Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

8 sőbb meglehetős konzervatív nézeteket vallott a társadalomban és magánéletben egyaránt, az iskolai fegyelem dolgában ez időben a szabadabb szellemű iránynak volt híve, tanítványaival szemben túlságos enyhe eljárást tanúsított, aminőt pedig akkor, midőn úgyis rossz hírben állott az esztergomi gimnázium, nem lett volna szabad követnie. Azt a szabad szellemet, melyet II. József az iskolákba bevitt, egyszerre nem tudták kiirtani a halála után kiadott szigorúbb rendeletek sem, csak idővel lehetett a tanulókba újfent belenevelni az érzéket a fegyelem iránt. Csak előmozdította a fegyelmetlenséget az esztergomi intézetnél az a körülmény, hogy a tanulók közt akárhányan voltak, akik mint kiszolgált inzurgensek tértek vissza a tudományokhoz. Hozzájárult az is, hogy a tanári karnak olyan tagja is volt Arnberg Józsefben, aki még tárgyait sem ismerte, s az igazgatónak ki kellett őt hallgatni előadások előtt.

1) Arnberg emellett erőszakos, veszekedő természetű volt, saját érdekét föléje helyezte az iskola érdekeinek, védelmezte kirúgó tanítványait azért is, mert gyakran saját kosztosai is részt vettek a rakoncátlankodásban. Az igazgató, Andaházy József, gyenge, szelid lelkű ember volt, nem tudta erélyes fellépéssel sem a tanulók kihágásainak útját vágni, sem a tanárok közt felmerült egyenetlenséget megszüntetni. Ily körülmények közt Kultsár szabadabb és Révai merevebb felfogása közt elkerülhetetlen volt az összeütközés. Midőn Révai Esztergomba érkezett, első sorban Kultsárt akarta megnyerni, akihez irodalmi hajlamai, erős hazafias érzülete és műveltsége miatt is jobban vonzódott. A közeledés jele volt, hogy először egy házban fogadtak lakást.

2) A jó viszony azonban bomlani kezdett. f) Vojnits D., Az esztergomi gimn. története. Értesítő, 1895/6. 65. 1. 2) Figyelő, XXIV. 308. I