 23-án a leigázott lengyelek érdekében első nagy országgyűlési beszédét tartotta, midőn föle­melte szózatát az úrbér rendezésére, a jobbágyság föl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom